Amióta a kínai Zijin Mining Group 2018-ban megvásárolta Szerbia egyetlen rézbányászati komplexumát, a vállalat tiltakozásokkal szembesült rossz környezetvédelmi teljesítménye miatt. Azzal is vádolták, hogy átláthatatlan üzleti ügyletekbe keveredett a balkáni országban.
Annak nyomán, hogy egyre inkább ráirányul a figyelem, a kínai bányavállalat a helyi sportcsapatok finanszírozásával és jutalmazásával próbálta elnyerni az elégedetlen helyi közösségek jóindulatát. Aktivisták és megfigyelőcsoportok szerint mindez egyszerű imázsjavítási kísérlet.
A Zijin legutóbbi hozzájárulása háromszázezer euró (295.000 dollár) adomány volt Szerbia női röplabda-válogatottjának, miután október 15-én aranyérmet nyert a hollandiai világbajnokságon.
„Megpróbálja úgy beállítani magát, mint társadalmi felelősséget vállaló vállalat – mondta Mirko Popović, a Megújuló Energiával és Környezettel Foglalkozó Szabályozó Intézet (RERI), egy szerbiai környezetvédelmi civil szervezet programigazgatója a Szabad Európának. – De a Zijin szerbiai munkájával kapcsolatos korábbi vizsgálataink azt mutatják, hogy minden, csak nem felelős.”
A szerb hatóságok az évek során többször megbírságolták környezetszennyezés miatt a Zijint. 2021 áprilisában arra kötelezték a vállalatot, hogy ideiglenesen állítsa le a munkát rézbányájában, miután nem tartotta be a környezetvédelmi előírásokat, és nem épített a közelben szennyvíztisztító telepet.
A közelmúltban a röplabdásoknak nyújtott adomány nem az első eset, hogy a Zijin pénzzel támogat sportolókat a növekvő környezetvédelmi aggályok és a helyi ellenérzések közepette.
A hónap elején a vállalat 2500 eurót adományozott egy helyi asztaliteniszklubnak, tavaly pedig 17.000 eurós szponzori szerződést kötött a Zijin rézbányászati tevékenységének otthont adó, a Bor régióban fekvő Majdanpek város hivatalos futballklubjával. Ugyanebben az évben a Zijin 153.000 eurót adományozott a szerbiai ifjúsági és sportminisztériumnak.
„Kína és Szerbia barátsága acélerős, kétoldalú kapcsolataink kiállták a viharos idők próbáját – áll a Zijin október 17-i nyilatkozatában, amely a női röplabda-válogatottnak juttatott adományt ismerteti. – A röplabda Kínában is az egyik legnépszerűbb sportág, különösen a női röplabda.”
Snezana Todorovic helyi környezetvédelmi aktivista azt mondta a Szabad Európának, hogy a mostani adományozás „keserű szájízt hagyott maga után”, mivel kevesebb mint egy hónappal azután történt, hogy a hatóságok felszámolták Majdanpekben az aktivisták táborát, amely a Zijin bányatevékenységének bővítése ellen tiltakozott.
„Úgy gondolom, hogy ez a pénz arra szolgál, hogy megnyugtassa az embereket, hogy szemet hunyjanak” – mondta Todorovic.
A Zijin és a Szerbiai Röplabdaszövetség nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére, hogy kommentálja az adományokat.
Fél szemmel a sportra figyelve
Szerbia és Kína az elmúlt években gyorsan elmélyítette gazdasági és politikai kapcsolatait, mivel Peking a balkáni országot a hatalmas Egy övezet, egy út (BRI) kezdeményezés és Európában növekvő befolyása egyik pillérének tekinti.
A kínai állami bankok több milliárd dollárnyi hitelt nyújtottak Szerbiának olyan építkezési projektekre, amelyeken többnyire kínai munkások dolgoznak. Szerbia a kínai drónok, katonai felszerelések és megfigyelési technológia exportpiacává vált. A kínai vállalatok szintén kiterjesztették hatókörüket Szerbiában, bányákat, acélműveket vásároltak fel, utakat, gyárakat és vasútvonalakat építettek.
Kína legnagyobb aranybányász cége és az ország egyik legnagyobb rézkitermelője, a Zijin 2018-ban szerezte meg szerbiai bányászati érdekeltségeit, amikor 1,26 milliárd dolláros üzlet keretében átvette Bor eladósodott rézbányászati és kohókomplexumát. A megállapodás egy 2016-os üzletet követett, amelynek során a kínai Hesteel egy nagy acélgyárat vásárolt meg a kelet-szerbiai Smederevo városában.
A Zijin nem az egyetlen kínai vállalat, amely a szerbiai sportban igyekszik erősíteni a márkanevét.
A Peak, Kína egyik vezető sportruházati és cipőmárkája a szerb röplabda- és kosárlabdacsapatok nemzeti mezén is szerepel. A kínai Linglong vállalat, amely közel egymilliárd dolláros gumiabroncsgyárat épít Szerbiában, az ország első számú labdarúgó-bajnokságának vezető szponzora, amelyet Linglong Tire Superligára kereszteltek át.
A Zijinhez hasonlóan a Linglong is botrányokba keveredett az évek során, mivel kérdéseket vetett fel környezetvédelmi és munkaügyi gyakorlata. 2020-ban szerbiai civil szervezetek felfedték, hogy a Zrenjanin városában található gumiabroncsgyár körüli építkezések egy része engedély és környezeti hatástanulmány nélkül zajlott, ami tiltakozásokhoz vezetett.
Országos botrány is kirobbant, miután rossz munkaügyi normákat tártak fel a gyárban, ahol az alvállalkozó által felvett több száz vietnami munkás villany, fűtés és víz nélküli, rögtönzött szállásokon élt, miközben elvették tőlük az útlevelüket.
Környezetvédelmi aggályok Szerbiában
A régió helyi sportcsapatainak adott adományok ellenére az aktivisták szerint a Zijin állítólagos erőfeszítései, amelyekkel a vállalat hírnevét próbálja helyrehozni, nem fognak működni.
Ljubica Vukčević, a RERI – egy környezetvédelmi civil szervezet – vezető jogtanácsosa a Szabad Európának elmondta, hogy a Zijin iránti harag és frusztráció mélyen gyökerezik a térségben, különösen a környezetszennyezés és a környezeti problémák növekedése miatt.
Nem a kínai bányavállalatok az egyetlenek, akik ellentmondásokba keverednek.
Szerbiában 2021 végén széles körű tiltakozások robbantak ki egy hatalmas lítiumbánya építésének tervei miatt, amelyet az angol–ausztrál Rio Tinto óriáscég hozna létre. A tiltakozások hatására a szerb kormány elvetette a vállalkozásra vonatkozó terveit.
Aktivisták és megfigyelők szerint a szerb kormány gyenge jogi és szabályozási rendszert tart fenn, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy megkerüljék a környezetvédelmi előírásokat és elkerüljék az átláthatóságot. A Global Alliance for Health and Pollution, egy nemzetközi megfigyelőcsoport szerint Szerbia a legszennyezettebb ország Európában.
Szerbiában azonban további aggodalmak merültek fel a kínai cégek miatt, amelyek világszerte rossz környezetvédelmi teljesítményükről ismertek. Attól is tartanak, hogy a kínai vállalatok vissza fognak élni azzal, hogy Szerbiának gyenge a jogi szabályozórendszere.
Az Európai Parlament egy nemrégiben készült jelentésében aggodalmát fejezte ki a kínai befektetésekkel kapcsolatban, mondván, hogy a hatásvizsgálatok átláthatóságának hiánya egyre nagyobb környezeti problémákhoz vezethet. A Zijin korábbi nyilatkozataiban azt állította, hogy követi a szerb törvényeket.
A Just Finance holland érdekvédelmi csoport hasonló aggodalmaknak adott hangot. Egy májusi vizsgálatában azt állította, hogy a Zijin szerbiai beruházásait „a szükséges környezeti és társadalmi átvilágítás nélkül” hajtotta végre, ami ahhoz vezetett, hogy a bányászati tevékenységek közelében lévő lakosoknak el kellett hagyniuk az otthonukat.
Amióta a Zijin megvásárolta a bori rézbányászati és kohászati komplexumot, „Szerbia e területén legalább öt falu lakosainak élete állt a feje tetejére” – mondta a csoport.
