A május 27-én nyilvánosságra hozott választási eredmények szerint Bassár el-Aszad szíriai diktátor a szavazatok 95 százalékával negyedik hétéves ciklusát kezdheti meg a háború sújtotta ország elnökeként. Nem mindenhol szavaztak és nem mindenki voksolhatott.
Az elnökválasztást, amely a polgárháború 10 évvel ezelőtti kirobbanása óta a második volt, az ellenzék és a nyugati országok csalásnak minősítették és elutasították.
Aszad két kevéssé ismert versenytárssal szemben indult Szíria legfontosabb vezetői posztjáért, amelyet öt évtizede családjának valamelyik tagja tölt be.
A kormány beszámolója szerint több mint 12 000 szavazóközpontot hoztak létre országszerte a május 26-i választásra.
Nem tartottak viszont szavazást Szíria északkeleti részén, amelyet az Egyesült Államok támogatását élvező kurdok által vezetett harcosok irányítanak, illetve az északnyugati Idlib tartományban, amely a lázadók utolsó nagy fellegvára az országban.
A menekülteknek esélyük sem volt
A külföldön élő szíriaiak a múlt héten több tucat nagykövetségen adhatták le szavazataikat, ám ehhez érvényes útlevelet kellett bemutatniuk szíriai kilépési pecséttel. Ez a követelmény valójában azt jelentette, hogy az országból elmenekült szíriaiak milliói nem tudtak szavazni, még ha akartak is.
Számos, Aszaddal szemben álló ország gátolta a szavazást, köztük Törökország és Németország, melyek nagyszámú szíriai menekültet fogadtak be.
A szíriai polgárháború 2011-ben robbant ki, amikor az Aszad-ellenes tüntetések fegyveres felkeléssé váltak, válaszul a brutális katonai megtorlásra. A harcok csaknem félmillió halottat követeltek és az ország lakosságának felét kényszerítették lakóhelyük elhagyására. Közülük ötmillióan el is menekültek Szíriából.
