Több kétharmados törvényt fogadhat el keddi ülésén az Országgyűlés. A szuverenitás védelmével összefüggő Alaptörvény-módosítás és a fővárosi választási rendszer átalakítása mellett az idegenrendészeti szabályok szigorításáról is határozhatnak a képviselők.
Noha az ülés reggel 8-kor kezdődik, határozathozatalok este hattól várhatók, a képviselők 23 javaslatról dönthetnek. Ezek között szerepel a Mi Hazánk két javaslata. Az egyik a fővárosi választási rendszer átalakítása úgy, hogy ne a kerületi polgármesterek kerüljenek be a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem 32, listán választott képviselő. Fővárosi listát az a párt állíthatna, amelynek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy főpolgármester-jelöltet indít.
A javaslat elfogadása esetén már a jövő évi önkormányzati választáson visszatérnének Budapesten a 2014 előtti szabályozáshoz.
A Mi Hazánk november közepén, alig hét hónappal az önkormányzati választások előtt nyújtotta be javaslatát a tisztán listás választási rend visszaállításáról Budapesten. A főváros vezetéséért újrainduló Karácsony Gergely főpolgármester ezt úgy kommentálta: a fideszesek még „ahhoz is gyávák, hogy a saját nevükben adják be a javaslatot, rábízták a félfasiszta testvérpártjukra”.
A parlament elfogadhatja az Alaptörvény tizenkettedik módosítását, amelynek értelmében az ország alkotmányos önazonosságának védelme érdekében egy független szerv jön létre. A Szuverenitásvédelmi Hivatal a kormány szerint az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozást, választások befolyásolására irányuló külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat vizsgálhatja.
A kormányzati retorikában szuverenitásvédelmiként aposztrofált javaslatcsomag ellen több mint száz civil szervezet közös nyilatkozatban tiltakozott, mert úgy vélik, hogy a kormány valójában a saját állampolgárait akarja kizárni a demokratikus közéletből, és tovább dolgozik a társadalmi nyilvánosság felszámolásán.
Szerkesztőségünk több cikkben, podcastban, videóban foglalkozott a témával, megszólaltatott szakértőket, politikusokat. Ezeket a tartalmakat itt találja.
Ha a parlament elfogadja az újabb Alaptörvény-módosítást, azzal lehetővé válik az is, hogy a kormány törvény helyett rendeletben szabályozza a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak alapvető jogait és kötelezettségeit.
Határozhat a parlament a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról, amely az idegenrendészeti szabályok szigorítását tartalmazza, valamint meghatározza külföldi állampolgárok Magyarországon történő tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit.
Kormánypárti képviselők javaslatára január 1-jétől létrejön az önálló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium pedig Nemzetgazdasági Minisztérium néven működik tovább. A határozathozatalok után a képviselők megvitatják a szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést.
