Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Tegyenek meg mindent, hogy ne egy teljes körű háború bontakozzon ki” – Zubanics László a kárpátaljai magyarok háborús helyzetéről


Menekülő család az ukrán–lengyel határon február 24-én
Menekülő család az ukrán–lengyel határon február 24-én

Hogy fogadták a kárpátaljai magyarok Oroszország katonai támadását Ukrajna ellen, és mi vár rájuk? Zubanics Lászlót, az egyik nagy kárpátaljai magyar szervezet/párt, az UMDSZ elnökét kérdeztük.

A hajnali orosz agresszió meglepte a kárpátaljaiakat. „Bár már az elmúlt hetekben érezni lehetett a feszültséget, az emberek igyekeztek tartalékokat képezni, reménykedtünk, hogy csak szavak és elismerések terén zajlanak a megmérettetések. A mai hajnal félelemmel tölti el az embereket” – mondta lapunknak az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. (Kerestük a másik magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőjét, Brenzovics Lászlót is, nem értük el. Ő már több mint egy éve Magyarországon él, miután Ukrajnában eljárás indult ellene szeparatizmus vádjával.)

Kárpátalján leginkább harckocsizó egységek vannak, mondta kérdésünkre Zubanics László, „jelentős harcászati egység vagy parancsnoki pont nincsen. Reméljük, lövésekre itt nem kell számítanunk.”

Nincsenek férfiak a kárpátaljai utcákon

Köztudott, hogy a kárpátaljai magyarok jelentős része vendégmunkásként már külföldön (Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban) dolgozik. Egy Ukrajnából a napokban hazatért újságíró szerint a háború közeledte miatt az utcákon 15-50 közti férfiakat már egyáltalán nem látni, nőket is keveset.

Ezt Zubanics László is megerősítette lapunknak. „A gazdasági migráció miatt többségében már idősebbek vannak itt, illetve azok, akik valamiért nem is tartalékosok. Akik még vannak, azok a következő napokban valószínűleg megpróbálják elhagyni az országot. Nem tudjuk, mekkora lehet a számuk, de mivel a mostani hibrid hadviselés fontos része a dezinformálás is, tehát a félelemkeltés és pánikpropaganda, ezért mi mindenkit arra intünk, hogy csak hivatalos forrásból tájékozódjék és őrizze meg a nyugalmát.”

A határ információink szerint akadálymentesen működik, zavartalanul át tudnak jönni az emberek. A magyar kormány 500 ezer ukrajnai menekülőre számít.

Nem tudjuk, hányan mennek el, de ekkora tömeg valószínűleg nem indul el” – mondja az UMDSZ-elnök. „Az emberek nagy része nyugodt, sőt általános közösségi szolidaritás van kialakulóban. A közösségi média alapján az látszik, hogy a kárpátaljai lakosság nagy része kiáll a nemzeti egység, a kormány mellett, és lehetőség szerint próbálnak segíteni. Most kaptam felhívást közösségi gyűjtésről a hadsereg támogatására: aktivizálódott az önkéntes mozgalom az országon belül.”

„Az a magyar kormány teljes felelőssége”

A magyarok már rég ide tartoznak” - mondta az ukrajnai magyarok (akiknek a döntő része kettős állampolgár) lojalitásaira vonatkozó kérdésünkre egy névtelenséget kérő magyarországi szakértő. „A háború csak megerősíti ezt bennük. Aki tud, menekül.

A határon túli magyarok igyekeznek a magyar kormány Oroszországot el nem ítélő (bár az EU-egység melletti kiállást hangsúlyozó) kommunikációja és az Ukrajnával való lojalitás között lavírozni, mondta több forrásunk is. Zubanics László diplomatikusan felelt: „Minden ország maga dönti el, hogy megállapodásai, a blokkokhoz való kapcsolatai során milyen politikát visz. Nekünk nincs ebbe beleszólásunk, nekünk a saját országunkon belül kell meghatározunk az álláspontunkat. Igyekszünk ezt kiegyensúlyozottan tenni. Tehát kiálltunk az ukrán nemzet és kormány törekvései és integritása mellett, illetve az a javaslatunk mind Ukrajnának, mind nyugati szövetségeseinek, hogy lehetőség szerint tegyenek meg mindent, hogy ne egy teljes körű háború bontakozzon ki. A mostani helyzet lokális legyen, ne terjedjen el az országban, mert azt az egész nép, nemcsak az ukránok és oroszok, hanem a magyarok is megszenvedik.”

Megismételt kérdésünkre, miszerint hogyan viszonyultak a magyarok az Orbán-kormány Putyinhoz közeledő politikájára, az UMDSZ-elnök csak ennyit mondott: „Az a magyar kormány teljes felelőssége, azt mi nem vitathatjuk.”

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG