Ukrajna az utóbbi években jelentős lépéseket tett a korrupció felszámolása, az átláthatóság előmozdítása, a közbeszerzési rendszerek ésszerűsítése és a nyomozók felhatalmazása terén. A szakértők szerint a védelmi minisztériumot érintő sorozatos nyilvános botrányok és az azokra adott válaszlépések valójában a haladás jelei.
Mielőtt 2023-ban kinevezték az ukrán monopóliumellenes bizottság vezetőjévé, Pavlo Kjrilenko a donyecki közigazgatás vezető tisztségviselőjeként dolgozott, és az oroszok által részben megszállt terület ukrán ellenőrzés alatt álló részeit felügyelte.
Ez idő alatt apósa, aki ingatlanbefektető volt, huszonegy ingatlant vásárolt, köztük kereskedelmi irodahelyiségeket, telkeket és lakásokat Kijevben és Ungváron. Felesége, akinek rokonainak neve szerepelt az ingatlantulajdonosi papírokon, egy BMW X3-as luxuskategóriás sportkocsit vezetett.
A helyzetet súlyosbította, hogy a törvény által előírt pénzügyi közzétételi formanyomtatványokon jelentős hiányosságok voltak. Ráadásul a felesége sem rendelkezett olyan jövedelemmel, amely törvényesen megmagyarázná, hogyan szereztek hetven millió hrivnya (kb. hatszáz millió forint) értékű vagyont.
Ezek a leleplezések, amelyeket először a Schemes, a Szabad Európa ukrajnai oknyomozó részlege tett közzé, végül oda vezettek, hogy Kjrilenko ellen „illegális meggazdagodás” és „hamis információk közlése” miatt emeltek vádat.
A korrupcióellenes kampányolók szerény győzelmét jelentette, hogy Kjrilenko ügye újabb emlékeztetőül szolgált arra a problémára, amellyel Ukrajna már több mint egy évtizede küzd: a belterjes, burjánzó korrupcióra a köz- és a magánszférában.
„Nyilvánvalóan még sok munka vár ránk, hiszen még mindig van korrupció Ukrajnában” - mondta Daria Kalenyuk, elismert aktivista, a 2012-ben alapított kijevi székhelyű Korrupcióellenes Akcióközpont ügyvezető igazgatója. „Azonban össze tudom hasonlítani a mai állapotot azzal, ami tizenhárom évvel ezelőtt volt... és az eredmények egyszerűek hihetetlenek.”
Korrupciós botrányok
Három évvel Oroszország teljes inváziója után az ukrán társadalom továbbra is háborús állapotban van, és Volodimir Zelenszkij elnök mögött felsorakozva támogatja a hadsereget a külső, egzisztenciális fenyegetés elleni harcban.
A korrupció azonban továbbra is tartós belső veszélyt jelent, amit az elmúlt években a védelmi minisztériumot, a nemzeti ügyészséget és gazdag üzletembereket érintő botrányok sorozata szemléltet. A jelenlegi védelmi miniszter elődje egy, az élelmiszerárak felhajtásával kapcsolatos botrány miatt vesztette el állását.
„Jó, hogy Ukrajnában, a háború harmadik évében tényleg szabadon lehet leleplezni a korrupciót, és hogy léteznek eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek ezt meg is tehessék” - mondta a Szabad Európának Kalenyuk.
„Tehát ez tulajdonképpen annak a jele, hogy nyitott társadalmunk van, és még mindig működik a fékek és ellensúlyok rendszere, hogy szabad ország, szabad társadalom vagyunk” - tette hozzá.
Az ország bemocskolódott hírnevének megtisztításáért folytatott küzdelem időnként zűrös volt, mondta Andrij Borovik, a Transparency International Ukrajna korrupciót figyelő szervezet ügyvezető igazgatója. De nem minden zűrzavar feltétlenül a korrupció jele, figyelmeztet a szakértő.
„Beszéljünk-e a korrupcióról háború közepette? Szerintem igen, ez szükséges” - mondta Borovik a Szabad Európa ukrán szolgálatának. „De az ukrán társadalomban van egy hajlam arra, hogy minden hatékonyságotlanságot vagy ostobaságot azonnal korrupciónak bélyegezzenek. Itt egyszerűen így érzékelik a dolgokat.”
„Igen, a korrupciót fel kell tárni, de nem minden hatékonyságotlanságot kell rögtön korrupcióval azonosítani” – tette hozzá.
A háborús korrupció Zelenszkij alatt
A korrupciótól való besokkallást gyakran említik a 2013-2014-es Majdan-tüntetések egyik fő okaként, amikor ukránok ezrei vonultak hónapokon át Kijev utcáira, hogy tiltakozzanak.
Miután Viktor Janukovics elnök 2014 februárjában elmenekült az országból, és Oroszország titkos és nyílt katonai akciókat indított a keleti Donbasz régióban, az ukrán hadseregnek nehézséget okozott a hatékony védelem kiépítése, mivel egyes esetekben hiányoztak a szerződésben rögzített, de soha nem leszállított fegyverek.
A problémát nagyrészt a korrupciónak tulajdonították.
Sokak számára a mélypontot a Majdan utáni felfedezések jelentették Janukovics Versailles-szerű Mizshirja rezidenciájában, ahol egy pazar kastély, vendégházak, tavak, luxusautó-gyűjtemény és egy dokk is volt, amelyen egy 18. századi spanyol hadihajó mása állt.
Zelenszkij 2019-es elsöprő választási győzelmét széles körben úgy tekintették, mint egy újabb lökést, hogy megpróbálja a társadalmat a régi szokásokon túllendíteni: távol a megvesztegetéstől és a kenőpénzektől - nagyoktól és kicsiktől - az átláthatóság és az elszámoltathatóság felé.
Oroszország háborúja megnehezítette ezt.
A háború alatt a védelmi tervezőket több szemet szúró közbeszerzési botrány miatt kemény kritikák érték, ami úgy tűnik, hogy mélyebben megérinti az ukránokat, akik lelkesen támogatják a fegyveres erőket.
A katonai szerződéseket a 2022-es inváziót követően titkosították. Ez azonban 2023 januárjában megváltozott, amikor oknyomozó riporterek találtak egy katonai beszállítót, aki a kormánynak a tojások kiskereskedelmi árának közel két és félszeresét számlázta ki.
Később további szerződéseket találtak olyan beszállítókkal, akik a piaci ár felett szállítottak élelmiszereket a hadsereg számára. A közvélemény nyomására Zelenszkij 2023 szeptemberében elbocsátotta Olekszij Reznyikov védelmi minisztert.
Az Egyesült Államok és az Ukrajnát segítő nyugati országok nyomására a Zelenszkij-kormány létrehozott egy speciális szervezetet, a Védelmi Közbeszerzési Ügynökséget, hogy egyszerűsítse a fegyverek szerződtetését, vásárlását és szállítását.
2025. január 28-án a kabinet közbeszerzési műveletek átszervezésének részeként menesztett egy védelmi miniszterhelyettest. Ugyanezen a napon a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal - egy kifejezetten a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó bűnüldöző szerv - bűnügyi nyomozást indított Rusztem Umerov védelmi miniszter ellen, miután az elbocsátotta Marija Bezrukovát, a Védelmi Beszerzési Ügynökség (DPA) vezetőjét.
Reznyikov utódja, Rusztem Umerov védelmi miniszter azonban kritizálta a Védelmi Beszerzési Ügynökséget a szerinte nem hatékony és laza irányítás miatt. Az ügynökség igazgatójának, Marija Bezrukovának, aki 2024 elején vette át a posztot, védelmezői azt állították, hogy ő segített kitisztítani egy zűrös, de alapvető rendszert.
„Sajnos a védelmi kiadások ellenőrzése továbbra is rendkívül átláthatatlan folyamat, és a nyilvánosság csak elszigetelt esetekben értesül a szabálytalanságokról” - mondta Szerhij Mitkalik, aki a Korrupcióellenes Központ nevű nem kormányzati szervezetet vezeti.
Mennyire korrupt Ukrajna?
A Transparency International szerint, amelynek korrupcióval kapcsolatos észlelési mutatóit világszerte nagy figyelemmel kísérik, Ukrajna az elmúlt években jelentősen javult „az európai integrációt célzó reformoknak és a nemzetközi kötelezettségek teljesítésének” köszönhetően.
A csoport szerint azonban az ország tavaly visszacsúszott, mivel a reformokat „csak formálisan hajtották végre”, vagy a végrehajtást „szándékosan hátráltatták”.
A szervezet 2024-es Korrupció Érzékelési Indexében Ukrajna 180 ország közül a 105. helyen végzett, megelőzve Oroszországot és Belaruszt, de lemaradva Moldova, Magyarország és Románia mögött. Az Egyesült Államok a 28. helyen állt.
Tavaly Dmitro Verbitszkij, az országos főügyészség egyik vezető tisztviselője egy másik Schemes-vizsgálat szerint egy bérelt külvárosi sorházban lakott, amelyet unokaöccse durván áron alul vásárolt. A Schemes csapata olyan bizonyítékokat is talált, amelyek arra utalnak, hogy az unokaöccs valójában egy stróman volt, és titokban egy odesszai üzletembert képviselt.
Szakértők szerint a megállapodás adócsalásnak minősülhet, bár az ügyészhelyettes tagadta a vétkességét.
Az oknyomozó csapat később részleteket tárt fel Verbitszkij barátnőjéről, aki 2024-ben egy új Porsche autó és egy háromemeletes ház tulajdonosa lett ugyanazon a pazar kertvárosi részen, ahol Verbitszkij lakott - annak ellenére, hogy a bevallott jövedelme lényegesen alacsonyabb volt.
A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal később büntetőeljárást indított Verbitszkij vagyonának ügyében. Hetekkel a leleplezések és az azt követő vizsgálat után Verbitszkij hivatalosan lemondott a posztjáról.
Kalenyuk korrupcióellenes aktivista szerint az, hogy ezek a botrányok és vizsgálatok a nyilvánosság elé kerültek, nem a szűnni nem akaró korrupció jele, hanem inkább annak az egészséges mutatója, hogy az ukrán közvélemény és a civil társadalom reagál a problémára.
„Olyan, mintha azt mondanánk, hogy Belaruszban nincs korrupció. Senki sem beszél a korrupcióról Belaruszban, abszolút senki. De ez nem jelenti azt, hogy nincs korrupció” – mondta. „Ez csak azt jelenti, hogy ha Belaruszban korrupcióról beszélsz, megkínozhatnak, zsarolhatnak, bebörtönözhetnek, megfélemlíthetnek, megölhetnek, bármi megtörténhet.”
Ami Kjrilenkót illeti, akit kétes ingatlanügyletei miatt „illegális gazdagodással” vádoltak, az ügyészek indítványozták az előzetes letartóztatását, de végül a bíróság 2024. augusztus 28-i döntése alapján harminc millió hrivnya (körülbelül kétszázhetvenmillió forint) óvadék ellenében, elektronikus nyomkövetővel a lábán a tárgyalásig szabadlábon védekezhet.
Az óvadékot azonban nem Kjrilenko, hanem egy olyan üzletember fizette ki, aki egy olyan cég tulajdonosa, amely ellen jelenleg a Monopóliumellenes Bizottság egyik regionális egysége folytat vizsgálatot.
