A tálibok szerint az afgánok nem állnak készen arra, hogy a lányok oktatásban részesüljenek. Az afgán nép tiltakozása azonban másra utal.
Miután egy keleti tartományban nemrég megnyitott lányiskolákat hirtelen ismét bezárták, és egy magas rangú tálib tisztviselő egyenesen kijelentette, hogy az idős afgán vezetők nem támogatják a 16 év feletti lányok oktatását, a polgárok nyíltan kezdik kifejezni egyet nem értésüket.
A tálibok uralma alatti ritka dacos megnyilvánulásként az iskolás lányok, a nők, sőt az afgán idősek is nyíltan jelzik, hogy támogatják a lányok oktatását. Teszik ezt a közösségi médiában közzétett bejegyzésekben és utcai tüntetéseken.
Az erőfeszítés célja, hogy felhívja a figyelmet a lányokat és nőket érő megkülönböztetésre az egyéves tálib uralom alatt, és rávilágítson arra, hogy a szélsőséges csoport nem tartja be ígéreteit, miszerint nem tér vissza a kilencvenes évekbeli brutális uralmához.
A tüntetők által tartott plakátokon világosan olvasható az Afganisztán új uralkodóinak küldött üzenet: „A lányoknak joguk van iskolába és egyetemre járni!”; „A nők számára kötelező az oktatás” és „Azt akarom, hogy a gyermekeim és unokáim iskolába járjanak”.
A lányok oktatásának kérdése, amelyet némileg beárnyékolt a humanitárius és gazdasági válság, visszakerült a figyelem középpontjába, miután a keleti Paktia tartományban a héten hirtelen visszavonták a lányiskolák újranyitásáról szóló határozatot.
A paktiai Gardez és Csamkani körzetben lévő iskolákat szeptember elején nyitották újra a hatodik osztályosnál idősebb lányok számára a törzsi vezetők és az iskolaigazgatók ajánlására, szemben az ország nagy részén a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta bevezetett korlátozásokkal.
Az iskolákat azonban a jelentések szerint szeptember 10-én bezárták, ami az afganisztáni és külföldi jogvédő csoportok és pedagógusok felháborodását váltotta ki és a paktiai diáklányok azonnali utcai tiltakozásához vezetett.
A hatóságok gyorsan leszögezték, hogy ez nem a kormány döntése volt, de a tálib oktatási miniszter, Núrullah Munir olajat öntött a tűzre, amikor a déli Uruzgan tartományban tett látogatása során azt sugallta, hogy az emberek nem állnak a lányok oktatásának ötlete mellett.
„Ha kimegy az uruzgáni piacra, és megkérdezi az öregeket (…) meg fogja érteni” – mondta Munir szeptember 11-én, amikor a Szabad Európa Azadi Rádiója a lányok oktatásával kapcsolatos álláspontjáról tudakozódott.
„Kérdezze meg a mecsetben, hogy a fehér szakállú férfiak hány százaléka hajlandó iskolába küldeni a 16 éves lányát, és már nem kell engem kérdeznie. Megpróbáljuk megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek ne tiltakozzanak, és elkezdődhessen az alapfokú oktatás.”
Ha a megjegyzések célja az volt, hogy csökkentse a tiltakozók elszántságát, nem sikerült.
Aminullah, egy három lányt nevelő apa, aki csak a személynevét adta meg, elmagyarázta, miért érzi helytelennek a tálibok korlátozásait.
„Nem értek egyet a tálib oktatási miniszter szavaival – mondta. – Három lányom van, akiknek nyolcadik, kilencedik és tizenkettedik osztályba kellene járniuk, de mindannyiuktól megtagadták az oktatást. Mi száz százalékban támogatjuk az iskolák megnyitását. Azt akarjuk, hogy a lányoknak jobb jövőjük legyen.”
A közösségi médiában közzétett bejegyzések, amelyek az afgánok egyéni és csoportos tiltakozásait tükrözik országszerte, azt mutatják, hogy az embereknek az a vágya, hogy a lányok visszatérjenek az iskolába, nem csak Paktia területére korlátozódik.
Az egyik Twitter-bejegyzésben férfiak sora látható Kabul tartományban, amely magában foglalja az ország fővárosát is, akik a lányiskolák megnyitását követelik.
A déli Kandahár városában a lányoktatásért kampányoló helyi nem kormányzati szervezet, a Pen Path Twitter-oldalán közzétett videón afgán férfiak és nők kántálva támogatják a követelést.
„Az emberek lányiskolákat akarnak. Az emberek egy éve türelmesek. Nem tudnak tovább türelmesnek maradni. Iskolákat akarnak a lányaiknak és a nővéreiknek” – áll egy másik Pen Path-posztban.
Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő először azt mondta, hogy nem világos, miért nyitották meg újra a lányiskolákat Paktiában, majd azt, hogy vizsgálat folyik annak megállapítására, hogy ki zárta be őket.
Mudzsáhid nem sokkal azután, hogy a paktiai tartományi kulturális és tájékoztatási osztály vezetője bejelentette az iskolák újranyitását, azt mondta, hogy „amikor a lányiskolák újranyitását engedélyezik, egyszerre fogják megnyitni minden tartományban”.
Röviddel azt követően, hogy a tálibok visszatértek a hatalomba, betiltották a lányok oktatását a hatodik osztálytól. Ez aggodalomra adott okot, hogy az új kormány ismét korlátozásokat vezet be a lányokkal és nőkkel szemben, annak ellenére hogy azt ígérte, mérsékeltebb lesz, mint első, 1996–2001 közötti kormányzása idején.
Abban az időszakban – mielőtt az Egyesült Államok vezette erők megdöntötték a tálib rezsimet – a nők nem dolgozhattak, nem tanulhattak, tetőtől talpig be kellett takarniuk magukat, és a legközelebbi rokonokon kívül nem érintkezhettek férfiakkal.
A lányok oktatására, valamint a nők megjelenésére, szabad mozgására és munkavállalásához való jogára vonatkozó korlátozások újbóli bevezetése miatti nemzetközi bírálatok közepette a tálibok társadalmi vitára bocsájtották a lányok oktatásának kérdését. Ehhez létrehoztak egy válogatott vallási tudósokból álló tanácsot, és megfogadták, hogy lépéseket tesznek a lányok oktatásának újbóli bevezetése érdekében.
Az oktatási minisztérium hónapokkal ezelőtt közölte, hogy elküldte a tálib vezetésnek a lányiskolák országos újraindításáról szóló tervet, de azóta nem történt semmilyen lépés.
Márciusban a tálibok visszavonták ígéretüket, miszerint megnyitják a középiskolákat a lányok előtt. Ezt azután tették, hogy többször megígérték, hogy minden lánynak hozzáférést biztosítanak az oktatáshoz, ami a nemzetközi közösség egyik legfontosabb követelése a tálibok vezette kormány elismeréséhez.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) szerint Afganisztánban hárommillió lányt fosztanak meg az oktatástól.
Heather Barr, a Human Rights Watch női jogi részlegének igazgatóhelyettese szerint a paktiai lányiskolák bezárása ellentétes a tálibok ígéreteivel, miszerint megnyitják őket.
„Ez azt jelenti, hogy a tálibok nem tervezik, hogy lehetővé teszik a lányok iskolába járását – mondta Barr az Azadi Rádiónak. – Ezzel az akcióval szörnyű és borzalmas jövő fog kibontakozni az afgán nők és lányok és általában minden afgán számára, mert egy ország nem tud fejlődni, ha a lakosság fele írástudatlan.”
Matiullah Visa, a Pen Path vezetője szerint a paktiai lányiskolák bezárásáról szóló döntés sok afgánt cserben hagyott.
„Az apák csalódottak. Az emberek csalódottak. Az emberek iskolákat várnak a kormánytól – mondta Visa. – Ez egy igazságtalan döntés. Az emberek nem tudják, mitévők legyenek.”
