Szakadatlanul növekszik a világ élelmiszerigénye, eközben a humanitárius segélyezésre szánt anyagi források egyre csak szűkülnek – jelentette ki az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) vezetője.
Cindy McCain az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén rámutatott, hogy az elégtelen finanszírozás miatt a szervezetnek csökkentenie kellett a fejadagokat több millió ember számára, és újabb megszorítások várhatók.
„Párhuzamos és hosszú távú krízisek sorozatának idejét éljük, ami továbbra is fokozni fogja a globális humanitárius szükségleteket. Ez a humanitárius közösség új valósága, az új norma, az elkövetkező évek pedig a következmények kezeléséről fognak szólni” – mondta.
John McCain néhai amerikai szenátor özvegye arról számolt be, hogy becsléseik szerint több mint ötven országban csaknem 47 millió ember mindössze egy lépésre van az éhezéstől, és körülbelül 45 millió öt éven aluli gyerek szenved akut alultápláltságtól.
Ehhez kapcsolódóan: Az ukrán búzaexport blokkolása után Oroszország saját szállításai is elakadtak
A római székhelyű WFP 79 országból gyűjtött adatai alapján 783 millió, a Földön minden tizedik ember minden este éhesen tér nyugovóra. Több mint 345 millió embernek kell szembenéznie súlyos élelmiszerhiánnyal idén, számuk most közel kétszázmillióval több, mint a koronavírus-világjárvány előtt.
A helyzet súlyosbodásának okát a szervezet szakértői „a konfliktusok, a gazdasági sokkok, az extrém időjárási jelenségek és az egekbe szökő műtrágyaárak halálos kombinációjában” látják.
A pandémia és az ukrajnai háború gazdasági következményei miatt az élelmiszerárak világszerte olyan magasra szöktek, ami embermilliók számára már elérhetetlen, miközben a magas műtrágyaárak miatt visszaesett a kukorica, a rizs, a szójabab és a búza termelése.
McCain leszögezte, hogy a kihívások leküzdéséhez erősíteni kell a szektorokon átívelő partnerségeket, és nemcsak a finanszírozásra kell koncentrálni, hanem az innovatív megoldások keresésére is.
Egy falat kenyér – Több millió gyereket fenyeget az éhhalál Afganisztánban
Michael Miebach, a MasterCard vezérigazgatója emlékeztetett rá, hogy a humanitárius segítségnyújtás hosszú időn át a kormányok és a fejlesztési intézmények elsődleges terepe volt, míg a magánszektorra csak adományforrásként tekintettek.
„A pénz még mindig fontos, de a vállalatok ennél sokkal többet tudnak nyújtani” – közölte, kiemelve, hogy „az üzleti élet sem lehet sikeres egy hanyatló világban”.
Jared Cohen, a Goldman Sachs globális ügyekért felelős elnöke aláhúzta, hogy több multinacionális cég bevétele olyan országok bruttó hazai termékével (GDP) egyenlő, amelyek tagjai a világ húsz legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-csoportnak. Hozzátette, hogy öt olyan amerikai vállalat van, amely több mint félmillió embert foglalkoztat, ami felér húsz ENSZ-tagállam együttes lakosságával.
„Ma a globális cégek felelősséggel tartoznak részvényeseik, ügyfeleik, alkalmazottaik, közösségeik és a számunkra az üzleti tevékenységet lehetővé tevő, szabályalapú nemzetközi rend felé” – vélekedett.
Ehhez kapcsolódóan: Élelmiszerhiány okozta katasztrófára figyelmeztet az ENSZ főtitkára
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet ezt követően arra figyelmeztetett, hogy a hiányos finanszírozás épp a legsérülékenyebb helyzetben lévő embereket érinti legsúlyosabban.
Kitért arra is, hogy a magánszektor, amelytől hosszú időn keresztül csak anyagi hozzájárulást vártak, nagy segítségnek bizonyult több helyen, például Haitiben és Ukrajnában. „Bizonyos vállalatok hatalmas nagylelkűségről tettek tanúbizonyságot, de 2023-ban már tudjuk, hogy ennél sokkal többet tudnak nyújtani. Égető szükség van a kapacitásaikra, a know-how-jukra és az innovációikra” – fogalmazott.
