Több tízmilliárd eurót szán az Európai Bizottság a folyó hétéves keretköltségvetés hátralévő részében Ukrajna támogatására, amihez részben a büdzsé által garantált újabb közös kötvénykibocsátás, részben pedig a tagállamok többletbefizetésén alapuló új ukrán tartalék nyújtaná a fedezetet.
Ukrajna következő évekre szóló finanszírozási igényeinek kielégítése és az új uniós zöldipari terv pénzügyi mozgásterének megteremtése áll a Szabad Európa értesülései szerint a többéves EU-keretköltségvetés félidős felülvizsgálatának középpontjában, amelyet kedden mutat be az Európai Bizottság.
Újabb milliárdos kölcsönök és támogatások Kijevnek
Lapunk megbízható forrásokból nyert információi szerint az Európai Bizottság becslései alapján Ukrajnának negyven-ötvenmilliárd euróra lenne szüksége 2024 és 2027 között az európai költségvetésből. Az összeg már az újjáépítés költségeit is magában foglalná. Mivel a folyó többéves pénzügyi keretben hiányzik erre a fedezet (az MFF elfogadásakor még nyoma sem volt az orosz agressziónak), Brüsszel a félidős költségvetési felülvizsgálat keretében értesülésünk szerint vegyes rendszerben javasolja az ukrán csomag finanszírozását.
Egyfelől a tavaly decemberben elfogadott, 2023-as évre szóló, 18 milliárd euró összegű ukrán makrofinanszírozási csomaghoz hasonlóan az uniós költségvetés pénzügyi mozgástere által nyújtott garancia révén a bizottság az EU egésze nevében közös kötvényeket bocsátana ki, és a befolyt összeget kölcsön formájában folyósítaná Kijevnek.
A finanszírozási csomag második része vissza nem térítendő támogatásból állna, amelynek érdekében a költségvetési plafon fölött új eszközt hoznának létre ukrán tartalék címen. Az EU jelenleg hat költségvetésen kívüli eszközt tart fenn, többek között a rugalmassági és a vészhelyzeti válságkezelésre vonatkozó pénzügyi eszközt. Az ukrán tartalékkal az ilyen típusú pénzügyi eszközök száma hétre emelkedne, és alapvetően, de nem kizárólag tagállami költségvetési pótbefizetéseken alapulna – értesült hitelt érdemlő forrásból a Szabad Európa.
Egy nappal a döntés előtt még nyitott kérdésnek számított a kölcsönök és a támogatások közötti arány.
A pontos összegek sem ismertek még, ez is része lesz a biztosi kollégium félidős felülvizsgálatról szóló keddi döntésének.
Ehhez kapcsolódóan: Így rohamozták meg az ukránok az orosz lövészárkokat Bahmutnál
Új szuverenitási alap az EU-s zöldtechnológiai ipar számára
Úgy tudjuk, hogy Ursula von der Leyen korábbi ígéretéhez híven a félidős felülvizsgálat része lesz egy új európai szuverenitási alap létrehozása, amely az EU stratégiai önállóságához szükséges modern zöldtechnológiák helyi gyártására, az értéklánc megerősítésére és a munkaerő átképzésére fókuszálna. Jó okkal feltételezhető, hogy a bizottság egy új pénzügyi eszköz létrehozása helyett a már meglévő finanszírozási eszközökből építene új platformot, amelyhez a helyreállítási eszköz (RRF) még felhasználatlan forrásait, kohéziós politikai forrásokat, a Horizont Európa innovációs és kutatási programot és az InvestEU-t vennék igénybe a javaslat értelmében, amelyről az egész csomaggal együtt még meg kell állapodniuk a tagállamoknak.
A migrációra szánt forrásokat is növelnék
A többéves keretköltségvetés módosítása várakozások szerint magába foglalná továbbá többletforrások biztosítását az elfogadás alatt álló menekültügyi és migrációs paktum végrehajtására, az EU szomszédságpolitikájára, a váratlanul fellépő helyzetek kezelését szolgáló rugalmassági eszköz számára, az infláció miatt emelkedő kölcsöntörlesztési költségek fedezésére és adminisztratív költségekre.
Ami az uniós költségvetés bevételi oldalát illeti, a bizottság a 2021-ben már javasolt három új eszközt egy továbbival egészítené ki, amely a vállalatok működési költségeiben keletkező többletnyereséget adóztatná, még ha hivatalosan nem is hívnák adónak.
