Irániak ezrei, köztük aktív és nyugdíjas tanárok és kulturális személyiségek írták alá azt az online petíciót, amely bírálja a kormányt, és azoknak a pedagógusoknak a szabadon engedésére szólítja fel, akiket azért zártak börtönbe, mert támogatták a nagyobb szabadságot követelő tüntetőket.
A kampányt az ország kulturális életének szereplői kezdeményezték, és „civil akcióként”, illetve „apró, de létfontosságú lépésként” jellemzik a biztonságiak által fogva tartott több mint 230 tanár és szakszervezeti aktivista kiszabadításához vezető úton.
Július 17-ig több mint tizenháromezer aláírás gyűlt össze. Több tanárszövetség, így a teheráni, a markazi, az észak-horaszáni, a kurdisztáni és az iszlamsari is támogatásáról biztosította az akciót.
A kampány hivatalos közleménye szerint „erőszak és elnyomó intézkedések” jellemzik a kormány viszonyát a pedagógusokhoz.
A dokumentum bírálja a különböző tartományokban a tiltakozó tanárokra kiszabott börtönbüntetéseket, és rosszallásának ad hangot, amiért a kormány bírósági eljárásokat indított, amelyek országszerte több száz tanár elbocsátásához, kényszernyugdíjazásához és hivatástól való eltiltásához vezettek.
A zavargások – köztük a tanárok több tiltakozása is – tavaly nyáron kezdődtek Iránban, válaszul a csökkenő életszínvonalra, az elmaradt bérekre és a jóléti támogatás hiányára. Az iráni munkajog nem ismeri el a munkavállalók jogát független szakszervezetek létrehozására.
A 22 éves Mahsza Amini halála szeptemberben felélesztette a zavargásokat, amelyeket a tisztviselők országszerte kemény – és néha halálos – intézkedésekkel próbáltak elfojtani. A fiatal nő a rendőrség őrizetében volt, amikor meghalt. Azért vitték be, mert állítólag helytelenül viselte a kötelező fejkendőt. A tiltakozások jó részének egyetemek és más oktatási és kulturális intézmények adtak otthont.
Ehhez kapcsolódóan: Halálos játék a tüntetés az iráni sportolók számára
A kampány eredetileg azzal indult, hogy 1200 tanár levelet írt a bíróságok vezetőjének, amelyben a bebörtönzött tanárok és szakszervezeti aktivisták azonnali szabadon bocsátására szólítottak fel, illetve követelték, hogy a biztonságiak hagyják békén a tanárokat.
Amikor a bíróságok és az elnöki hivatal nem volt hajlandó tudomást venni a levélről, a kampányt kibővítették és a nyilvánosság elé vitték.
Aktivisták szerint a tanári szervezetek több mint tizenegy jogvédője van jelenleg börtönben vagy őrizetben, köztük olyan jelentős személyiségek, mint Eszmail Abdi, Raszol Badaghi, Farzaneh Nazaranpur és Dzsafar Ebrahimi.
Az aktivisták HRANA nevű hírügynöksége azt állítja, hogy több mint ötszáz embert öltek meg a zavargások leverése során, köztük 71 kiskorút.
Ezreket tartóztattak le a leszámolás jegyében, és a bíróságok szigorú ítéleteket szabtak ki – beleértve a halálbüntetést – a tüntetőkre.
