A közfelháborodás ellenére újabb három őrizetbe vett tüntetőt végeztek ki az iszlám köztársaságban. A jogvédők tisztességtelen tárgyalást és kikényszerített vallomásokat emlegetnek.
Az igazságügyi minisztériumhoz közel álló Mizan hírügynökség arról számolt be, hogy péntek hajnalban hajtották végre a halálos ítéleteket Iszfahán egyik börtönében.
A három férfinak a vád szerint köze volt ahhoz a 2022. november 16-i összecsapáshoz, amelynek során egy rendőrt és a Bászidzs nevű önkéntes félkatonai szervezet két tagját agyonlőtték a városban.
Az elítéltek családja által nyilvánosságra hozott verdikt szerint ugyanakkor nem gyilkosság miatt rótták ki rájuk a halálbüntetést, hanem „Isten elleni háború” miatt, amely vád alapján gyakran indul eljárás a politikailag másként gondolkodók ellen. Az érintettek nem ismerték be bűnösségüket az emberölésben az állami televízióban közvetített vallomásuk során.
Az utóbbi napokban belföldön és külföldön is felerősödtek a kivégzés ellen tiltakozó hangok, miután a legfelsőbb bíróság megerősítette az ítéletet. A rokonok és a támogatók több megmozdulást is tartottak a büntetés-végrehajtási intézet előtt. A hatóságok több esetben is erőszakkal léptek fel velük szemben.
Ehhez kapcsolódóan: Jelentősen emelkedett a kivégzések száma tavaly a világban
Az elítéltek a börtönből kétségbeesett üzenetet küldtek, amelyet valahogy sikerült kicsempészni, majd közzétenni az interneten. „Ne hagyjátok, hogy megöljenek minket. Szükségünk van a segítségetekre” – írták.
Iráni ügyvédek egy csoportja nyílt levelet küldött a hatóságoknak, amely szerint az eljárás törvénytelen volt, nem tartották be a tisztességes tárgyalás követelményeit.
Velük együtt már legalább hét tüntetőt végeztek ki Iránban az utóbbi hónapokban. A szakértők szerint ennek legfőbb célja a félelemkeltés a társadalomban.
„Nem kivégzéseknek vagyunk szemtanúi Iránban, hanem törvénytelen tömeggyilkosságnak, amelynek célja a társadalmi félelemkeltés a hatalom megőrzése érdekében” – közölte az Iráni Emberi Jogok nevű szervezet vezetője.
„Az iszlám köztársaság gyilkológépezetének leállítása érdekében határozott és konkrét cselekvésre van szükség a nemzetközi közösség részéről, nem pusztán sajnálatnyilvánításra és elítélő nyilatkozatokra” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Felakasztottak két embert Iránban istenkáromlás miatt
A napokban az Egyesült Államok és más országok is felszólították Iránt, hogy ne hajtsa végre a halálos ítéleteket. Egyes nyugati politikusok azonban úgy vélekedtek, hogy ennél keményebb lépésekre lenne szükség.
„Senki nem tudhatja, meg lehetett-e volna menteni őket, de Németország és az EU meg sem próbálta. Annalena Baerbock külügyminiszternek végre szavakat kellene találnia az Iránban zajló borzalomra. A némaság nem politika!” – írta Twitteren Norbert Röttgen, a német parlament külügyi bizottságának tagja.
Iránban onnan indult az őszi tiltakozáshullám, hogy a kurd régióból származó, 22 éves Mahsza Aminit lazán megkötött hidzsábja miatt feltartóztatta a rettegett erkölcsrendészet szeptember 13-án. Szemtanúk szerint megverték, feltehetőleg ennek hatására kómába esett, majd három nappal később meghalt.
Ehhez kapcsolódóan: Miért végez ki Irán annyi foglyot?
A kormány brutális és gyakran gyilkos leszámolásba kezdett a tüntetőkkel szemben, miközben a törvényhozók kemény büntetéseket szorgalmaztak, hogy megpróbálják elfojtani a legnagyobb kihívást az ország vezetése ellen az 1979-es iszlám forradalom óta.
Jogvédő csoportok és nyugati kormányok óva intették Teheránt attól, hogy halálos ítéletet hozzon tüntetők ellen olyan sebtében megtartott tárgyalások után, amelyeket egyesek színlelt igazságszolgáltatásnak neveztek.
Iránban tavaly legalább 576 embert végeztek ki, szemben az egy évvel korábbi 333-mal. Ennél egyedül Kínában oltották ki több ember életét a hatóságok.
