Kelet- és közép-európai gazdák azért demonstráltak kedden Brüsszelben, hogy minél tovább tiltsák meg az ukrán mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségét ezekben az országokban. Jelenleg csak június 5-ig van érvényben a tilalom. A mezőgazdasági biztossal folytatott tárgyalás eredményeként reális lehetőség nyílt követeléseik teljesítésére. Közben azonban kiderült, hogy a magyar kormány késlekedése miatt a gazdálkodók egyelőre nem kaphatnak kompenzációt azért, mert az olcsó ukrán gabona lenyomta az árakat.
Az orosz–ukrán háború egyik legkomolyabb logisztikai kihívása volt az ukrán gabona elszállításának megszervezése, a termékeket ugyanis hagyományosan tengeri úton szállították elsősorban Afrikába és Dél-Amerikába. Az ukrán kikötők orosz blokád alá helyezése azonban ezt lehetetlenné tette. Még akkor is óriási maradt a probléma, amikor a fekete-tengeri gabona-együttműködés keretében már kifuthattak a hajók. Az áru egy jelentős része szárazföldön hagyta el Ukrajnát, azonban nem sokáig tartott az utazás: a szomszédos országok raktárai teltek meg az ukrán áruval, ami egyre nagyobb feszültséget okozott az érintett államok termelői körében.
Az ukrán gabona ugyanis megjelent a helyi piacon, és az alacsonyabb előállítási költség miatt lenyomta az árakat. Az Európai Bizottság a piaci körülményekre hivatkozott, és nem akart beleszólni a kereskedésbe, ahhoz viszont tartotta magát, hogy be kell tartani az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodást. Ebben a helyzetben döntött úgy néhány tagállam, köztük Magyarország, hogy kitiltja az ukrán termékeket a területéről, emiatt a szabadkereskedelmi megállapodás komoly sérelmet szenvedett. Az Európai Bizottság áthidaló megoldást javasolt, ebbe tulajdonképpen bele is mentek a tagállamok – a gazdálkodók azonban nem. Ők tüntettek kedden Brüsszelben.
Nemzetközi követelések
A demonstrációt az Európai Bizottság székháza előtt rendezték, körülbelül kétszázan vettek részt rajta. A téren magyar, lengyel, román, bolgár, szlovák és cseh zászlókat is lehetett látni, Magyarországról körülbelül harmincan érkeztek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magosz szervezésében. A helyszínen Luzsi József, a NAK vidékfejlesztésért felelős alelnöke azt mondta tudósítónknak, hogy a kelet-európai termelők célja közös, azt szeretnék elérni, hogy ne csak június 5-ig legyen megtiltva az, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek csak tranzitszállítmányként jelenhessenek meg ezekben az országokban, hanem ezt követően is. „Nem akarjuk, hogy feloldják, mert ha továbbra is olyan mértékben áramlik be Magyarországra ellenőrizetlen termény, akkor a tárolókapacitásaink nem lesznek elegendők az új termények fogadására” – mondta az alelnök, arra is felhívva a figyelmet, hogy betakarítás előtt állunk, a magyar árunak is szüksége van a silókra. Luzsi József szerint azért rekedt az áru Ukrajna szomszédságában, mert „logisztikailag egyszerűen nem éri meg továbbvinni”.
Hatoldalú alku
Az Európai Bizottság és öt tagállam, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia április 28-án egyezett meg abban, hogy június 5-ig „az Ukrajnából származó búza, kukorica, repcemag és napraforgómag továbbra is szabad forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve a leginkább érintett öt tagállamot”, vagyis az imént felsoroltakat. Ugyanakkor ezek az áruk áthaladhatnak rajtuk az EU-n belüli, akár azon kívüli célállomás felé. „Ezzel párhuzamosan Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy visszavonja az Ukrajnából származó búzára, kukoricára, repcemagra és napraforgómagra, valamint egyéb termékekre vonatkozó egyoldalú intézkedéseit” – áll még a megegyezésben, az Európai Bizottság pedig jelezte: készen áll arra, hogy – amíg a rendkívüli helyzet fennáll – 2023. június 5-e után ismét megelőző intézkedéseket vezessen be. A dátum azért fontos, mert az EU tavaly júniustól biztosította a vámmentes behozatalt, amelyet idén június 5-től ismét egy évvel meghosszabbít. Ebben már megegyeztek a tagállamok is. Ugyancsak az alku része volt, hogy az Európai Bizottság százmillió eurót különít el arra, hogy kompenzálja az érintett országok gazdálkodóit.
A bevétel negyede elmaradt
A termelők azonban nem csak azt szeretnék, ha a kereskedelmi tilalom hatályát meghosszabbítanák. „Úgy gondoljuk, hogy a rendelkezéseknek vonatkozniuk kell a csirkehúsra, a tojásra, a mézre, a zöldségre, a gyümölcsre, illetve az olajos növényből készült olajra is. Ugyanis ezekből is óriási dömping érte el ezeket az országokat” – mondta Luzsi József. A gazdálkodók ahhoz is ragaszkodnak, hogy az ukrán termékekre vonatkozó bevizsgálás szigorú és átlátható folyamat legyen. Jelenleg ugyanis az uniós termelők versenyhátrányban vannak az ukrán gazdálkodókkal szemben, mert nekik sokkal szigorúbb zöldszabályozásnak kell megfelelniük. A NAK tisztségviselője úgy fogalmazott, hogy a segítő szándékot senki sem akarja kétségbe vonni, de a versenyhátrányt orvosolni kell. A becslések szerint azzal, hogy az ukrán termelők lényegesen olcsóbban tudják előállítani árujukat, 20-25 százalékos előnyre tettek szert, vagy ha úgy tetszik, ennyivel csökkent például a magyar gazdálkodók bevétele. Ez Magyarország vonatkozásában százmilliárd forintot jelent. Azzal, hogy az ukrán termékek Európán keresztül utaznak és megjelennek más piacokon is (Spanyolország, Olaszország), szintén kárt szenvednek a kelet-európai termelők, merthogy ez az ő piacuk is. A szállítási útvonalak lelassultak, bedugultak, a felvásárlói árak pedig tovább csökkentek.
A tüntetésen néhány felszólaló meglehetősen indulatosan fogalmazott, és még többen féltették saját megélhetésüket, vagy vetették fel, hogy ilyen körülmények között nincs értelme folytani gazdálkodói tevékenységüket. Ott volt a megmozduláson Győri Enikő fideszes EP-képviselő, aki rögtönzött beszédében így fogalmazott: „Ukrajna egy megtámadott ország, amely megérdemli a szolidaritásunkat. Magyarok, lengyelek, más országok nagyon sokat segítenek. De nem a farmereknek kell megfizetniük ennek a szörnyű háborúnak az árát.” Győri Enikő is az Európai Bizottságot szólította fel a hatékony intézkedések megtételére.
100 helyett 250 millió euró
A tüntetéstől száz méterre, az Európai Bizottság székházában is érdekes részletek derültek ki a témával kapcsolatban. A testület szóvivője, Miriam Garcia Ferrer ugyanis ezt mondta: „Jelenleg még várunk néhány egyoldalú nemzeti intézkedés megszüntetésére, amelyekre szükség van a következő lépésekhez. Egy ország nem vonta vissza még az egyoldalú korlátozásokat: és ez Magyarország.” Vagyis e szerint a magyar kormányon múlik, hogy a következő lépéseket az Európai Bizottság megteszi-e, ami konkrétan a gazdák kártalanítását, a már említett százmillió eurós keretösszeg szétosztását jelenti – illetve ennél sokkal többet.
Jó hírrel szolgált ugyanis Luzsi József, miután a termelők találkoztak Janusz Wojciechowskival, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosával. Az alelnök elmondta, hogy a biztos ígéretet tett az ukrán termények importtilalmának év végéig történő meghosszabbítására, sőt lát lehetőséget a tilalom tojásra és baromfihúsra történő kiterjesztésére, valamint arra, hogy százmillió euróról 250 millió euróra növeljék a kárt szenvedő gazdák támogatását.
