Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Új lőszergyár alapkövét rakták le német és dán vezetők, Európa felpörgeti a termelést


Fuchs (Róka) nevű páncélozott személyszállító jármű a gyártósoron a Rheinmetall kasseli üzemében 2023 júliusában
Fuchs (Róka) nevű páncélozott személyszállító jármű a gyártósoron a Rheinmetall kasseli üzemében 2023 júliusában

Németország és Dánia vezetői is ott voltak hétfőn egy új lőszergyár alapkőletételén, ezzel is hangsúlyozták Európa erőfeszítéseit a fegyvergyártás fokozására Oroszország ukrajnai háborújának árnyékában.

Az üzemben, amelyet a Rheinmetall védelmi vállalat építtet már meglévő telephelyén az észak-németországi Unterlüßben, a tervek szerint évente mintegy kétszázezer tüzérségi lövedéket állítanak majd elő, valamint robbanóanyagokat és vélhetően más alkatrészeket, köztük robbanófejeket is. A Rheinmetall háromszázmillió eurót költ erre.

A cég közölte, hogy az üzem elsősorban a német hadsereg, a Bundeswehr igényeit elégíti ki. Minél előbb szeretnék elindítani a gyártást, a kivitelezés várhatóan egy évet vesz igénybe.

Ehhez kapcsolódóan: Nem csak célokat, rendeléseket is kérnek Európától a fegyvergyártó cégek

Olaf Scholz német kancellár, aki védelmi miniszterével és Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel együtt vett részt az ünnepségen, arról beszélt, hogy a Rheinmetall „lefekteti az alapot a Bundeswehr és európai partnereink független és mindenekelőtt tartós ellátásához tüzérségi lőszerrel”.

Kiemelte, hogy ez különösen fontos Ukrajna lőszerszükségletének fényében – jelentette a dpa német hírügynökség.

„Eddig sikerült sokat szállítanunk a saját készleteinkből”, de ez egyre nehezebbé válik – tette hozzá. „Fontos, hogy mindent megtegyünk a termelés növelése érdekében szerte a világon.”

Az orosz fegyveripar messze felülmúlja Ukrajnáét, és Kijev nyugati segítségre támaszkodott, hogy lépést tartson Moszkva tűzerejével. Ám a 27 tagú EU terve, hogy egymillió tüzérségi töltényt gyártson Ukrajna számára, nem jött össze, a célnak csak körülbelül a harmadát sikerült teljesíteni.

Az ukrajnai háború fokozta a németek aggodalmát saját fegyveres erőik felkészültsége miatt, ami arra késztette Scholzot, hogy napokkal az orosz invázió után fordulópontot jelentsen be a katonai kiadásokban.

Németország bruttó hazai termékének két százalékát tervezi védelmi célokra költeni idén. A célt a NATO-szövetségesek tíz évvel ezelőtt tűzték ki maguk elé, miután hosszú ideig alatta maradtak ennek az aránynak. Időközben Németország Ukrajna második legnagyobb katonai beszállítójává vált az Egyesült Államok után.

Készült az AP jelentésének felhasználásával.
XS
SM
MD
LG