Közvetlen kihatása lesz a nukleáris tevékenységek ellenőrzésére annak, hogy Vlagyimir Putyin kedden bejelentette országa részvételének felfüggesztését a még hatályban lévő, utolsó amerikai–orosz fegyverzetkorlátozási megállapodásban, amely azonban már eddig is lélegeztetőgépen volt.
Az orosz elnök azután döntött a nukleáris robbanófejek és hordozórakéták ellenőrzése terén folytatott együttműködés felfüggesztéséről, hogy a Kreml már novemberben lemondta a tárgyalást az új START-szerződés kapcsán felmerülő kérdésekről.
Évértékelő beszédében Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás miatt függesztik fel a megállapodást, illetve azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy nyíltan Oroszország elpusztításán dolgoznak.
Donald Trump előző amerikai elnök kormányzata nem volt hajlandó tárgyalni az új START-szerződés meghosszabbításáról, utódja, Joe Biden azonban 2021-es hivatalba lépését követően jóváhagyta az öt évre szóló kiterjesztést.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin: A Nyugat robbantotta ki az ukrajnai háborút
Miről szól az orosz–amerikai nukleáris szerződés?
A hivatalos nevén A stratégiai támadófegyverek csökkentését és korlátozását célzó intézkedésekről szóló szerződést még Barack Obama amerikai elnök alatt, 2010-ben kötötte meg az Egyesült Államok és Oroszország tíz évre, majd 2011 februárjában lépett életbe.
A megállapodás rendszeres tájékoztatási kötelezettséget írt elő mindkét fél számára atomarzenálja kapcsán, lehetővé tette a helyszíni ellenőrzéseket, illetve felső korlátot határozott meg a nukleáris robbanófejek számára vonatkozóan.
Ennek alapján a két ország egyikének sem lehet hétszáznál több interkontinentális vagy tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétája, valamint nehézbombázója összesen. A robbanófejek számát 1550-ben, a rakétaindító berendezések számát nyolcszázban maximálták.
Néhány órával Putyin beszéde után az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy ezentúl is tiszteletben fogják tartani ezeket a korlátokat, továbbá a korábbi egyezményeknek megfelelően tájékoztatást nyújtanak a ballisztikus rakéták teszteléséről.
Mit jelent ez az ellenőrzésekre és az információmegosztásra nézve?
Oroszország és az Egyesült Államok az új START-szerződés hatálybalépése óta 328 helyszíni ellenőrzést végzett a másik országban, és ami ugyancsak lényeges, hogy folyamatos volt az információmegosztás. Ennek keretében összesen 25.311 értesítést küldtek egymásnak nukleáris programjukkal kapcsolatban.
A moszkvai nyilatkozatok arra utalnak, hogy az ellenőrzéseket tartósan befagyasztják, az azonban nem egyértelmű, hogy milyen mértékben folytatódhat a kölcsönös tájékoztatás.
Washington március 1-jén választ kaphat erre a kérdésre, mert a feleknek ekkor kellene beszámolniuk hadászati támadófegyvereik összesített számáról – szögezte le Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének (FAS) egyik vezetője.
Az amerikai és az orosz kormány napi szinten tájékoztatott a különböző mozgásokról és gyakorlatokról is. Amerikai oldalról ezeket az üzeneteket a külügyminisztérium illetékes, civil és katonai szakértőkből álló csapata dolgozza fel. Ha Oroszország leállítja az értesítéseket, azonnal megkezdődik az adatvesztés, így nem tudják majd nyomon követni, a másik fél hány stratégiai fegyverrel rendelkezik, és ezek ott vannak-e, ahol kellene – közölte William Alberque, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) egyik igazgatója.
Ehhez kapcsolódóan: Orosz diplomata: „Példátlan válságban vannak” a kapcsolatok az Egyesült Államokkal
Mi történt Putyin bejelentését megelőzően?
A helyszíni ellenőrzések 2020 márciusában leálltak a koronavírus-járványra tekintettel. A szerződésben foglaltak betartását felügyelő amerikai–orosz bizottság utoljára 2021 októberében ült össze, de ezután Moszkva az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatásra hivatkozva egyoldalúan felfüggesztette az együttműködést ezen a téren 2022 augusztusában.
November végén tárgyalás kezdődött volna a szerződésről Egyiptomban, de Oroszország minden különösebb indoklás nélkül lemondta.
A Biden-adminisztráció január végén arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy Oroszország nem tesz eleget a megegyezés rendelkezéseinek, ellehetetleníti a helyszíni ellenőrzéseket, és tárgyalni sem akar.
Hogyan reagálhat az amerikai kormány?
Az Egyesült Államok vezetésén áll most, hogy miként fog reagálni, és folytatja-e vállalásai teljesítését. Antony Blinken külügyminiszter kedden rendkívül sajnálatosnak és felelőtlennek minősítette az orosz döntést.
„Gondosan figyelemmel fogjuk követni, hogy mit tesz valójában Oroszország (…) Természetesen azt is biztosítjuk, hogy akármi is történik, fel legyünk készülve országunk és szövetségeseink biztonságának megóvására” – közölte.
Az amerikai külügyi tárca januárban arról számolt be, hogy miután nem állt módjukban ellenőrzéseket folytatni, így nem tudni biztosan, hogy Oroszország betartotta-e a stratégiai támadófegyverek számára vonatkozó korlátozásokat. Most pedig, hogy a szerződést teljes egészében felmondta a Kreml, elemzők újabb fegyverkezési versenytől tartanak.
„Mind az Egyesült Államok, mind Oroszország arra alapozva tervezte meg nukleáris modernizációs programját, hogy egyik fél sem fogja túllépni az erők új Start-szerződés szerinti számát” – írta februári jelentésében az Amerikai Tudósok Szövetsége.
„Anélkül hogy megállapodás lenne érvényben 2026 után, ez a feltételezés hirtelen eltűnne, és a két oldal valószínűleg visszatérne a kölcsönös bizalmatlansághoz a kevés igazolható adat közepette. A diskurzust ismét a legrosszabb forgatókönyvek feltételezései dominálnák arról, hogyan nőhet az arzenál a két országban a jövőben” – hangsúlyozták.
