Új tárgyi bizonyítékokat mutatott be kedden Ukrajna Brüsszelben annak alátámasztására, hogy nyugati cégek, köztük legalább hat EU-tagállambeli vállalat által gyártott és az orosz fegyveres erők által használt alkatrészek kerülnek a szankciós rezsim kijátszásával, kerülőúton Oroszországba. Az egyik listán konkrét cég megnevezése nélkül Magyarország szerepel a gyártás helyeként.
Új, minden eddiginél több és részletesebb tárgyi bizonyítékot mutatott be kedden egy Brüsszelben rendezett kiállítás alkalmából Ukrajna arról, hogyan jutnak el a szankciók kijátszásával nyugati országokban előállított és az orosz hadigépezet működéséhez elengedhetetlen katonai alkatrészek és technológiák Oroszországba. Bár kijevi becslések szerint az ukrán városokra kilőtt rakétákban vagy a harctéren megsemmisített eszközökben talált főleg mikroelektronikai alkatrészek több mint fele (nagyjából hatvan százaléka) Kínából származik, Kijev számos amerikai cég mellett legalább hat európait azonosított be, amelynek termékei a nyugati szankciók kijátszásával, kerülőúton jutottak Oroszországba.
Az oroszok nagy mennyiségben szereznek be haditechnikát
Az ukrán elnök szankciós politikáért felelős tanácsadója szerint az érintett cégeknek, az exportellenőrzésért felelős tagállami hatóságoknak és általában az EU-nak többet kellene tennie a szankciók érvényesítése érdekében. Vladiszlav Vlaszijuk újságírók egy szűk csoportjának, köztük a Szabad Európa tudósítójának nyilatkozva elismerte, hogy szinte lehetetlen vállalkozás a szankciók alá eső termékek illegális exportjának felszámolása, de a kiskapuk bezárásával jelentős mértékben megnövelhetik a büntetőintézkedések kijátszására irányuló orosz művelet költségeit. „Nehéz lenne megállítani az illegális exportot, de a korlátozása már nagy eredmény volna” – mondta a tanácsadó, aki a szankciók koordinálásával foglalkozó kormányközi fórum negyedik ülésére érkezett Brüsszelbe.
Az ukrán szervek egy 131 oldal terjedelmű listát állítottak össze csak az elmúlt három hónap termése (az Ukrajna ellen felhasznált orosz haditechnika) alapján, az esetek többségében megnevezve a gyártás helyét és idejét és több esetben azt is, hogy milyen kerülőúton jutottak el az Egyesült Államokból, Európából és máshonnan a cirkáló- és ballisztikus rakéták, drónok működésének megzavarására alkalmas rádiótechnikai berendezések és mikroelektronikai alkatrészek Oroszországhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai külügyminiszter: Washington és London továbbra is elkötelezett az ukrán győzelem mellett
Így jutnak el a nyugati cégek termékei az oroszokhoz
A terjedelmes listán leggyakrabban a Texas Instrument, a Xilinx, az Altera és más amerikai cégek, az STMicroelectronics nevű svájci, a félvezetőket gyártó, NXP nevű holland és a Taoglas nevű, Írországban bejegyzett vállalat nevével találkozni, de mint kiderült, német és olasz–spanyol cég által előállított speciális technológiák is orosz kézre kerültek kerülőúton. A részben Nyugaton gyártott alkatrészek olyan, a háborúban civil célpontok bombázására is használt fegyverekbe kerültek az ukránok szerint, mint az Iszkander–M ballisztikus rakéta, az Orlan–10 és az eredetileg Iránból származó, de már Oroszország által is tömegesen gyártott Sahid–136 drónok vagy a KH–59-es cirkálórakéta.
Kijev egy másik dokumentumban több esetre vonatkozóan azt is részletesen leírja, milyen úton kerültek többnyire kínai, Egyesült Arab Emirátusok-beli és török közvetítőcégeken keresztül orosz importőrökhöz az orosz hadigépezet működtetéséhez szükséges technológiák. Az egyik példa Kína, India, Brazília, Németország, Csehország, Franciaország és Japán mellett Magyarországot is megemlíti sűrített levegővel működő rendszerek összeállításához szükséges alkatrészek származási országaként, ahonnan egy kínai cég, a Shenzhen Aimiqu Technology Co-Ltd érintésével jutott el a megrendelő Mepolen LCC nevű belorusz céghez. A listán több ízben Szerbia, illetve szerb kereskedőcégek is felbukkannak az eredeti szállítók között, de az oroszok egy iráni székhelyű internetes áruházon keresztül is szert tettek a haditechnika működtetéséhez szükséges elektronikai eszközökre, amelyekért a PayPal iráni megfelelőjén, a ZarinPal alkalmazáson keresztül fizettek.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU-tól kapott türelmi időt az orosz kőolajtól függés drasztikus növelésére használta a magyar kormány
Zelenszkij tanácsadója a Roszatomról és a további szankciókról
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója arra számít, hogy a soros magyar EU-tanácsi elnökség alatt ha új komplett szankciós csomagról nem is lesz megállapodás, de a háborúban részes személyek és cégek listázásáról igen. Ami a további esetleges szankciókat illeti, Vladiszlav Vlaszijuk szerint számos kormány belátta, hogy az olajársapka nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, főleg az oroszok által működtetett, hatszáz hajóból álló szellemflotta miatt, ezért valószínűleg napirenden lesz az intézkedés hatékonyságának növelése.
Zelenszkij tanácsadója két okból is fontosnak tartaná a Roszatom és vezetői elleni szankciókat, amelyek eddig alapvetően a magyar kormány ellenállása miatt hiúsultak meg. Egyrészt úgy véli, hogy a Roszatom kiterjedt európai hálózatán keresztül tevőlegesen és információkkal is hozzájárult az orosz haderő ellátásához és működtetéséhez, másrészt „valószínűleg manapság elég rossz ötlet az orosz energiaszállításoktól való függőség fenntartása” – tette hozzá.
A szankciókért felelős magas rangú tisztviselő a pénzügyi téren bevezetett szankciókat is szigorítaná. Mint mondta, nem elsősorban újabb büntetőintézkedések révén, hanem a végrehajtás szigorításával és a nem együttműködő pénzintézetek elleni szigorú fellépéssel. További fontos területnek nevezte az oroszok civil infrastruktúrához való hozzáférésének korlátozását és az információs technológiai ágazatot sújtó szankciók további szigorítását. Példaként említette az amerikai szoftverek (például a Microsoft Windows) oroszok által történő használat tiltásáról szóló, szeptember 12-én hatályba lépett amerikai törvényt, amely szerinte jelentős pluszköltségeket okoz az orosz postának és más gazdasági szereplőknek, miközben a magánszemélyeket sem kíméli.
