Újabb szankciókat készítenek elő: volt magyar kormányzati tisztviselőket tilthatnak ki Amerikából. Nem akar érdemben csökkenni az infláció, idén nagyobb lesz a drágulás, mint tavaly. Moszkvai út után belarusz kormánytagot fogad a magyar külügy. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Újabb szankciókat készítenek elő: volt magyar kormányzati tisztviselőket tilthatnak ki Amerikából
Több volt magyar kormányzati tisztviselőt és kormányközeli szereplőt is érinthet az a készülőben lévő, korrupcióra fókuszáló amerikai törvényjavaslat, amelynek értelmében az érintettek vízumtilalmi listára kerülnek, ha a tervezetet a kongresszus is elfogadja. „Valószínűleg ez az egyetlen nyelv, amelyet az Orbán-kormány megért” – mondta egy szakértő.
Ez lehet a következő lépés azután, hogy a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője és maga az intézmény is felkerült az amerikai szankciókkal sújtott személyek listájára. A listán szerepel az NBB volt elnöke, Nyikolaj Koszov, Laszlóczki Imre magyar alelnök és Georgij Potapov, az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese is. Az intézkedés bejelentésének másnapján a magyar kormány közölte, hogy hazánk kilép a sokak által orosz kémbanknak nevezett pénzintézetből, működése ugyanis a korlátozások miatt értelmét vesztette.
Nem akar érdemben csökkenni az infláció, idén nagyobb lesz a drágulás, mint tavaly
Alig csökkent az infláció márciusban, elemzők szerint ez kellemetlen meglepetés, a mérséklődés hibahatáron belüli. Nagy a baj, mert csak a gyorsan változó termékek esetében látni csökkenést, miközben a tartósabb inflációs folyamatok nemhogy gyengülnének, még erősödnek is. Emiatt húsz százalék közelében lehet az idei éves átlagos infláció, ami nagyobb, mint a tavalyi 14,5 százalékos.
Moszkvai út után belarusz kormánytagot fogad a magyar külügy
Már kedden Budapestre érkezett a belarusz külügyminiszter, aki Nagy István agrárminiszterrel tárgyalt, szerdán pedig Szijjártó Péter fogadja, miután megérkezett Moszkvából. Mindkét látogatás várhatóan újabb kritikákat vált ki Magyarország nyugati szövetségeseiből, akik éppen elszigetelni próbálják az orosz agresszort és legfőbb szövetségesét, a belarusz Aljakszandr Lukasenkát, akinek gyanús választási győzelmét nem ismerik el.
Zsibbadtan nézi az EU Budapest és Moszkva barátságos viszonyát
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem is választhatott volna jobb időpontot moszkvai látogatására, amelyre épp a húsvéti hosszú hétvége és Emmanuel Macron ellentmondásos pekingi útja után került sor. Számos EU-tisztségviselő a jelek szerint még a tojásvadászatot heveri ki, akik pedig már visszatértek dolgozni, alig vonták fel a szemöldöküket a legutóbbi vizit hírére.
Így látják az Orbán-kormány szerepét Brüsszelben: Trójai faló vagy csak hintaló?
Trójai faló helyett hintalóhoz hasonlították a magyar kormány ukrajnai háborúban vállalt szerepét a Szabad Európának nyilatkozó brüsszeli euroatlanti források. Bár Orbán Viktor sok borsot tör európai partnerei orra alá, a szankciók elengedésével nem lépte át a képzeletbeli vörös vonalat.
Újabb sztrájknapot hirdettek a pedagógusok
Április 24-re újra egységes sztrájknapot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Azért is tennének, hogy minden pedagógushoz jusson el, mi vár rá, ha a kormány elveszi nyártól a közalkalmazotti státuszukat is. A szakszervezet szerint a belügy képviselői csak nyugtázták az érdekképviselet kifogásait, semmilyen párbeszéd nem alakult ki.
Brüsszeli vizsgálat indulhat a magyar autópálya-koncesszió miatt
Versenyjogi vizsgálatot indíthat az Európai Bizottság a 35 évre szóló magyar autópálya-koncesszió miatt – írja a Portfolio több forrása alapján. A lap szerint versenyjogi panaszt nyújtottak be az ügyben Brüsszelben. A Szabad Európa által indított perben a bíróság kimondta, hogy a Nemzeti Koncessziós Iroda nem titkolhatja tovább, milyen feltételekkel adta koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.
Tankok, ágyúk, terepjárók – mi látszik a magyar haderőfejlesztésből?
A rendszerváltás utáni évtizedekben a magyar hadsereg a legtöbb régiós ország haderejéhez hasonlóan meglehetősen elavulttá vált, legalábbis az eszközeit tekintve. Ezt hivatott orvosolni a magyar haderőfejlesztési program, amelynek az eszközbeszerzések még a könnyebben ellenőrizhető részei.
Berlinben attól tartanak, hogy az Orbán-kormány a Deutsche Telekomot is ki akarja szorítani a magyar piacról
Az Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft nevű német gazdasági lobbiszervezet információi alapján született meg az „Orbán-rendszer maffiamódszereiről” szóló cikk a Der Spiegelben – értesült a Szabad Európa. A német cégek egyre borúsabban látják a magyar jogbiztonságot, az aggodalmak között már a Deutsche Telekom kiszorítása is felmerült a magyar piacról.
Ukrán gabona Magyarországon: a szolidaritásnak is van határa
Nagyon sok ukrán búza és kukorica érkezett az elmúlt egy évben Magyarországra. Olcsósága és mennyisége lenyomta a felvásárlási árakat, de a tavalyi aszály miatt szükség is volt gabonaimportra. A kormány szóban a gazdák mellett áll, valójában az Európában rekorder élelmiszer-infláció lassításában jól jön az alacsony búzaár, amit követ a liszt árcsökkenése is. Jól jár a fogyasztó (és az állattartók), rosszul a gabonatermelők.
Alkudozás, ígérgetés, fenyegetés – Nem fizet Mészáros Lőrinc alvállalkozója
Mészáros Lőrinc magánvagyonát a Forbes tavaly decemberben 436,5 milliárd forintra becsülte. Mégis arról értesült a Szabad Európa, hogy számos magyar kisvállalkozás került anyagilag lehetetlen helyzetbe, mert a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló cég fővállalkozóként nem fizetett nekik az elvégzett munka után, arra hivatkozva, hogy neki sem fizet az állam. Elég szövevényes körbetartozásos történetről van szó, de Kósa András, a Szabad Európa főmunkatársa megpróbált rendet vágni a szálak között. Ő volt podcastsorozatunk, a Sztoriban vendége.
Pentagon-iratok Magyarországról és Szerbiáról
Az Oroszországgal szembeni szankciókból Európában eddig egyedül kimaradó Szerbia beleegyezett, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának – áll egy kiszivárgott titkos amerikai dokumentumban.
CPAC-névsor: nem várható parázs vita Ukrajna támogatásáról a budapesti konferencián
Május 4. és 5. között rendezik meg másodjára Budapesten a Konzervatív Politikai Akciókonferenciát. A CPAC Hungaryt idén ismét a közpénzből is finanszírozott Alapjogokért Központ szervezi, és a tavalyihoz hasonlóan Orbán Viktor lesz a vezérszónok.
Önálló hatalmi ágból vissza a tanácsrendszerbe: önkormányzatiság és fejlesztéspolitika
Miért számol fel mindenféle autonómiát a Fidesz, és hogy függenek össze ezzel a negyvencentis kilátók és erdő nélküli lombkoronasétányok? Hogyan üresítette ki a kétharmad az egykor kormányzati ellensúlynak számító önkormányzatokat? Hogyan lettünk az EU egyik legközpontosítottabb országa, és hogyan hat ez a demokráciára? Cikksorozatunk első, majd második része a fejlesztéspolitika ellentmondásait mutatja be.
Enyedi Zsolt: „A CEU mint egyetem már nem létezik Magyarországon”
Pontosan hat évvel ezelőtt nyújtotta be a kormány a lex CEU-ként elhíresült törvényt, és annak is lassan öt éve, hogy ezek után a Közép-európai Egyetem vezetése bejelentette, hogy Bécsbe költöznek. A kormányzati retorika ennek ellenére továbbra is az, hogy hazugság, hogy elüldözték az intézményt. Benyó Rita a Szabadon stábjával megnézte, mi maradt a budapesti campuson, a Nádor utcában, hogy néz ki a bécsi, és mi zajlik ott. Mit nyert és mit veszített a magyar felsőoktatás ezzel a törvénnyel, mennyire igaz, hogy elüldözött egyetemről van szó, vagy mennyire igaz az a kormányzati állítás, hogy úgy ment el a CEU, hogy igazából itt maradt?
Elemző: „Minél veszélyesebb a külvilág, annál fontosabb a védelmező szerepe”
A biztonság legfőbb garanciája – így kívánja bemutatni magát a kormányfő, de ezt szolgálja-e a hadsereg megítélésének javítását célzó kampány is? A podcastban Lakner Zoltánnal beszéltünk arról is, hogy mi az értelme a kordonbontásnak a Karmelitánál és miért meglepő Dobrev Klára EP-listás első helye.
Épül az európai selyemút: az EU helykeresése az USA és Kína versenyében
Érzékenyen kell egyensúlyoznia az EU-nak az Egyesült Államok és Kína közötti globális versenyben. Legnagyobb kereskedelmi partneréről van szó, miközben a függés közös, hiszen Pekingnek is fontos az európai piac. Milyen megoldást hozhat a negyedik ipari forradalom? – erről a témáról beszélgettünk brüsszeli tudósítónkkal legfrissebb podcastunkban.
