Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Újabb részletek az újdörögdi tragikus hadgyakorlatról


Képünk illusztráció
Képünk illusztráció

A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád szervezte és felügyelte hivatalosan az Adaptív Védelem nevű gyakorlatot, amelynek során a Miniszterelnökség egyik fiatal, 28 éves női munkatársa kezében robbant fel egy kézigránát – tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint ugyan minden támadó kézigránát használatát megtiltották, de maga az Adaptív Védelem program folytatódhat – természetesen egyelőre éles fegyverek használata nélkül.

„A 93M NF védő és a 96M NF támadó kézigránátok alkalmazását megtiltom, bevizsgálásukra az MH Logisztikai Támogató Parancsnokság parancsnoka soron kívül intézkedik. További intézkedésig a kézigránátokat a honvédségi szervezetek az egység raktárakban elkülönítetten tárolják, és lássák el jól látható »LETILTOTT« felirattal” – ezt a Szabad Európa által megismert parancsot küldte el a Magyar Honvédség minden érintett egységének Somogyi Zoltán vezérőrnagy az újdörögdi kiképzésen történt tragédia után.

A Zalahaláphoz tartozó gyakorlótéren március 21-én, pénteken, a kormánytisztviselők számára szervezett Adaptív Védelem nevű gyakorlat közben az egyik résztvevő kezében felrobbant egy élesgránát, aminek következtében elveszítette az egyik kezét csuklóból, a másikat alkarból. Az áldozat a Szabad Európa információi szerint a Miniszterelnökség egyik 28 éves női tisztviselője. A tragikus balesetben megsérült a kiképző is, aki lágyrészsérüléseket és csonttörést szenvedett.

Kör e-mailben "toboroztak"

A Szabad Európa azóta több, az esetre rálátással bíró forrással igyekezett feltárni a tragédia hátterét. A kormány januárban hirdette meg az Adaptív Védelem kiképzőprogramot kifejezetten a kormányzati szerveknél dolgozó tisztviselők számára. Mint a 24.hu akkor beszámolt róla, a Magyar Államkincstárnál például Bugár Csaba kör-e-mailt küldött a dolgozóknak, amelyben azt írta: 18–50 év közötti férfiak jelentkezhetnek a kéthetes kiképzésre, amelyet „laktanyai körülmények között”, orvosi alkalmassági után lehet teljesíteni. A két hétre mindenki megkapja a teljes fizetését, és a kiképzés nem számít szabadságnak.

A Telex arról írt, hogy első körben kilencvenen jelentkeztek a programba, akiket Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter személyesen köszöntött a Bálnában. A portál a Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság Facebook-oldalán található leírást is ismertette, amelyben szerepelt az „éleslövészet gyalogsági fegyverekkel”. (A bejegyzés alatt egyébként sorjáznak a honvédelmi miniszter lemondását követelő – esetenként igen trágár – kommentek.)

Ehhez kapcsolódóan: mi lenne, ha a NATO tényleg annyit költene fegyverekre, amennyit Trump akar?

Mindenkiben az a kérdés merül fel először, hogy ki engedélyezte az éleslövészetet, az élet kioltására alkalmas fegyverek éles használatát civileknek egy ilyen rövid kiképzés során. Kiképzést, gyakorlatot forrásaink szerint alapesetben a Magyar Honvédség vezérkarának főnöke rendel el, ezután az érintett parancsnok készít egy úgynevezett levezetési tervet – ebben határozzák meg konkrétan, milyen műveletekre kerül sor. A Honvéd Vezérkar főnöke Böröndi Gábor, így elvileg ő az engedélyező, csakhogy az Adaptív Védelem esetében speciális a helyzet – hívta fel rá a figyelmünket egy forrásunk. „Mivel ez nem katonáknak szánt kiképzés volt, hanem kormánytisztviselőknek, így a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád volt hivatalosan a szervező, felügyelő.” Szerinte – mivel a kiképzési programot eleve úgy állították össze, hogy szerepelt benne az éleslőszer használata – a vezérkari főnöknek már nem kellett külön engedélyeznie.

A levezetési tervet a Magyar Honvédség Különleges Műveleti Parancsnoksága készítette – tehát az ő feladatuk volt gondoskodni a biztonságos körülményekről. Ez egy egészen új szervezeti egység; mint a szoljon.hu beszámolt róla, február 1-jével kezdte meg a működését Szolnokon. A célja, hogy – a NATO katonai struktúrájához alkalmazkodva – „az egységes vezetés révén a rendszer gyorsabban és rugalmasabban képes reagálni a modern hadviselés kihívásaira, mint például a hibrid hadviselés, a kiberfenyegetettség, a terrorizmus vagy a modern technológiák által előidézett új típusú fenyegetések. Az átalakítás kiemelt figyelmet fordít a dróntechnológia, a digitalizáció és az innovatív megoldások alkalmazására, amelyek elengedhetetlenek a 21. századi hadviselésben.”

Önkéntes, vagy "önkéntes"?

A Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka Simon Péter ezredes, aki korábban – a szakzsargon szerint – hajózó, azaz helikopterpilóta volt. A parancsnokságba integrálták a Különleges Műveleti Légi Osztagot is, ahol Simon Péter korábban szolgált. Ennek ellenére több forrásunk szerint nem biztos, hogy ő volt a legképzettebb jelölt a posztra. „Simon Péter pilóta, de a különleges erők teljesen más felkészülést kívánnak, hiszen alapvetően szárazföldi, gyalogsági feladatokról beszélünk” – mondta egyikük.

Mások arról beszéltek, hogy az ezredes egy rövid, néhány (van, aki szerint kettő) hetes kiképzés, tanfolyam után lehetett különleges műveleti parancsnok, ami nem biztos, hogy elég felkészítés volt, emiatt az is kérdéses, milyen az elfogadottsága az állományon belül. Egy másik informátorunk viszont arról beszélt, hogy „olyan nincs, hogy különleges műveleti iskola, az ilyen pozíciókra minden fegyvernemből a legjobbakat választják ki, így került képbe Simon Péter is”, aki egyébként az egyik legképzettebb magyar parancsnok, közlekedésmérnöki és nemzetközi kapcsolatok szakértői diplomája mellett elvégezte a NATO Special Operations University kurzusait a szervezet székhelyén, a belgiumi Mons-ban, valamint az Egyesült Államokban, az alabamai Montgomeryben működő Air War College képzését, ezenkívül többek között a Honvédkórházban a harctéri életmentő katonák egészségügyi szakkiképzését is.

Ehhez kapcsolódóan: Orbánnak kényes témákat is szóba hozott Macron; a magyar kormányfő támogatta a közös francia védelmi terveket.

Forrásaink szerint felmerül az a kérdés is, hogy valójában mennyire önkéntesek vagy „önkéntesek” ezek a kiképzések. „Természetesen papíron önkéntes alapon vesz rajta részt minden kormánytisztviselő, hiszen senkit nem vezényelnek ki a laktanyákba civilként, a gyakorlatban viszont azt halljuk, hogy sok helyen minimum erősen ajánlott a meghirdetett kiképzéseken részt venni” – mondta több forrásunk. Úgy vélték, hogy teljesen legitim cél, hogy a kormányzati igazgatás tagjainak legalább egy részét alapfokú honvédelmi képzésben részesítsék – ez különösen az Ukrajna elleni orosz agresszió, vagyis 2022 februárja óta gyakorlat egy sor uniós és NATO-tagállamban. „Csakhogy így, nem jól megszervezve, különösen ezzel a tragédiával beárnyékolva már lehet, hogy az egész program többet árt, mint használ” – fogalmazott egyikük, aki szerint például olyan alapvető kérdéseket nem tisztáztak a Adaptív Védelem megalkotói, mint hogy „egyfajta katonai élményben részesítsék” a résztvevőket, vagy toborzóprogram legyen.

Lapunkkal megegyező információkat közölt a 24.hu is, a portál Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnökkel (a Tisza párt szakpolitikusával) közölt interjút, aki elmondta: megkérdőjelezhető, hogy mennyire önkéntesen vesznek részt a közigazgatásban dolgozók a számukra szervezett katonai gyorstalpalón. “Vannak levelek a birtokomban, amelyek arról szólnak, hogy 'nagyon melegen ajánlott' a kormánytisztviselőknek részt venni ebben a programban” – jelentette ki a Tisza Párt szakértője.

Ehhez kapcsolódóan: Takács Márk: Sokan mondják, milyen jó lett volna, ha Európának van három éve felkészülni a háborúra – de volt.

A Honvédelmi Minisztérium vizsgálata még tart, így ennek következtetéseiről semmit nem lehet tudni. Informátoraink szerint „kérdés, hogy milyen szinten állapítják majd meg a felelőst” – erről még a parlamentben is élénk vita folyt hétfőn. A Szalay-Bobrovniczky Kristóf (politikai) felelősségét firtató Gurmai Zita MSZP-s képviselőnek például csak annyit mondott Orbán Viktor: „Szégyellje magát!” „Ha nem akarnak felállítani senkit, akkor azt mondják majd: hibás volt a gránát” – mondta egyik forrásunk.

A tragédia után azt közölték, hogy „a baleset miatt a kormányzati tisztviselők részére szervezett felkészítést a honvédség azonnal felfüggesztette”, de forrásaink szerint az Adaptív Védelem akár már csütörtökön folytatódhat – de éles lövészet nélkül, leginkább elméleti kiképzés formájában. Egy minisztériumi forrásunk is azt közölte, hogy „tervezett az ADVÉD folytatása, úgy, mint eddig: önkéntes alapon”.

A honvédelmi miniszter eddig érdemben nem nyilatkozott a történtekről. „Szalay-Bobrovniczky Kristóf maga köszönti személyesen az Adaptív Védelem résztvevőit a sajtó nyilvánossága előtt, majd amikor megtörténik a baj, a minisztérium kiállítja a Honvéd Vezérkar törzsigazgatóját (Somogyi Zoltán tartott a tragédiáról sajtótájékoztatót - szerk. megjegyzése), aki nyilvánvalóan egy végrehajtó a rendszerben. A miniszter semmit nem mond, csak egyetlen Facebook-posztra futja tőle, hogy meglátogatta a lányt a kórházban, akinek tönkrement az élete a balesetben. Ez elfogadhatatlan lenne egy normális politikai kultúrájú országban” – tette hozzá egyik forrásunk.

Kérdéseinket elküldtük a Miniszterelnökségnek és a Honvédelmi Minisztériumnak is, válaszaikat közölni fogjuk.

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG