Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Újabb vasúti beruházásokat találtunk, amiket nem szabályosan vehetett át és fizethetett ki az állam Mészáros Lőrinc cégének


(képünk illusztráció)
(képünk illusztráció)

Úgy vette át az állam 2022 nyarán a Százhalombatta–Ercsi vasútvonal felújítását az SZ-E Konzorciumtól, hogy a Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok alapján még hónapokkal később sem fizette ki több alvállalkozóját a konzorcium Mészáros Lőrinc tulajdonában álló tagja. Vannak olyan cégek, melyeknek még 2024 májusában is tartoztak, ami azt eredményezi, hogy egyelőre az ő alvállalkozóik is várhatnak a pénzükre.

„A NIF Zrt. a befejezési igazolást az SZ-E Konzorcium (vezető tag: Mészáros és Mészáros Kft., tag: Vasútépítők Kft.) részére kiadja” – ez az utolsó mondata (és persze a lényege) annak a levélnek, amelyet 2022. július 11-én küldött Kikina Artúr, az említett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója az SZ-E Konzorcium projektvezetőjének. A tárgy a Százhalombatta–Ercsi vasúti pályaszakasz korszerűsítése, egészen pontosan a beruházás lezárásának rögzítése az államot képviselő NIF részéről.

A NIF még 2017. december 18-án írta alá a kivitelezési szerződést a korábban kiírt közbeszerzésen nyertes SZ-E Konzorciummal. A korszerűsítés részeként nem csak a mindössze 15,7 kilométer hosszú vasúti pályát újították fel úgy, hogy 120–160 kilométeres sebességgel is közlekedhessenek rajta a vonatok. Átépítették az állomás épületét Százhalombattán, mellékvágányokat építettek, megemelték és akadálymentesítették a peronokat, P+R parkoló létesült.

Döcögött

Hogy nem mehetett minden simán, azt az is jelzi, hogy a már idézett levél szerint a szerződést négy alkalommal módosították, a beruházás véghatárideje pedig 2021. június 30. volt – ehhez képest, mint láttuk, több mint egy évvel később igazolta a NIF, hogy az SZ-E Konzorcium jogosult a Befejezési Igazolásra. Ráadásul az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) honlapján máig az szerepel, hogy 2021. június 3-án forgalomba helyezték a pályaszakaszt, ami akkor nyilvánvalóan nem történhetett meg. (A beruházáshoz kapcsolódó dokumentációt közérdekű adatigénylés formájában kikértük a NIF jogutódjától, az Építési és Közlekedési Minisztériumtól.)

Tizenöt kilométer, negyvenmilliárd forint
Tizenöt kilométer, negyvenmilliárd forint

A beruházás értéke az ÉKM honlapja szerint 49 milliárd forint volt, amit szakmai forrásaink még úgy is jelentősen túlárazottnak minősítettek egy ekkora pályaszakaszra, hogy a munkák sokrétűek voltak. Információink szerint a 2022. július 11-i levelet követően nem sokkal az állam ki is fizette a pénzt a konzorciumnak.

A Vasútépítők Kft. története egyébként tipikusnak mondható: a német Wiebe-csoport többségi tulajdonában álló cég korábban a hazai vasútépítés jelentős szereplője volt, még 2019-ben is 14 milliárd forintos árbevétellel, hetven alkalmazottal; de ahogy a 2015-ös G-napot követően Mészáros Lőrinc egyre komolyabb helyzetbe került a vasútépítés területén (is), úgy sorvadt el a Vasútépítők. Tavaly 268 milliós bevétel mellett 230 millió forint veszteséget termelt az immár ötfős kisvállalkozássá zsugorodott társaság. Egy iparági forrásunk szerint az anyacég eldöntötte, hogy távozik a magyar piacról, valójában már csak a folyamatban lévő garanciális kötelezettségek miatt tartja fenn a leányvállalatot, amíg ki nem futnak.

Ehhez kapcsolódóan: Úgy „meggyorsították” ötmilliárd forintból a Szeged–Röszke vasút fejlesztését, hogy csak 2025 legvégén lesz kész a szerződés szerint

Az állam a befejezési igazolást akkor adhatja ki, ha meggyőződött róla, hogy egy beruházás valóban minden szempontból be van fejezve – a banálisnak tűnő mondat azt is takarja, hogy az állam képviselőjének ilyenkor azt is meg kell vizsgálnia, hogy a fővállalkozó rendben kifizette-e minden alvállalkozóját. Ezt a kötelezettséget éppen azért határozták meg, hogy ne fordulhasson elő az, ami a kilencvenes években és a kétezres évek elején gyakran megtörtént, hogy a fővállalkozó viszi a pénzt – esetleg csődöt jelent –, és maga mögött hagy egy csomó kifizetetlen alvállalkozót.

Teljesítve, ki nem fizetve

A Szabad Európa birtokába jutott dokumentumok szerint a Százhalombatta–Ercsi vasúti felújítás befejezési igazolásának kiadása napján, 2022. július 11-én biztosan nem kapta még meg a szerződés szerint járó pénzt az SZ-E Konzorcium minden alvállalkozója. Ez már csak azért is érdekes, mert egy birtokunkban lévő levél szerint 2021. július 5-én a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője maga tájékoztatta az egyik érintett alvállalkozót, hogy „az önök szerződéséhez kapcsolódó teljesítési igazolásokon szereplő munkákat elfogadottnak és teljesítettnek tekintjük”.

Munkálatok a vonalon 2018 augusztusában
Munkálatok a vonalon 2018 augusztusában

Ehhez képest - információink szerint - a ki nem fizetett cégek vezetői az állam által 2022. július 11-én kiadott befejezési igazolás után hónapokkal írtak levelet a Mészáros és Mészáros Kft ügyvezetőjének arról, hogy még mindig nem kapták meg a nekik járó teljes pénzt. A levelek szerint a Mészáros-cég tartozott az egyik alvállalkozónak visszafizetendő teljesítési biztosítékkal - mintegy 69 millió forint értékben - és a vállalkozói díj egy részével is, az előbbit azóta kiegyenlítették.

Ugyanez történt az Ercsi elágazás – Pusztaszabolcs vonalszakaszon is. Alvállalkozói információk szerint nagyobb a jogszerűtlenül ki-, illetve vissza nem fizetett összeg a Püspökladány – Ebes vasúti vonalszakaszon, ahol a megrendelő az állam, a fővállalkozó kivitelező a szintén Mészáros Lőrinc érdekkörbe tartozó V-Híd Zrt. volt. Van olyan alvállalkozó, aki a pénzére a mai napig vár, mert a V-Híd Zrt-vel szerződött – fölötte álló - alvállalkozó sem jutott a pénzéhez. Ebben a projektben az egyik alvállalkozó közel 70 millió forint értékben vár visszautalást, amit a V-Híd Zrt. óvadékként kezel teljesítési biztosíték címén.

A teljesítési biztosíték az alvállalkozói egy részét jelenti, ezt legálisan tarthatja vissza a fővállalkozó addig, amíg meg nem győződik róla, hogy az általa megbízott cég elvégezte az adott részfeladatot. Ezt követően természetesen ki kell fizetni.

Nem egyedi

Az érintett alvállalkozó azonban nem csak emiatt van bajban: a fővállalkozó egy 40 millió forint értékű teljesítési igazolást sem adott ki időben – enélkül nem lehet számlát kiállítani. 2024 májusában még volt (több) olyan alvállalkozó, amelyiknek szerződésmódosítást ajánlottak azért, hogy rendezzék a fennálló pénzügyi vitát. Mindezt egy, úgy, hogy például a MÁV és a NIF nyilvános Facebook bejegyzései szerint 2021. november 26-án szerint befejeződtek a Püspökladány-Ebes vasúti vonalszakasz átépítésének munkái.

Az elmaradt kifizetések az alvállalkozóknak és azok szerződött partnereinek okozott kellemetlenségek mellett biztosan szabályokba ütköznek, hiszen az irányadó kifizetési rend szerint elsőként az alvállalkozóknak kellene a pénzükhöz jutni, a megrendelő kivitelezők csak ezt követően kaphatnák meg a műszaki és pénzügyi zárást igazoló dokumentumokat és a végszámlájuk ellenértékét. Mivel még mindig több kifizetetlen alvállalkozóról tudni, feltehetően valótlan tartalmú nyilatkozatok alapján történtek a projektzárások, megkárosítva ezzel több magyar vállalkozást.

Lapunk korábban írta meg, hogy a GSM-R vasúti informatikai beruházást is szabálytalanul vette át az állam Mészáros Lőrinc cégétől. Ezúttal az R-Kord Kft. volt a főszereplő. A cég 2021 végén jelentette készre a GSM-R-t több szakaszon, a NIF és a MÁV illetékes vezetői alá is írták az erről szóló átadás-átvételi jegyzőkönyveket, majd megtörténtek a kifizetések. Csakhogy a birtokunkba jutott dokumentumok és részben nyilvános információk alapján kiderítettük, hogy több, az állam által átvett szakaszon nem készültek el az előírt informatikai fejlesztések, például nem fektették le megfelelően a száloptikás kábeleket vagy nem épültek meg időben a tervezett mobilkommunikációs átjátszótornyok, így a rendszer biztosan nem működhetett megfelelően, amikor az állam átvette az R-Kordtól. Cikkünk megjelenése után a DK képviselője, Vadai Ágnes írásbeli kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki azt válaszolta, hogy az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt már folyik büntetőeljárás.

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG