A nyár folyamán a Kreml olyan tervet dolgozott ki, amellyel úgy töltené be a megszállt ukrajnai területek iskoláiban megüresedett több száz állást, hogy csillagászati fizetéssel és egyéb ösztönzőkkel csábítaná oda az orosz tanárokat.
A Tanárok Szövetsége nevű független szakszervezet szerint a pedagógusoknak napi hét–kilencezer rubel (117–151 dollár) közötti összeget ajánlottak, hogy Ukrajnába menjenek. Sok oroszországi régióban a tanári fizetések havi húsz-harmincezer rubel (336-500 dollár) körül mozognak, a pedagógusok pluszmunkából vagy korrepetálásból próbálnak megélni.
A terv része az ukránok „átnevelésére” – vagy „russzifikálására” – irányuló orosz törekvésnek, hogy előkészítsék Dél- és Kelet-Ukrajna egyes részeinek várható annektálását, és hogy elnyomják az ukrán nemzeti érzelmeket.
Az ebbe bevont orosz tanárokra rótták a pedagógiai gyalogos katonák szerepét a háború e frontján.
Ám Ukrajna sikeres szeptemberi ellentámadása után sok orosz tanár, aki már csomagolt, meggondolta magát. Vlagyimir Muntján, a Rosztovi Ipari Technológiai Főiskola tanára a Szabad Európának elmondta, hogy már nem akar Ukrajnában tanítani.
„Jelentkeztem, de már nem aktuális – mondta. – Megváltoztak a körülmények, a személyes körülményeim, ezért meggondoltam magam.”
„Láttad, mi történt…”
Július elejére több mint kétszáz tanár fejezte ki hajlandóságát, hogy a megszállt területeken dolgozzon, mivel a tisztviselők biztosították őket arról, hogy a régiók biztonságosak. Az oroszországi állami média figyelmen kívül hagyta a gyakori jelentéseket a kollaboránsok és az Oroszország által beiktatott tisztviselők elleni támadásokról és célzott gyilkosságokról a régiókban.
De éppen akkor, amikor a tanárok kezdtek megérkezni, Ukrajna meglepetésszerű ellentámadást indított a Harkiv régióban, áttörve az összeomló orosz védelmet, aminek nyomán több várost és települést felszabadított.
Az ukrán erők állítólag néhány orosz tanárt elfogtak és letartóztattak. Ez a hír – amelyet Kijev később cáfolt, annak ellenére hogy a feltételezések szerint Ukrajna az orosz fél demoralizálására indította el a pletykát – félelmet keltett néhány orosz tanárban, aki beleegyezett, hogy Ukrajnában dolgozzon.
Olga Vedenyina orosznyelv- és irodalom-tanárnő, aki kész volt Ukrajnába menni, a héten azt mondta a Szabad Európának, hogy férje lebeszélte róla.
„Minden, ami most történik – a tanárok elhurcolása – valószínűleg igaz – mondta Vedenyina, aki Karélia északi régiójában él. – Én is belekerülhettem volna ebbe.”
Jelena Patrakejeva, az északi Arhangelszk régióból származó matematika-tanárnő azt mondta, hogy még mindig „nagyon szeretne elmenni” Ukrajnába dolgozni, de a családja megpróbálja lebeszélni róla.
„Látták, mi történt, azt mondják, hogy tanárokat vettek őrizetbe – mondta Patrakejeva. – Szóval még nem hoztam végleges döntést. Amint megkapom a munkaszerződést, meglátom, milyen a helyzetem és általában az ország helyzete.”
Akár tizenkét év börtönbüntetés
Miután Oroszország február 24-én megindította ukrajnai invázióját, és területeket foglalt el keleten és délen, a Kreml bejelentette, hogy az orosz tantervet fogja bevezetni a helyi iskolákban.
Az Oroszország által átdolgozott, hazafias üzenetekkel átitatott tanterv hamis Kreml-narratívákat népszerűsít az ukrán és orosz kultúráról és történelemről, valamint a jelenlegi háború okairól. Nem foglalja magában az ukrán nyelv, irodalom vagy történelem oktatását.
Kijev hónapok óta óvja a tanárokat – ukránokat és oroszokat egyaránt – attól, hogy együttműködjenek a megszálló erőkkel, és arra figyelmeztet, hogy büntetőjogi felelősségre vonás vár rájuk. De mivel Oroszország – akkor még – haladt az invázióval és az annexióról szóló népszavazási tervekkel, a veszély nem tűnt reálisnak.
Mindez ebben a hónapban megváltozott.
Az ukrán média meg nem nevezett forrásokra hivatkozva először szeptember 10-én jelentette, hogy a Harkiv megyei Kupjanszkban letartóztattak néhány orosz tanárt, miután az ukrán erők felszabadították a várost.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szeptember 12-én kijelentette, hogy a megszállt területeken dolgozó orosz tanárok ellen büntetőeljárás indul, és akár tizenkét év börtönbüntetésre is számíthatnak.
Hozzátette, hogy az őrizetbe vett orosz tanárokat nem veszik fel a fogolycserelistákra, mivel nem katonák.
Az orosz tanárok „biztosan bíróság elé kerülnek, ha nem hagyják el azonnal a területünket” – mondta.
Azonban sem az első médiajelentések, sem Verescsuk nem közölt semmilyen részletet a tanárokról – például a nevüket vagy az iskolákat, ahol állítólag dolgoztak –, ami kérdéseket vet fel a jelentés valóságtartalmával kapcsolatban.
Szergej Kravcov orosz oktatási miniszter, aki felügyeli a megszállt területek tanárainak toborzását, hamisnak nevezte a hírt.
Alekszandr Basztrikin, az orosz nyomozó bizottság vezetője elrendelte a jelentések kivizsgálását.
Szeptember 14-én aztán az ukrán főügyészség cáfolta a jelentéseket.
Ennek ellenére a történetek a címlapokra kerültek Oroszországban, és aggodalmat keltettek néhány tanárban, aki önként jelentkezett a megszállt régiókban meghirdetett állásokra, de még nem utazott oda.
„Egyelőre csend van”
Úgy tűnik azonban, hogy Oroszországnak a tanárok toborzására irányuló erőfeszítései már a szeptemberi offenzíva előtt kisiklottak.
A Szabad Európa a héten több mint húsz olyan tanárral beszélt, aki önként jelentkezett Ukrajnában tanítani, és még egyikük sem utazott el, pedig az új tanév már szeptember 1-jén elkezdődött.
„Úgy terveztem, hogy elmegyek – mondta Jelena Uskova, egy karéliai iskola testnevelőtanára –, de még nem indultam el, mert nem volt semmilyen információ. Senki sem vette fel velem a kapcsolatot.”
Uskova elmondta, hogy augusztus elején beszélt az oktatásiminiszter-helyettessel, aki elismerte, hogy „még neki sincs semmilyen információja”.
Jevgenyij Szokolov igazgató és testnevelőtanár Mari Elből elmondta, nem tudja, mikor indulhat Ukrajnába.
„Egyelőre csend van” – mondta.
A késedelem okai nem világosak, bár Oroszország még mindig számos, az invázió során megrongálódott iskolát renovál, és nehezen tudta ellátni őket új, orosz nyelvű tankönyvekkel.
De Ukrajna a nyár végén elkezdte fokozni a nyomást az ukrán erőkre, különösen Herszon régióban, a Nyugat által szállított új, nagyobb hatótávolságú fegyvereket vetett be, ami valószínűleg arra kényszerítette Moszkvát, hogy óvatosan haladjon a tanárok munkába állításával.
Danyiil Ken, a Tanárok Szövetségének vezetője az egész toborzási projektet a Kreml PR-kampányaként írta le és utasította el, amellyel szerinte azt akarják demonstrálni az orosz közvéleménynek, hogy a megszállt régiókban civil szakemberek vesznek részt az úgynevezett „védelemben és a normális élet újjáépítésében”.
Nincs mitől félni?
Szokolov elmondta, hogy az állítólagos letartóztatásokról szóló hírek nem tántorították el attól, hogy Ukrajnában tanítson, és hozzátette, hogy hazafias indítékok vezérlik, nem a magas fizetés.
Alekszej Szavvakov, a közép-oroszországi Jaroszláv egyik középiskolájának biztonságifőnök-helyettese, aki korábban rendőrtiszt volt, szintén azt mondta, hogy továbbra is azt tervezi, hogy elmegy, ha hívják.
„Mi lehet ott olyan rossz? – kérdezte. – Az emberek ott ugyanolyanok – két kezük van, két lábuk. Valószínűleg értik az orosz nyelvet” – mondta Szavvakov, aki bevallotta, hogy nem nagyon követi a híreket és nem sokat informálódik az interneten.
