Ukrajna és az Oroszország által támogatott keleti szakadárok egymást vádolják azzal, hogy átlőnek a tűzszüneti vonalon. Volodimir Zelenszkij elnök szerint a szakadár erők egy óvodára nyitottak ágyútüzet, miközben a NATO szerint Moszkva bármikor kész teljes körű inváziót indítani szomszédja ellen.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter február 17-én az utolsó pillanatban megváltoztatta utazási terveit, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnáról szóló ülésén beszéljen a növekvő feszültségek közepette. A találkozó New York-i idő szerint 10 órakor kezdődik – közölte a külügyminisztérium.
Médiajelentések arról is beszámoltak, hogy Moszkva február 17-én átadta Oroszország válaszát Washington biztonsági javaslataira John Sullivannek, az Egyesült Államok oroszországi nagykövetének.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli találkozója után, február 17-én újságíróknak azt mondta, hogy az oroszoknak „elég katonájuk és elég adottságuk van ahhoz, hogy átfogó támadást indítsanak Ukrajna ellen nagyon rövid vagy egyáltalán semmilyen figyelmeztetési határidővel”.
„Ez az, ami olyan veszélyessé teszi a helyzetet” – tette hozzá Stoltenberg.
Óvoda tűz alatt
Az ukrán hadsereg keleti parancsnoki központja szerint a szeparatisták „különös cinizmussal” nehéztüzérséget vetettek be egy vitatott hovatartozású falu ellen, és „a lövedékek egy óvodát találtak el”, megsebesítve két civilt.
Zelenszkij azt mondta, hogy az óvoda ágyúzása nagy provokáció, míg Boris Johnson brit miniszterelnök hamiszászló-műveletnek nevezte.
„Óvodát ágyúztak egy olyan akcióban, amelyről (…) tudjuk, hogy hamis zászlós, azért, hogy lejárassák az ukránokat, és ürügyet teremtsenek, álprovokációt kreáljanak egy orosz akcióhoz” – mondta Johnson a brit sajtónak.
A luganszki régió szeparatista hatóságai viszont azt állították, hogy az ukrán fél lövöldözött át az érintkezési vonalon, amit nagy szabású provokációnak minősítettek.
Ukrajna 2014 áprilisa óta harcol a szeparatisták ellen keleten egy olyan konfliktusban, amely legalább 13.200 emberéletet követelt.
A Nyugat nem hisz Moszkvának
Liz Truss brit külügyminiszter február 17-én arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ürügyet akar találni Ukrajna megszállására, miután Moszkva közölte, hogy „aggodalmát fejezi ki” a kelet-ukrajnai lövöldözés miatt.
„Az Ukrajna állítólagos rendellenes katonai tevékenységéről szóló jelentések a Donyec-medencében az orosz kormány nyilvánvaló kísérletei arra, hogy ürügyet kreáljanak az invázióhoz. Ez egyenesen a Kreml forgatókönyvéből származik” – mondta Truss Twitteren, hozzátéve, hogy Nagy-Britannia „továbbra is fel fog szólalni Oroszország dezinformációs kampánya ellen”.
A NATO, illetve több nyugati kormány arról számolt be, hogy Oroszország továbbra is növeli katonai jelenlétét az ukrán határ közelében, annak ellenére hogy Moszkva hamis állítása szerint megkezdte csapatainak kivonását a térségből, miközben folytatódnak az elkeseredett diplomáciai erőfeszítések, attól tartva, hogy Oroszország megtámadja a szomszédját.
„Néhány moszkvai kijelentésnek az ellenkezőjét láttuk. Az elmúlt 48 órában a csapatok létszáma akár hétezer fővel is emelkedett” – mondta Ben Wallace brit védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója előtt.
Wallace megjegyzéseit megismételte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki február 17-én azt mondta, hogy „hallunk Oroszországtól a csapatok visszavonásáról szóló állításokat, de a helyszínen nem látjuk a deeszkaláció jelét”.
„Éppen ellenkezőleg: a csapatösszevonás folytatódik” – közölte újságírókkal Brüsszelben a válság megvitatására tervezett rendkívüli EU-csúcs előtt.
