A kormány magyarországi mezőgazdasági termékárakat felhajtó, importkorlátozó rendelkezése lehet, hogy némileg túllőtt a célon termékskálájával. A közös kereskedelempolitika ugyanis nem tagállami, hanem kizárólag uniós hatáskör alá esik. Ursula von der Leyen friss, az érintett államfőknek küldött levele és egy uniós háttéranyag is a magyar termékskálánál jóval szűkebb körben, inkább csak a gabonafélékre engedélyezné a közelmúltbeli korlátozásokat.
A lengyel példát követve a magyar Agrárminisztérium április 15-én jelezte, hogy korlátozni fogja bizonyos ukrán mezőgazdasági termékek értékesítését Magyarországon.
Ha túl drága, az a baj, ha túl olcsó, akkor az
Az ügy háttere röviden annyi, hogy Magyarországon 2020-ban 15,6 millió tonna gabona termett, 2021-ben csak 14 millió. 2022-ben a KSH szerint a korábbiaknál is erősebb aszály miatt ennél is jóval kevesebb, csak 8,8 millió tonna.
Ez őrületes áremelkedéssel járt együtt, a búza tonnánkénti ára a 2021-es átlag duplájára nőtt tavaly nyár végére. Sok gazda ráadásul spekulálni is kezdett arra számítva, hogy az orosz–ukrán háború elhúzódásával a felvásárlási ár tovább emelkedhet, ezért vissza is tartották a készleteiket.
Ehhez képest negyvenszázalékos árcsökkenéssel szembesültek tavasszal, miután az ukrán gabona uniós piacnyitása és vámmentesítése után özönleni kezdett az országba az import. Az uniós piacnyitási határozatban egyébként nem volt szó az ukrán gabona bármiféle külön célországáról.
Tavaly júliusban Nagy István agrárminiszter még arról beszélt, miután találkozott ukrán kollégájával, hogy Magyarország kész segíteni az ukrán gabonakivitel azonnali szélesítését. Nyár végén meg is indult a mezőgazdasági termények szállítása az ukrajnai tárolókból. Magyarország minden lehetséges eszközzel segíti az ukrán gabona vasúti kiszállítását – írta akkor Facebook-oldalán Vitézy Dávid, az akkori Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára. Csakhogy nem ennyi gabonára gondolhattak, a korábbi importérték tizenkétszeresére, ugyanis tavaszra Nagy István már „a magyar gazdatársadalom érdekei” miatt kívánta megszüntetni a behozatalt.
A magyar gazdák problémáiért viszont egyből az uniót kezdte el hibáztatni a magyar kormány. Ehhez hozzátartozik, hogy elsőre nem sikerült elérnie, hogy az EU a magyar gazdáknak is adjon támogatást az ukrán gabona árcsökkentő hatása miatt.
A lengyel, romániai és bulgáriai termelők az Európai Bizottságtól ugyanis egyelőre 56,3 millió euró segítséget kapnak (ehhez várhatóan jön még 75 millió). A háttérben zajló folyamatok további részleteiről bővebben alább olvashat.
Végül jött az említett lengyel, majd a magyar importkorlátozások bejelentése. Csakhogy akkor már egyik ország sem maradt meg a fő problémát jelentő gabonatermékeknél.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrán gabona Magyarországon: a szolidaritásnak is van határa
Kicsit több lett, maradhat?
A magyar kormány a kedden megjelent Magyar Közlöny szerint a gabonafélék mellett huszonöt, Ukrajnából származó termékcsoportra vezetett be két és fél hónapos belföldi értékesítési tilalmat.
Ebben pedig a fagyasztott kecskehústól kezdve a madártojáson át a cukrásszüteményekig, a borig vagy a vegytiszta szacharózig egy sereg termékcsoportot betiltott.
Ami azért lehet problémás, mert ez a fajta kereskedelempolitika szigorúan EU-s szintű hatáskör, nem tagállami. Egy, a Szabad Európa által látott uniós háttéranyag szerint a szövetség vezetői bele is mennének a keleti országok valamilyen ideiglenes korlátozási tervébe, de jó eséllyel nem ilyen szélesre nyitott termékkörnél.
A dokumentum szerint az EU huszonöt helyett csak négy termékkört lát indokoltnak az öt érintett keleti tagországnál:
a búzát, a kukoricát, a repcét és napraforgómagot.
Ez a lengyeleknek is problémát jelenthet, hiszen ők például az ukrán tejtermékeket, gyümölcsöket vagy a tojást gondolták még a gabonafélék mellett korlátozni.
Ursula von der Leyen levele
Ugyanezt erősítette meg a Ursula von der Leyen Szabad Európa által megismert, április 19-i levele is, amelyet az érintett Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Bulgária miniszterelnökének küldött.
Az EB vezetője szerint Ukrajna és az EU számára is lényegesen hatékonyabb az egységes uniós fellépés, mint a külön-külön szabályozás. Emellett arra törekszenek, hogy kölcsönösen elfogadható megegyezés szülessen az ügyben a keleti uniós országok és Ukrajna között. Ehhez nem árt mellékesen tudni, hogy ilyen ügyben egyébként a bizottság önállóan is dönthetne.
Az érintett országok minisztereinek brüsszeli tárgyalásai a mai nap során is folytatódni fognak – írja Von der Leyen. Mindezek mellett második körben a magyar gazdák is számíthatnak valószínűleg egy uniós kárenyhítési csomagra.
Ursula von der Leyen levele szerint ez várhatóan egy százmillió eurós segélycsomag lesz, az érintett gazdák számára kétszáz százalékos uniós finanszírozási aránnyal.
A bizottsági vezető is megerősíti a háttéranyagnál megjelölt négy termékkört, mint amit indokoltnak tartanak az érzékeny termékek körébe bevenni. De még ez sem biztos, hogy teljesen lefutott a lengyel aggodalmak miatt.
„Lengyelország kérésére vizsgálatot kezdeményezünk az egyéb érzékeny termékcsoportokra is”
– írta Von der Leyen az öt miniszterelnöknek.
Az EB vezetője kitért arra is, hogy szigorítják a tagállamok adatszolgáltatási kötelezettségeit és enyhítik a beavatkozási határértékeket, hogy az iparágban gyorsabban tudjon közösen reagálni az EU.
Emellett arra is ígéretet tett a bizottság nevében, hogy felgyorsítják az unión belüli és a kikötői szállításokat, illetve csökkentik a logisztikai költségeket annak érdekében, hogy csökkenjen a rövid távú nyomás a keleti országokon, és hamarabb jusson el az áru nyugatibb és az unión kívüli országokba is.
