Oroszország és az Egyesült Államok vezető diplomatáinak nem sikerült áttörést elérniük az újabb tárgyalási fordulón Genfben, de úgy vélik: a megbeszélés segített megérteni a másik fél aggodalmait.
Ezzel enyhülhet a hetek óta tartó feszültség, a Nyugat félelme attól, hogy Oroszország a súlyos következményekről szóló figyelmeztetések ellenére megtámadja Ukrajnát.
Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter január 21-én hozzávetőleg kilencven percig tárgyalt, hogy megpróbáljanak elhárítani egy esetleges háborút Európában, miközben Moszkva engedményeket követel a NATO-tól a volt szovjet köztársasággal fennálló kapcsolatai miatt.
Mindkét diplomata azt mondja, hogy a tárgyalások őszinték voltak, és további diplomáciai erőfeszítésekre adnak reményt az ukrajnai válsággal kapcsolatban.
Kevesebb érzelem
„Nem számítottunk arra, hogy ma bármilyen fontos áttörés lesz, de úgy hiszem, egyértelmű előrehaladás történt abban, hogy elkezdtük megérteni egymás aggodalmait és álláspontját” – mondta Blinken újságíróknak a találkozó után.
Közvetlenül a megbeszélés után Lavrov azt mondta, reméli, hogy „az érzelmek fogyni fognak” a megbeszélés után, amely az elmúlt napok sikertelen diplomáciai erőfeszítéseit követte.
Oroszország becslések szerint 127 ezer katonát vont össze a megszállt Krím félszigeten és Ukrajna határainak közelében, ami megkongatta a vészharangot a nyugati fővárosokban. Attól tartanak, hogy Moszkva újabb katonai akcióra készül Ukrajna ellen. Moszkva támogatja a szeparatista fegyvereseket a kelet-ukrajnai háborúban, amely több mint 13.200 emberéletet követelt 2014 óta. Ugyanabban az évben Oroszország illegálisan annektálta a Krím félszigetet. Moszkva tagadja, hogy inváziót tervezne.
Oroszország a közelmúltban fokozta harcias retorikáját, miközben egy sor biztonsági garanciát követelt. Ezek között szerepel, hogy a NATO ígérje meg: soha nem veszi fel a tagjai közé Ukrajnát, és a szövetség jelentős mértékben visszavonul Kelet-Európából. Moszkvát bosszantja az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás is.
Washington és szövetségesei szerint az orosz követelések többsége nem lehet tárgyalási alap.
Írásos válasz az orosz követelésekre
Lavrov elmondta, hogy Blinken a találkozón megígérte: a jövő héten írásban válaszol az Ukrajnát és a NATO-t érintő orosz követelésekre. Hozzátette: Oroszország jobban meg fogja érteni, hogy „a helyes úton járunk-e”, miután megkapja a kért válaszokat.
Blinken megerősítette, hogy az Egyesült Államok írásban fog válaszolni, és arra számít, hogy mindkét fél delegációi újra találkoznak, miután Moszkva tanulmányozta a válaszokat.
„Azt hiszem, tovább tudunk dolgozni a megértés fejlesztésén, de ez attól függ, hogy Oroszország abbahagyja-e Ukrajna elleni agresszióját” – mondta Blinken.
A románok és a bolgárok is megszólaltak
Washington és szövetségesei többször is figyelmeztették Oroszországot, hogy drága gazdasági és politikai szankciókkal fizet, ha megtámadja Ukrajnát.
Bukarestben Románia úgy minősítette az orosz követelést, hogy az „elfogadhatatlan, és nem lehet része a tárgyalásnak”, míg Kiril Petkov bolgár miniszterelnök arról beszélt, hogy országa „régen meghozta a döntését azzal, hogy NATO-tag lett”.
„Így egyedül mi döntünk abban, hogy partnereinkkel együttműködve szervezzük meg országunk védelmét” – mondta.