A pozitív fejlemények mellett sok hiányosságot és aggályos gyakorlatot azonosított az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, amely háromnapos vizsgálatot tartott Magyarországon. Megdöbbentőnek nevezték, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem ért rá velük találkozni, miközben az igazságügyi reform az egyik legfontosabb eleme az uniós feltételeknek a pénzek felszabadításához.
Az uniós források nagyon nagy lehetőséget jelentenek Magyarország fejlődésére, a magyar állampolgárok jólétére. Legfőbb aggodalmuk azonban az, hogyan juthat el a pénz a magyar polgárokhoz, vállalkozásokhoz és régiókhoz átlátható, tisztességes és pártatlan módon; hogyan biztosítható, hogy minden régió, polgár és vállalkozás egyenlően, megkülönböztetés és politikai elfogultság nélkül jusson hozzá az uniós forrásokhoz – mondta Monika Hohlmeier, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (CONT Bizottság) elnöke, a Magyarországra érkező négytagú vizsgálóbizottság vezetője a látogatást lezáró szerdai sajtótájékoztatón.
„Hadd fogalmazzak világosan: az Európai Parlament és a CONT Bizottság azt szeretné, ha a pénzek eljutnának a magyar polgárokhoz és vállalkozásokhoz, de ehhez megfelelő ellenőrzési rendszerekre és az uniós források igazságos elosztási eljárásaira van szükség. Küldetésünk lezárása alkalmából elmondhatom, hogy missziónk értékes helyszíni információkkal szolgált a parlament, a bizottság és az Európai Számvevőszék számára” – fogalmazott Monika Hohlmeier.
Számos pozitív fejleményt észleltek, például az új Integritás Hatóság felállítását – mondta a bizottság elnöke, hozzátéve, hogy azonosítottak bizonyos hiányosságokat is. Aggályaik merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az Állami Számvevőszék mennyire hatékonyan ellenőrzi az uniós forrásokat – jelentette ki.
„Az állami ellenőrző hatósághoz intézett kérdéseink a visszaélésekkel, a pályázatok manipulálásával, a költségvetési elszámolások megbízhatóságával, a csalások ügyészségnek történő bejelentésével kapcsolatban megválaszolatlanok maradtak. Az uniós pénzek felhasználása során továbbra is fennállnak problémák” – fogalmazott.
Példaként említette, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban 29 ellenőrzést végeztek, amelyek miatt összesen 1,48 milliárd euró, mintegy 560 milliárd forint pénzügyi korrekciót szabtak ki. Megdöbbentő volt, hogy az Állami Számvevőszék nem említette ezeket a hiányosságokat, és nem adott magyarázatot arra, hogyan követték és értékelték ezeknek a pénzeknek a felhasználását – mondta.
A hatalomhoz közel állók kezében
Monika Hohlmeier szerint a civil társadalom, az üzleti közösségek, valamint a helyi és regionális hatóságok megosztották aggodalmukat a küldöttséggel, miszerint a közbeszerzések az aktuális hatalomhoz közel álló vállalatok és személyek kezében koncentrálódnak.
Mint mondta, a közbeszerzések versenyszabályainak megfelelő végrehajtás kulcsfontosságú a kohéziós alapok, valamint az RRF-alapok korlátozásának feloldásához. Az üzleti közösség által felvetett fő aggodalmak a kormányzat versenytorzító intézkedéseivel kapcsolatosak az adózás és az unió belső piaci szabályai terén – tette hozzá.
Diszkriminatív intézkedésekről, például a törvények önkényes, egyik napról a másikra történő megváltoztatásáról kaptak beszámolókat, valamint a veszélyhelyzet ürügyén hozott indokolatlan intézkedésekről, tisztességtelen különadókról, a káros és torzító árplafon bevezetéséről olyan ágazatokban, mint a kiskereskedelem, az építőipar és a közlekedés.
„Olyan megfélemlítő intézkedésekről is értesültünk, hogy titkosszolgálatok tesznek látogatást vállalatok irodáiban, vagy indokolatlan, gyakori ellenőrzések történnek, amelyek célja önkényes büntetések és indokolatlan kötelezettségek kiszabása, hogy előkészítsék az utat a vállalat átvételéhez. Hadd emlékeztessem önöket, hogy Magyarország az EU egységes piacának tagja, és az egységes piacon nem lehet megkülönböztetni a vállalatokat. Mindenkinek ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie” – fogalmazott.
A magyar parlament és a civil társadalom képviselőivel tartott találkozókon olyan hibákról és döntéshozatali folyamatokról kaptak tájékoztatást, mint a nyilvános konzultációra szánt idő csökkentése, az egyik napról a másikra hozott rendeletek és a költségvetés gyakori módosítása – mondta Monika Hohlmeier.
„Csak egy példa. 2022-ben 95 alkalommal módosították a költségvetést, anélkül hogy a parlamentet bevonták volna a döntéshozatali folyamatba. A parlament demokratikus felügyelete elengedhetetlen a jogállamiság, a demokrácia, a megfelelő fékek és ellensúlyok működéséhez” – fogalmazott.
A helyi és regionális hatóságok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a nemzeti helyreállítási terv kialakításába nem vonták be őket megfelelően, és nem ismerték el sajátos igényeiket.
„Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós forrásoknak a magyar embereket és a társadalom egészét kell szolgálniuk. Mindannyian felszólítjuk a magyar kormányt, hogy a felülről lefelé irányuló megközelítés helyett adjon több felelősséget és hatáskört a regionális hatóságoknak. Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy hajtsa végre a 27 úgynevezett szupermérföldkövet – amely magában foglalja a 17 korrekciós intézkedést, valamint a négy horizontális feltételt – minden további késedelem nélkül, hogy végre feloldhassuk a csaknem 28 milliárd eurós zárolást. Ez több mint tízezermilliárd forint, ezért nagyon szeretnénk, ha Magyarország valóban minél hamarabb megkapná” – fogalmazott.
A vizsgálóbizottság tagjai kiemelték, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem állt a rendelkezésükre, csak az államtitkára. Ez ugyan máshol is előfordul, de mégis meglepődtek rajta, mert a jogállamisági kérdések nagyon fontos részét képezik a teljesítendő feltételeknek, ezért úgy gondolták, érdekes lehet az igazságügyi miniszter számára egy találkozó a delegációval, hiszen eurómilliárdokról van szó. Fontos lenne, hogy ez a magyarokhoz kerüljön, hogy javuljon az életminőségük – hangzott el a tájékoztatón.
A CONT Bizottság delegációja találkozott többek között Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Dencső Balázzsal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság vezetőjével, Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével és Biró Ferenccel, az Integritás Hatóság elnökével.
