A China-CEEC néven is ismert stratégiai együttműködés Kína kezdeményezésére jött létre 2012-ben az ázsiai ország és 17 közép- és kelet-európai ország között. Egy, az ország miniszterelnökéhez írt levélben egyebek között arra kérte Donald Trump Albániát, hogy lépjen ki a 17+1 Együttműködésnek nevezett kereskedelmi programból.
17+1 helyett Három Tenger
Donald Trump a levélben elmondja, hogy hálás, amiért Albánia „élen jár Kína kártékony befolyásának, emberi jogi visszaéléseinek, és ragadozószerű hitelezési gyakorlatának nyilvánossá tételében”.
„Örömmel tölt el Albánia meghatározó szerepe a Három Tenger Kezdeményezésben, ami egy transzparens, piaci alapú és tisztességes alternatíva Kína 17+1 programjával szemben – amelyből szorgalmazom, hogy lépjenek ki” – írta az amerikai elnök az albán miniszterelnöknek.
A Három Tenger Kezdeményezés egy EU-s gazdasági együttműködés, amelynek Magyarország szintén a tagja. Januárban egy Egyesült Államokban tartott fórumon Ilir Meta albán elnök azt mondta, hogy Albánia is érdeklődik a Három Tengerhez történő csatlakozás iránt.
Orbán szerint eredményes a 17+1
Nem tudni, hogy más, a 17+1 Együttműködésben részt vevő ország felé érkezett-e hasonló kérés az Egyesült Államoktól. Az üggyel kapcsolatban a Szabad Európa megkérdezte a Miniszterelnökséget és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. A külügy kérdésünkre azt közölte, hogy Magyarország felé nem érkezett ilyen irányú megkeresés.
A magyar miniszterelnök egyébként pont egy nappal Donald Trumpnak az albán miniszterelnökhöz írt levele után beszélt arról, hogy mennyire elégedett a 17+1 Együttműködéssel. A miniszterelnök a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe, az ország megalapításának 71. évfordulója alkalmából írt üdvözlő üzenetet Li Ko-csiang kínai kormányfőnek, amelyben azt írta, „örömmel tölti el” az, hogy a 17+1 Együttműködés, valamint az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés „méltóképpen tükrözi a Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti, hosszú múltra visszatekintő együttműködés eredményességét”.
Egy övezet, egy út
Kína az elmúlt szűk évtizedben világszerte számtalan fejlesztési projektbe szállt be Belt and Road ("Egy övezet, egy út") néven ismert nemzetközi gazdasági-geopolitikai stratégiájának keretében, amelynek a 17+1 Kezdeményezés is a része.
A program Magyarországon főként a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújításáról ismert. A projekt részleteit a magyar kormány tavasszal tíz évre titkosította, azonban több cikk is született a beruházás gazdasági racionalitásáról.
A projekt kritikusai szerint az ilyen beruházások csak Peking befolyását növelik, miközben Kína és a magyar kormány azt állítja, hogy mindenki jól jár vele, ha az ázsiai nagyhatalom fejlesztéseket támogat. Egy frissen megjelent könyv szerint azonban jóval árnyaltabb a kép Kína külföldi beruházásainak előnyeivel kapcsolatban.
