Ukrajna védelme a töréspont közelében van a súlyos ember- és lőszerhiány közepette. Ugyan az újabb amerikai fegyverek már úton vannak, nem biztos, hogy időben meg is érkeznek ahhoz, hogy meg lehessen akasztani Oroszország előretörését.
A megszállók Avgyijivka februári elfoglalására építve múlt héten áttörtek az ukrán védelmi vonalakon az onnan mintegy 25 kilométerre északnyugatra fekvő Ocseretine településnél.
Innen nagyjából egyórányi autóútra északon az orosz csapatok az ejtőernyős elit egységek részvételével megvetették a lábukat a magaslati, így az ukrán hadsereg ellátása szempontjából kritikus fontosságú vasútvonalak támadásához kedvező pozíciót kínáló Csasziv Jarnál is.
Eközben több száz kilométerre délnyugatra az orosz fegyveres erők betörtek a kitűzött céljait teljesíteni nem képes tavalyi ukrán ellenoffenzíva során visszafoglalt Robotine egy részébe is.
Az ukrán hadsereg főparancsnoka nem is próbálta elhallgatni a tényeket. „A harctéri helyzet rosszabbra fordult” – írta április 28-án Telegramon Olekszandr Szirszkij, aki szerint az ellenség „a frontvonal teljes hosszán támad, taktikai sikereket érve el bizonyos területeken”.
A túlerő által hevesen támadott ukrán hadsereg előző héten végre moráljavító híreket kapott az immár hosszú hónapok óta elakadt, 61 milliárd dolláros amerikai támogatási csomag elfogadásáról. Erre több hónappal az utolsó jelentősebb fegyverszállítmányt követően került sor.
Mit tartalmaz az Ukrajnának szánt, 61 milliárd dollár értékű fegyvercsomag?
Ukrajna harctéri pozíciói azonban meglehetősen kedvezőtlenek.
Az oroszok jelentős fölényben vannak a katonák számát illetően is. Noha a kormány nemrég jóváhagyta az új mobilizációs törvényt, hetekbe, ha nem hónapokba fog telni az újoncok kiképzése, felszerelése és frontra vezénylése.
Ráadásul a moszkvai hadvezetés a jelek szerint a katonai műveletek intenzitásának további fokozásáról döntött, feltehetőleg azért, hogy látványos eredményeket mutathassanak fel a május 9-i győzelem napi ünnepségeken.
„Általánosságban elmondható, hogy lassan területeket vesztünk” – jelentette ki Ivan Sztupak, egy kijevi agytröszt elemzője, kiemelve, hogy Oroszország jelenleg elsősorban a Donyecki terület egy szűkebb szektorára fókuszál.
„Az orosz vezérkar több katonát és felszerelést vont össze Donyeckbe más irányokból, így Oroszország most lassan nyomja hátrébb a védelmi vonalainkat” – tudatta.
Konrad Muzyka lengyel szakember hangsúlyozta: „Eljutottunk arra a pontra, hogy a helyzet ma a legrosszabb a frontvonalon 2022 márciusa óta.”
„Az oroszok számbeli fölénye tovább fog nőni, ahogy a támadásaik száma is. Ukrajna nincs még túl a legsötétebb óráján, csak most kezdődik” – figyelmeztetett a korábban Twitterként ismert X-en.
Eugene Rumer, az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC) egykori Oroszország-szakértője kiemelte, hogy Ukrajna számára nincsenek jó opciók, még a legújabb segítségnyújtási csomaggal sem.
„Számos katonai elemző jutott már négyszemközt erre a következtetésre, de nem hajlandók beszélni róla” – fogalmazott.
Mesterlövész gyorstalpalón készítik fel az utánpótlást az ukrán frontra
„Putyin nincs olyan hangulatban, hogy feladja”
Ukrán és nyugati szakemberek szerint Oroszország körülbelül 25 ezer katonát vetett be Csasziv Jarnál, a város feletti ellenőrzés átvétele pedig lehetővé tenné a Kosztyantinivkánál lévő vasúti kereszteződés, illetve több más fontos ukrán ellátási útvonal támadását a térségben.
Ez veszélybe sodorhatná a mintegy harminc kilométerre északra fekvő nagyobb városokat, Kramatorszkot és Szlovjanszkot is, amelyekben az erődítés mögött még mindig folyik bizonyos ipari tevékenység.
Ukrán elemzők arra is kitértek, hogy az orosz haderő ezúttal is a Bahmut tavalyi elfoglalásakor bevetett taktikára támaszkodik: az első világháborút jellemző gyalogsági támadások során a rosszul képzett, sok esetben börtönből toborzott rabokból álló egységek áradatát követik az elitebb katonák.
Mick Ryan nyugalmazott ausztrál vezérőrnagy is úgy vélekedett, hogy az oroszoknál van az előny, ezért a következő hetek során nagy erőkkel fognak dolgozni azon, hogy kihozzák a helyzetből a maximumot, amíg meg nem érkezik az amerikai katonai támogatás.
„Ukrajna olyan ellenséggel áll háborúban, amely nem mutat semmiféle hajlandóságot arra, hogy véget vessen az agressziónak, és érdemben tárgyaljon” – írta Rumer április 25-én.
„Miután az egész elnökségét erre a háborúra tette fel, Putyin nincs olyan hangulatban, hogy feladja. Ukrajna támogatásának szüksége még a hosszú távú védelmi stratégia elfogadásával is nyitott. Készen áll rá Washington és Brüsszel?” – tette fel a kérdést.
