Soha nem látott magasságba szöktek az energiaárak Európában, ami rendkívüli intézkedésekre sarkallja a nyári szabadságról visszatérő uniót. A villamosenergia-piac árképzésébe történő radikális beavatkozás azonban rengeteg kockázattal jár, és könnyen a visszájára sülhet el – figyelmeztetnek szakértők.
Szédítő magasságokban jár a földgáz és a villamos energia gáztól erősen függő ára Európában, napról napra közelebb hozva a gazdasági recesszió és a társadalmi béke felborulásának veszélyét a kontinensen. Az EU-ban augusztus végén a villamos energia ára tízszer, a földgázé pedig tizennégyszer haladta meg a tízéves átlagot. Az uniós tagállamok kormányai becslések szerint eddig 280 milliárd eurónyi közpénzt költöttek a példátlan mértékű árdrágulás ellensúlyozására, minimális eredménnyel. Az európai döntéshozók rövid távon kettős kihívással néznek szembe: az orosz energiaimportról való leválás és a Kreml energiazsarolása közben egyszerre kellene gondoskodniuk a zavartalan, a lakosság és az ipar számára egyaránt megfizethető energiaellátásról. Egyesek szerint ez a jelenlegi helyzetben egyet jelent a kör négyszögesítésével.
Válságtanácskozás szeptember 9-én
Az uniós energiaügyi miniszterek szeptember 9-én válságtanácskozást tartanak, hogy kerül, amibe kerül, gátat szabjanak a további áremelkedésnek. A találkozó valószínű kimenetele, hogy rendkívüli intézkedéseket foganatosítanak a helyzet rövid távú stabilizálására, és felkérik az Európai Bizottságot, hogy minél előbb terjessze elő a villamosenergia-piac radikális reformjára vonatkozó javaslatokat. Ursula von der Leyen bizottsági elnök augusztus 29-én a bledi (szlovéniai) stratégiai konferencián bejelentette, hogy a testület heteken belül elkészül a válságtervvel, de a hosszú távú piaci modellváltás tervét csak jövő év elején teszi le az asztalra. „A villamosenergia-piac jelenlegi modelljét teljesen más körülmények között és más célokat szem előtt tartva fejlesztették ki. Többé nem felel meg a céloknak. Ezért a bizottság most egy vészterven és a villamosenergia-piac szerkezeti reformján dolgozik. Egy olyan új piaci modellre van szükségünk, amely ténylegesen működik, és visszahozza az egyensúlyt” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
Az első számú közellenségnek a fővárosok többségében az a piaci logikán alapuló árképzési modell számít, amelyben jelenleg a teljesen elszabadult földgázárak határozzák meg, mennyit kell fizetni a villamos energiáért a nagykereskedelmi piacon. Némileg leegyszerűsítve az a gyakorlat, hogy a rendszerirányítók a felelősségi körük alá tartozó területen felbecsülik órára lebontva a másnapra várható áramfogyasztást, aztán bekérik az ajánlatot a különböző termelőktől. A végleges árat mindig a legdrágábban termelő ajánlata határozza meg. A piaci logika szerint ez biztosítja ugyanis azt, hogy a legolcsóbban termelők – alapvetően a megújulók - járnak jól, és a legdrágábbak esnek ki. Szakemberek szerint az évek során ez a modell jól működött, összességében olcsóbb áramot biztosított a fogyasztóknak Európában.
Kivenni a földgázt az árképletből
A geopolitikai feszültségek és az orosz gázellátás akadozása (negyven százalékról húsz százalékra csökkent az uniós importon belül az orosz földgáz aránya) miatt azonban annyira megdrágult a földgáz ára, hogy a villamos energia kezd megfizethetetlenné válni, miközben a megújulókból és nukleáris energiából áramot előállítók óriási extraprofitot vágnak zsebre. A legtöbben érhető okból ezért abban látják a megoldást, ha a villamos energia árát teljesen vagy részben függetlenítenék a földgáztól.
Erre már akad is példa: az Európai Bizottság még nyár elején engedélyezte, hogy a kvázi energiaszigetként működő Ibériai-félszigeten a hatóságok árplafont alkalmazzanak a villamos energia árába beépülő földgázra, és állami pénzből kompenzálják a termelőket. Az intézkedéssel sikerült is leszorítani az árakat, cserébe viszont ugrásszerűen megnőtt az olcsó áram exportja a szomszédos Franciaországba, ahol jelenleg az atomerőművek fele karbantartás miatt nem üzemel. Így lényegében a spanyol és a portugál állam szubvencionálja a francia áramfogyasztókat.
Veszélybe kerülhet az energiapiac
Az egyik, a tagállamok által mérlegelt opció most éppen a spanyol modellnek az európai árampiac egészére való kiterjesztése lenne. Lapunknak nyilatkozó bizottsági források ugyanakkor úgy vélik, hogy egy teljesen összekapcsolt rendszerben – amilyen az uniós piac – a spanyolhoz hasonló modellt senki sem tudná finanszírozni. Ráadásul szinte pillanatról pillanatra változik, hogy melyik ország exportál vagy importál éppen villamos energiát. Kinek lenne joga olcsóbb áramot használni, és mi alapján döntenék el, hogy ki vegye meg a drágábbat? – sorolják a Szabad Európa által megkérdezett szakértők, milyen bonyodalmakkal járna a jelenlegi, piaci alapokon működő rendszer gyökeres átalakítása.
„Összeurópai szinten drámai hatása lenne egy ilyen műveletnek” – húzta alá egy név nélkül nyilatkozó illetékes, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság fél év alatt már szinte minden létező megoldást megvizsgált, de eddig nem akadt rá a varázspálcára. Az uniós energiapiac jól szolgálja a rendelkezésre álló források optimális elosztását, ezért sokak szerint félő, hogy egy radikális beavatkozás súlyos károkat okozna a rendszerben.
Ez az érv azonban aligha hatja meg a politikai döntéshozókat, akik gyors megoldást akarnak látni, mielőtt nem késő. Ötletekben nincs is hiány: a tanácsülést megelőző hetekben és napokban számos tagállam tett javaslatot olyan megoldásokra, amelyek kivennék a képletből a földgázt.
Megoldási lehetőségek
A földgázból előállított villamos energia állami támogatása (spanyol példa) mellett felmerült egy olyan árampiaci modell bevezetése, amely különbséget tesz a források között aszerint, hogy rendelkezésre állnak-e (megújulók), vagy a kereslethez igazodnak-e (földgáz és szén). A végleges ár megállapítása során azt vennék figyelembe, hogy egyik vagy másik milyen arányban veszi ki a részét a villamosenergia-mérlegből. Az elképzelést népszerűsítő görög kormány szerint ezzel a megoldással akár ötven százalékkal is csökkenteni lehetne a villamos energia árát, tekintettel arra, hogy a kereslet által vezérelt földgáz az energiamixnek csak a harmadát teszi ki, és részaránya az energetikai átállás során úgyis fokozatosan csökkenni fog.
Egy további lehetőségként tekint az EU egy maximális ár rögzítésére a földgáz és/vagy a villamos energia esetében, bár az nem egészen világos, pontosan mit is értenek ezalatt. A legvalószínűbb az, hogy – ahogy már korábban is felmerült – az importgázra vezetnek be ársapkát, ami főleg az orosz földgázbehozatalt érintené, bár ezt a verziót maga Putyin tudná kilőni azzal, ha teljesen elzárná a gázcsapokat. Ebben az esetben nem maradna más, mint a norvég, az algériai vagy az LNG-gáz árplafonja, ám ez szakértők szerint nem tűnik reálisnak. Az ugyanakkor biztosra vehető, hogy a kidolgozás alatt álló vészhelyzeti mechanizmus valamiféle árplafont vezetne be, ideiglenesen eltérve a piaci szabályoktól.
A negyedik lehetőség, amiben az energiapiac összeomlásától tartó uniós szakértők sokkal több fantáziát látnak, a jövedelemelosztás oldaláról próbálná kezelni a problémát. Tény, hogy a jelenlegi, valóságtól teljesen elrugaszkodott piaci árak elsősorban az alacsony bekerülési költséggel dolgozó, a villamos áramot megújulókból vagy nukleáris energiából előállító termelőknek hoz szürreálisan nagy extraprofitot. A kormányokat semmi sem akadályozza meg abban, hogy ezt a profitot saját hatáskörben megadóztassa, eddig mégis meglehetősen kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. A tagállamok most kísérletet tehetnek az extraprofitadó kvázi európai szintű alkalmazására, bár – a nemzeti hatáskörbe tartozó adóról van szó – nem egészen világos, hogyan.
Ezzel egyidejűleg – és ez már a hosszabb távú reformok része lehet – valószínűleg elkerülhetetlen lesz a megújuló energiák támogatási rendszerének átgondolása is. Mint szakértők rámutatnak, a határköltségre épülő ármodell bevezetését részben éppen a megújulókon alapuló villamos áram előállításának ösztönzése motiválta. Arra azonban senki sem gondolt, hogy a piaci árak ilyen nagy mértékben meghaladják majd a termelési költségeket.
