Minden korábbinál bonyolultabb választás jön vasárnap, idén ugyanis először lesz egyszerre megtartva az európai parlamenti és az önkormányzati választás. A cikkben áttekintést adunk a részletekről.
Bonyolultabb választás jön idén június 9-én, és nem csak azért, mert egyszerre lesz az önkormányzati és európai parlamenti (EP), és különösen sokféle választási eljárás zajlik majd egyszerre. Többek között azért is, mert a fideszes többség fél évvel a választás előtt sürgősen átírta a fővárosi választási rendszert. Utóbbi miatt a főpolgármester ki is fakadt, amiről alább olvashat bővebben.
Ehhez kapcsolódóan: „A Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon” – mondták, majd változtattak.
A két választáson nem ugyanannyi ember szavazhat. A legegyszerűbb helyzetben az a 7,68 millió ember van (a június 4-i adatok alapján), akik magyar állampolgárok, és van belföldi lakcímük. Az EP-választáson szavazhat még az a nagyjából 130 ezer magyar állampolgár, aki más uniós országban nem szavazhat, például a Szerbiában élő magyar állampolgárok. Mellettük az a csaknem ötezer uniós állampolgár is, akiknek magyarországi lakcímük van, és külön jelezték, hogy itt szeretnének szavazni, ami összesen nagyjából 7,81 millió potenciális szavazót jelent.
Ehhez kapcsolódóan: Sorra vallanak hűséget a Fidesznek a kisebbségi magyar pártok vezetői az EP-választások előtt
Az önkormányzati választáson a 7,68 milliós szám mellé jön még nagyjából 36 ezer választó, akiknek menekült- vagy ahhoz hasonló státuszt adott az állam, vagy hosszabb tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Itt emellett minden, hazánkban élő uniós állampolgár is automatikusan választó lesz, ami még 137 ezerrel emeli a potenciális választók számát. Mindez összesen hozzávetőleg 7,85 millió választót ad ki.
Európai Parlament
Az Európai Parlament 720 fős lesz, közülük 21 főt választanak be Magyarországról, ugyanannyit, mint 2019-ben. Magyarország egyébként a népességarányánál lényegesen kedvezőbb arányban küldhet képviselőket az EP-be.
Ehhez kapcsolódóan: Élet az EP után – sokan visszamennének.
A tét kapcsán a pártok jelenlegi kampányaiban jelentős eltérések mutatkoztak azt illetően, hogy számít-e, hogy ez a 21 fő mit dolgozik majd, vagy ez csak egy fontos félidei támogatottsági felmérés a 2026-os magyar országgyűlési választások előtt.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Balázs szerint aki uralja a médiát, az uralja az országot
Itt az egész ország egy választókerületként szavaz; tizenegy pártlista közül lehet választani. Amely listák elérik az érvényes szavazatok öt százalékát, azok között osztják szét a 21 elérhető helyet a szavazatok arányában (a D’Hondt-módszerrel). A következő pártlisták közül lehet majd választani a szavazólapon szereplő, korábban kisorsolt sorrend szerint:
- Megoldás Mozgalom; listavezető: Huszár Viktor
- LMP – Zöldek; Ungár Péter
- A DK–MSZP–Párbeszéd közös listájának vezetője Dobrev Klára jelenlegi EP-képviselő
- Második Reformkor; listavezető: Vona Gábor
- Mindenki Magyarországa Néppárt; listavezető: Márki-Zay Péter
- Momentum Mozgalom; listavezető: Donáth Anna jelenlegi EP-képviselő
- Fidesz–KDNP; közös listájuk vezetője Deutsch Tamás jelenlegi EP-képviselő
- Jobbik; listavezető: Róna Péter
- Tisza Párt; listavezető: Magyar Péter
- Magyar Kétfarkú Kutyapárt; listavezető: Le Marietta
- Mi Hazánk; listavezető: Toroczkai László
Nem feltétlenül azok lesznek EP-képviselők, akik a bejutó listák elején szerepelnek, mert a választás után le is lehet mondani a pozícióról. Ekkor a listán utána következő ember kerül a szereplő helyére egészen addig, amíg valaki el nem vállalja. Például a Tisza Párt listavezetője, Magyar Péter már bejelentette, hogy most biztosan nem fog kimenni az EP-be.
Önkormányzati választás
Magyarországon a budapesti kerületekkel együtt 3177 településen fogják megválasztani a helyi önkormányzatok tagságát.
Az önkormányzatiság, a többszintű kormányzás tekintetében óriási hátraarc történt az elmúlt másfél évtizedben. Magyarország Európa leginkább központosított országai közé került, erről alább olvashat bővebben. De még így sem érdektelen az önkormányzati választás, a megmaradt jogkörökkel is érdemi különbségeket lehetett megfigyelni az elmúlt ciklusban.
Ehhez kapcsolódóan: Önkormányzatiság – önálló hatalmi ágból visszazuhanás a tanácsrendszerbe.
A polgármesterek választása lesz a legegyszerűbb: az lesz a polgármester a településen, aki a legtöbb szavazatot kapja. Budapesten emellett főpolgármestert is választanak ugyanezzel az egyszerű módszerrel, de külön szavazólapon.
Ehhez kapcsolódóan: Polgármester lenne, pedig tavaly még rács mögött volt
A képviselő-testületi tagok választásánál viszont már eltér a rendszer attól függően, hogy tízezer lakosnál többen laknak-e egy településen. Magyarországon 3011 településen laknak tízezren vagy kevesebben, náluk egy választókerületnek számít a település, és annyi jelöltre lehet legfeljebb szavazni, ahány képviselőt a lakosságszám alapján engedélyeztek.
Ez száz lakos alatt két fő, ezer lakosig négy fő, ötezer lakosig hat fő, tízezer lakosig pedig nyolc fő. Kevesebb jelöltre tehát lehet szavazni, de többre nem. Azok lesznek képviselők, akik a legtöbb szavazatot kapják. Szavazategyenlőségnél sorsolnak az érintett jelöltek közt.
Tízezer fő feletti városoknál már egyéni választókerületekre osztják a települést, és ezekben a kerületekben lehet egy önkormányzati képviselőre szavazni. Szavazategyenlőségnél új választást tartanak.
Ezekben a városokban emellett kompenzációs listás mandátumok is vannak a település lakosságszámától függően. Ez azt jelenti, hogy az összesített töredékszavazatok arányában kaphatnak képviselői helyet. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazat. A fővárosi kerületek mindegyike jóval népesebb tízezer főnél.
Ehhez kapcsolódóan: Nyolcszáz venezuelai menekült bukkant fel a választások előtt az I. kerületi névjegyzékben
A helyzet Budapesten annyival bonyolultabb, hogy a Fővárosi Közgyűlést szintén másképp kell megválasztani. Itt szintén külön szavazólapon kell majd szervezeti listák között dönteni. Ennek a döntéshozó szervnek 33 tagja van, a főpolgármesteren kívüli 32-ről döntenek a választók ezzel a módszerrel. Azok fognak bejutni, akik elérik az 5 százalékot, utána arányosan osztják szét a helyeket (szintén a már említett D’Hondt-módszerrel).
A Fővárosi Közgyűlés az egész Budapestet összefogó döntéshozó szerv. Ők foglalkoznak többek között Budapest költségvetésével, városrendezési és közlekedési ügyei nagy részével, fejlesztési terveivel vagy a közös kulturális és szociális programjaival.
Ezen túl vidéken sokan vármegyei listákra is szavazhatnak, amelyek a megyei közgyűlések összetételét fogják megadni. Az a nagyjából másfél millió vidéki szavazó ki van zárva ebből a választásból, aki megyei jogú városban él. Ezek a következők: Baja, Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Esztergom, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.
A fentiekből következik, hogy míg a budapestiek öt különböző szavazólapot fognak kapni, mások csak négyet vagy hármat. Ezek eloszlását az alábbi táblázatban nézheti át.
Mindezekhez képest speciális a háromszintű – települési, területi és országos – nemzetiségi választások ügye, amiről szintén most szavazhatnak az érintettek. Ennek részleteiről itt talál információt.
2024. június 9-én reggel 6 órától 19 óráig lehet majd szavazni. Szavazásra jogosult, aki a választás napjáig betölti a 18. életévét, vagy 18. életévének betöltése előtt házasságot kötött; Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar vagy uniós polgár; magyar állampolgárként sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel; illetve a bíróság nem tiltotta el a választójogától.
Ha ön jogosult, de mégsem kapott választási értesítőt az államtól, akkor is nyugodtan szavazhat – itt tudja megnézni, hogy pontosan hol. Mozgóurnát bárki kérhet még a szavazás napján is, aki úgy érzi, hogy nem fog tudni elmenni a szavazóhelyiségbe. Ennek menetét itt tudja megnézni.
