Egy augusztusi elnöki rendelet alapján vasárnaptól már nem lehet letölteni az applikációt az USA-ban, novemberben pedig teljesen elérhetetlenné válhat a közösségi háló.
A Tiktokot a legtöbben úgy ismerik, mint egy szimpla közösségi alkalmazást, ahol tinédzserek osztanak meg egymással táncolós videókat. Az utóbbi hónapokban azonban a havi 100 millió látogatót vonzó Tiktokot is elárasztották a politikai, különösen az amerikai elnökválasztással kapcsolatos tartalmak. Az alkalmazásban a Trump2020 és a Biden2020 címkével ellátott videók eddig összesen több mint 12 milliárd megtekintést generáltak.
Kínai cenzúra, adatvédelmi aggályok
Ez a fordulat sokak szerint aggodalomra ad okot, hiszen a Tiktok tulajdonosa a Bytedance nevű kínai vállalat, így előfordulhat, hogy egy külföldi államnak befolyása lehet arra, milyen politikai tartalmakat lát a kampány során több millió amerikai. A cég vezetése többször leszögezte, semmilyen államnak nincs beleszólása abba, mi jelenhet meg az oldalon és mi nem, ennek azonban ellentmond, hogy a múltban több olyan videót is töröltek, amelyek a pekingi vezetésnek kellemetlen témákról szóltak. Tavaly szeptemberben a Guardian szivárogtatott ki egy a hálózat moderátorainak szóló belső útmutatót, amiben arra szólították fel őket, hogy cenzúrázzák például Tibet vagy Tajvan függetlenségével kapcsolatos tartalmakat, vagy a Tiananmen téri tüntetésekre utaló videókat. A lap kérdésére a cég szóvivője azzal védekezett, hogy ez a szabályzat ma már nincs érvényben, ehelyett minden országra vonatkozóan egyedi moderációs elvek szerint dolgoznak.
Adatvédelmi aggályok miatt az amerikai hadsereg és számos állami intézmény saját dolgozóinak már korábban megtiltotta a Tiktok és egy másik kínai közösségi alkalmazás, a Wechat használatát. Az elnökválasztási kampányra fordulva pedig az országos betiltás is felmerült, nem sokkal később pedig felbukkant a Microsoft, és felajánlotta, hogy felvásárolja a Tiktok amerikai vállalatát. Donald Trump amerikai elnök augusztusban ultimátumot adott a Bytedance-nek: vagy elfogadják a Microsoft ajánlatát, vagy ha szeptember 15-ig nem születik megállapodás, betiltatja a Tiktokot az USA-ban.
Novemberig kapnak haladékot
Erre a határidő lejárta előtt nem került sor, ezért egy elnöki rendelet elő is írta az amerikai internetszolgáltatóknak, hogy blokkolják a Tiktok és a Wechat letöltését. Utóbbi alkalmazás már vasárnaptól teljesen elérhetetlenné válik az Egyesült Államokban, míg a Tiktok november 12-ig (azaz már az elnökválasztás utánig) kapott egyfajta haladékot: bár új felhasználók nem tölthetik le az alkalmazást, azok, akik ezelőtt letöltötték, még láthatják a hálózat tartalmait. Az oldalnak a rendelet szerint 12-ig kell biztosítania, hogy nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Ha ez sikerül (bár a rendeletből nem derül ki egyértelműen, mik pontosan az elvárások), feloldják a mostani korlátozásokat, ellenkező esetben viszont a Tiktok teljesen elérhetetlenné válik (legalábbis az amerikai szolgáltatókat megkerülő megoldások, például VPN nélkül – hasonló eszközöket használnak Kínában is a renitens felhasználók, hogy elérhessék az ott betiltott Facebookot vagy YouTube-ot).
Az amerikai nemzetbiztonsági ügynökségek jelentése szerint a 2016-os választásokon jelentős szerepe lehetett az orosz dezinformációs hadműveleteknek, amelyek elsősorban a közösségi médiában, különösen a Facebookon terjedtek.
Álhírrazzia, felemás eredménnyel
A Tiktok amerikai vezetője, Eric Han eddigi egyetlen nyilvános interjújában azt mondta a Reutersnek: céljuk, hogy szeretnék elkerülni, hogy más közösségi oldalakhoz hasonlóan a Tiktok is az álhírek és a politikai propaganda terepévé váljon az elnökválasztási kampány alatt, és a célja továbbra is elsősorban a szórakoztatás legyen. Az oldal együttműködésbe kezdett például a Lead Stories tényellenőrző csoportokkal, és több száz, álhírnek minősített videót eltávolítottak. A cég elmondása szerint a választásokig hetente üléseznek az oldal munkatársai, hogy kidolgozzák a legjobb stratégiát a dezinformáció elleni fellépésre.
A Facebookkal vagy a Twitterrel szemben azonban egyelőre nem nyilvános, hogy a TikTok mi alapján ítélt valamit álhírnek. A Facebookon mostanában a moderátorok (és az őket segítő algoritmusok) feltűnő címkével jelzik, ha egy tartalom álhír. Eric Han elmondása szerint viszont ez a módszer visszafelé is elsülhet: aki eddig is elhitte az álhíreket, azt csak megerősítik abban a hitükben, hogy valakik el akarják titkolni az „igazságot”. Ezzel szemben a Facebook által alkalmazott hírellenőrzők (köztük a Reuters munkatársai) szerint a figyelmeztetések a többséget visszatartják attól, hogy álhírt osszanak meg. Mint mondták, idén a koronavírussal-kapcsolatos, félrevezető tartalmak nézettsége 95 százalékkal csökkent, ha jelezték: álhírről van szó.
A Reuters kutatása szerint a TikTokon bőven lenne még tennivaló politikai álhírek terén: a hírügynökség szerint máig akadálytalanul terjednek az elnökjelöltekről szóló hamis állítások, például az, hogy választási csalásra készülnek. Ha valaki például a „levélszavazás” szóra keres rá, az oldal egyből felajánlja a „levélszavazás csalás” kifejezést is.
Joe Biden demokrata elnökjelöltet több videóban pedofíliával vádolják – utóbbi a QAnon néven ismert összeesküvés-elmélet hívő közösség egyik kedvenc vádja. A Donald Trump hívei közül kinőtt szubkultúrát nézeteik és viselkedésük alapján az Open Democracy Institute, valamint Steven Hassan volt szektatagokkal foglalkozó pszichológus destruktív online szektának nevezte, az FBI szerint pedig a szubkultúra potenciális terrorfenyegetést jelent. A QAnon-hívők hosszú ideig a TikTok-on is szabadon hirdették az összeesküvés-elméleteiket, bár a cég elmondása szerint azóta ezek ellen az álhírek ellen is felléptek, bár a Reuters híradása szerint ez korántsem volt teljes körű.
Amellett viszont, hogy igyekszik megfelelni az előírásoknak, a Bytedance bíróságon is megtámadta az elnöki betiltó rendeletet. A Reuters információi szerint a TikTok, és tulajdonosa egy washingtoni bíróságon kezdeményezte a rendelet felfüggesztését, amivel a kereset szerint Trump túllépte a jogkörét, és megsértette az amerikai alkotmány első, cenzúraellenes kiegészítését.
