Az irániak körében vitát váltott ki, hogy a néhai sah egyik, emberi jogi visszaélésekkel vádolt titkosszolgálati vezetője is részt vett egy demokráciapárti gyűlésen az Egyesült Államokban.
Iráni amerikaiak tízezrei, köztük Irán száműzetésben élő egykori trónörökösének, Reza Pahlavinak hívei tartottak az utóbbi időben gyűléseket az Egyesült Államokban, hogy támogatásukról biztosítsák az iszlám köztársaságban zajló rezsimellenes tüntetéseket.
Köztük volt egy olyan férfi is, aki évtizedek óta kerülte a rivaldafényt: Parviz Szabeti, a SZÁVÁK, Mohammad Reza Pahlavi iráni sah rettegett biztonsági és hírszerző szolgálatának korábbi helyettes vezetője.
Szabeti részvételét lánya, Pardisz Szabeti erősítette meg azzal, hogy a közösségi médiában képeket posztolt. Mindez felháborodást váltott ki. Egyesek követelték, hogy állítsák bíróság elé a monarchia idején elkövetett állítólagos jogsértések – köztük kínzások – miatt.
Az iráni amerikaiak február 12-én több tüntetést tartottak az Egyesült Államokban, így Los Angelesben és Miamiban is. Nem volt világos, hogy Szabeti melyik demonstráción vett részt.
„44 évvel ezelőtt hazánk sötétségbe borult. Reméljük, hogy ez az év fényt és szolidaritást hoz” – írta Pardisz Szabeti, a Harvard Egyetem biológiaprofesszora Twitteren február 12-én, egy nappal a monarchiát megdöntő és a jelenlegi klerikális rendszert hatalomra juttató 1979-es iszlám forradalom évfordulója után.
Pardisz Szabeti tweetjében a „Nő, élet, szabadság” hashtaget használta, amely az iráni rendszerellenes tüntetések fő jelszavává vált. A tiltakozások azután szaporodtak meg, hogy szeptemberben meghalt az erkölcsrendészet által letartóztatott 22 éves Mahsza Amini, akit a hírek szerint azért vettek őrizetbe, mert nem megfelelően viselte a hidzsábját.
A sah hívői számára hős, a demokratikus ellenzéknek hóhér
A tweet hatására az iráni monarchisták dicsérni kezdték Szabetit, akit élő legendaként és becsületes emberként említettek, mivel a néhai sah uralkodása idején „megvédte Iránt a terroristáktól”.
Mások azonban azt mondták, hogy a 86 éves Szabeti ellen büntetőeljárást kellene indítani a joggal való állítólagos visszaélésért, beleértve a kínzást és a politikai foglyok kivégzését.
Azt mondták, hogy Szabeti öröksége szembemegy az iráni tiltakozó mozgalom nagyobb társadalmi és politikai szabadságot követelő követeléseivel.
„Van képe megosztani Parvisz Szabeti fényképét, és fényről és szolidaritásról beszélni – mondta felháborodva Kaveh Abbaszján Londonban élő iráni filmes. – Egy szabad Iránban bíróság elé állítanák.”
Barbad Golsiri száműzetésben élő iráni művész szerint „itt az ideje, hogy az áldozatok, a megkínzottak és a kivégzettek családjai jogi eljárást indítsanak Szabeti ellen”.
Az Egyesült Államokban tartott gyűlésekre két nappal azután került sor, hogy száműzetésben élő ellenzéki aktivisták és hírességek – köztük Reza Pahlavi – egy csoportja a Georgetown Egyetemen találkozott, hogy megvitassák az iráni demokráciapárti mozgalom jövőjét.
A csoport egységre és a belharcok megszüntetésére szólított fel, hogy segítsenek Irán teokratikus rendszerét világi demokráciával felváltani.
„A kínzás akkor is kínzás, ha öltönyösök és nem turbánosok teszik”
„Ki gondolta volna, hogy a SZÁVÁK kínzója, akinek kezét sokak vére és szenvedése szennyezi be, elhozza nekünk a szabadságot?” – írta Twitteren Mohamad Aghazadeh teheráni veterán újságíró.
Aghazadeh felszólította a száműzetésben élő ellenzéket, hogy szakítson az olyanokkal, mint Szabeti, különben „bűnei cinkosai lesznek”.
Pahlavi nem kommentálta a Szabeti körüli vitát, korábban azonban kijelentette, hogy ellenzi a kínzás alkalmazását.
Mahdieh Golrou ellenzéki aktivista, akit Iránban bebörtönöztek, azt mondta, hogy egyes ellenzéki aktivisták figyelmen kívül hagyták az 1980-ban Egyiptomban elhunyt sah idején elkövetett állítólagos bűncselekményeket.
„Úgy tűnik, hogy a probléma nem a bűncselekményekkel, hanem a bűnözőkkel van. Ha a bűnöző nyakkendőt visel, az nem gond, a probléma a turbánokkal van – írta Golrou Twitteren. – A kínzás bűncselekmény, függetlenül attól, hogy ki követi el.”
Mehdi Fatapour Németországban élő politikai aktivista, akit a sah alatt békés aktivizmusa miatt bebörtönöztek és kínzásoknak vetettek alá, a Szabad Európának elmondta, hogy Szabeti soha nem tanúsított megbánást.
Gerillákat öltek meg, de demokratikus ellenzékieket is kínoztak
„Sajnos Szabeti megvédte a SZÁVÁK tetteit” – mondta Fatapour, hozzátéve, hogy a titkosrendőrség feladata a félelemkeltés és a diktatúra fenntartása volt.
Fatapour elmondta, hogy a SZÁVÁK (amely a Nemzeti Hírszerzési és Biztonsági Szervezet perzsa nyelvű rövidítése) két alkalommal – 1971-ben és 1973-ban – tartóztatta le, mert diáktüntetéseket szervezett. Elmondta, hogy még mindig szenved a fogva tartás során elszenvedett kínzásoktól.
„Második alkalommal a kínzás nagyon súlyos volt, mert meg akarták ismerni a kapcsolataimat, a nevüket és a címüket. A kihallgatóm azt mondta, hogy szerencsés vagyok, hogy nem haltam meg a kínzás alatt” – emlékezett vissza.
„A SZÁVÁK félelmet keltett, letartóztatott, bebörtönzött és megkínzott mindenkit, aki ellenezte a sah uralmát, beleértve a diákokat, értelmiségieket, írókat és ellenzéki aktivistákat” – mondta.
„Ez a politika nemhogy nem teremtette meg a biztonságot, de a bizonytalanság egyik fő tényezőjévé vált.” (Becslések szerint a titkosrendőrség több száz fegyveres gerillát ölt meg a másként gondolkodó civilek mellett.)
A The Washington Postnak adott 1977-es interjújában Szabeti azt mondta, hogy a SZÁVÁK-tól félő irániakat „külföldi újságírók beszámolói befolyásolják. Néhány külföldi újságíró idejön (…) Minden fa mögött a SZÁVÁK-ot látják.”
Az Amerika Hangjának adott 2012-es interjújában Szabeti azt mondta, hogy ellenzi a kínzást. „Mivel jogot tanultam, mindig is elleneztem mindent, ami kínzáshoz vezet” – mondta.
A SZÁVÁK-ot azt követően hozták létre, hogy az 1953-as, brit–amerikai szervezésű puccsban megbuktatták az olajipart államosító és demokratikusan megválasztott Mohamed Moszadek miniszterelnököt. A SZÁVÁK embereinek „náci kínzási technikákat” is magában foglaló kihallgatási módszerekre való kiképzésében a CIA is részt vett – ezt az ügynökség egyik, annak idején Iránban ténykedő volt elemzője, Jesse Leaf erősítette meg a New York Timesnak még 1979-ben.
Leaf, aki 1973-ban lemondott posztjáról, arról is beszélt, hogy próbálta figyelmeztetni az ügynökséget: a sah „hataloméhes és megalomániás”, de nem akarták figyelembe venni.
Az emberi jogok helyzete és a börtönállapotok részben azután javultak Iránban, hogy 1977-ben a témára érzékeny Jimmy Carter lett az elnök, aki kérdőre vonta a sah rendszerét. Két évvel később azonban a rezsimet elmosta az iszlám forradalom.
