Bár a hatályos jogszabályok értelmében fel kellene függeszteni azt a honvédtisztet, aki a gyanú szerint 2022-ben egy szolnoki kiképzésen két katonanőt is bántalmazott, egyikükre pedig szexuális tartalmú megjegyzést tett, a Szabad Európa információi szerint ez nem történt meg. Az egyik katonanőt ellenben le akarják szerelni alkalmatlanság címén. Az illető édesanyja Böröndi Gábor vezérkari főnöktől kért segítséget.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége és több katona előtt több alárendelt megsértésének vétsége gyanújával hallgatta ki az ügyészség 2024. október 17-én O. G.-t, a Magyar Honvédség vitéz Bertalan Árpád I. Különleges Műveleti Dandár törzszászlósát. Ő volt a parancsnoka annak a 2022 októberében történt kiképzésnek, amelynek során – mint elsőként megírtuk – két katonanő is súlyos sérülést szenvedett.
A Szabad Európa birtokába jutott a tárgyalás jegyzőkönyvének néhány részlete. Ezek olyan elemeket tartalmaznak, amelyek rendszerszintű problémákra utalhatnak a Magyar Honvédségnél a védőfelszereléseket illetően. Az egyik beidézett tanú (akit Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke kért fel a történtek kivizsgálására) például elmondja, hogy a katonanők olyan védőfelszerelést használnak, amelyet kifejezetten férfiakra terveztek, de „a Magyar Honvédség nem végzett olyan vizsgálatot, ami arra vonatkozna, hogy a nők által viselt védőmellény a testalkatuk sajátosságainak megfelelően ugyanolyan védelmet nyújt-e”.
„Ma még az enyém leszel”
Az is kiderül a tanú vallomásából, hogy az ominózus kiképzést meg sem lehetett volna tartani, ugyanis „a kiképzendő állomány még nem állt készen ennek a feladatnak a végrehajtására”, ehhez ugyanis legalább 120 órán át viselniük kellett volna előtte a védőfelszerelést, de alig pár órán át hordták. Egy tömegkezelést, tömegoszlatást gyakoroltató kiképzésnek ugyanakkor része lehet, hogy a parancsnok bottal erősen megüti a katonát, páros lábbal megrúgja a katona maga előtt tartott pajzsát vagy „beleugrik a térdelő helyzetet felvett sorfalba”. A tanú itt megjegyezte, hogy pszichológusi vizsgálatra is küldte a kiképzést vezető törzszászlóst, és semmilyen, agresszióra utaló jelet nem találtak.
Ehhez kapcsolódóan: Gumibottal többször mellbe ütött, bakanccsal hasba rúgott egy katonanőt felettese egy szolnoki kiképzésen
Az ügyész egyértelműen megkérdezte az egyik tanút, hogy a honvédségnél lezajlott vizsgálat kitért-e arra, hogy a kiképzést vezető törzszászlós azt mondta az egyik katonanőnek, B. Zs.-nek, hogy „ma még az enyém leszel”, amire a beidézett tanú nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy „a kötelékszintű kiképzés során a kiképzők verbálisan viselkedhetnek agresszíven. Ez a kiképzés része, a mentálisstressz-tűrő képességet gyakoroltatják ezzel. Ez a verbális agresszió csak a kötelékben történő feladatok végrehajtása során megengedett, a gyakorlatok között vagy azokon kívül nem.”
Mindenki hibázott
A tanú arról is beszélt, hogy a kiképzés során „a sértettek, a kiképzők és a parancsnoki állomány is követett el hibákat” – utóbbiak a hadgyakorlat előkészítése során „munkájukat hanyagul, felületesen végezték”, így nem tudták pontosan, kik vesznek majd részt a kiképzésen, milyen feladatok előírása a megfelelő számukra, ezenkívül nem gondoskodtak a megfelelő egészségügyi ellátásról sem, bár (mint a vallomás egy másik részéből kiderül) az ilyen, tömegoszlatást imitáló gyakorlatokon még a legnagyobb körültekintés mellett is rendszeresek a sérülések – épp a feladat jellegéből adódóan.
Ehhez kapcsolódóan: Videó a tavaly májusban Koszovóban kirobbant súlyos zavargásokról, amelyben magyar KFOR-katonák is súlyosan megsérültek.
O. G. mint a kiképzés parancsnoka a tanú szerint túllépte a hatáskörét, mert az lett volna a feladata, hogy a katonák egyénileg megtanulják, hogyan vegyék fel a védőfelszerelést, és hogyan mozogjanak benne, csoportos tömegoszlatási műveletek gyakorlása nem szerepelt az előírtak között. O. G. ezzel kapcsolatban úgy védekezett, hogy mivel a katonák közül többen már megkezdték a határszolgálatot, úgy gondolta, szükséges és hasznos lehet, ha mégis megtanítja az érintetteknek, mivel korábban is tett már így, és akkor pozitív visszajelzéseket kapott a katonáitól. A két sértett ugyanakkor nem tett jelentést a kiképzés során szerzett sérüléseiről (egyikük csak utólag jelezte azt is, hogy a térdével korábban már voltak problémák).
Levél a vezérkar főnökének
Mivel a gyanúsítás megtörtént, a hatályos jogszabályok szerint O. G.-t fel kellene függeszteni a honvédség állományából. Az idevágó minisztériumi rendeletek szerint egyrészt a vezérkar főnöke (vagyis most Böröndi Gábor) „A honvédet szolgálati beosztásból felfüggeszti, ha vele szemben büntetőeljárás indul, és a honvédség iránti közbizalmat súlyosan sérti”, illetve „Méltatlan, aki magatartásával a honvédség iránti közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti”.
Információink szerint a törzszászlós még állományban van, ugyanakkor a két áldozat egyikét a történtek óta előbb Szolnokon másik alakulathoz, majd Budapestre helyezték át. A történtek azonban megviselték őt (egyik elöljárója rossz néven vette, hogy közvetlenül Böröndi Gáborhoz fordult segítségért), ezért betegállományba került. (Arról korábban írtunk, hogy mindkét katonanő úgy érezte: a belső honvédségi vizsgálat során néha lekezelően bántak vele.) Emiatt október végén a zászlóalja csapatorvosa felhívta, és közölte vele, hogy egészségügyi alkalmassági vizsgálatra küldik. Az érintett édesanyja levélben kért segítséget Böröndi Gábortól, mivel úgy vélik: egy már nem hatályos jogszabály alapján rendelték el az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot.
Kerestük a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát, amennyiben válaszolnak, közölni fogjuk.
