A norvég Spitzbergákon található „világvégebunker” sarkvidéki magbankot azért hozták létre, hogy megőrizze a Föld különböző részeiről kapott vetőmagadományokat, ezzel biztosítsa a világ élelmiszer-ellátását a klímaváltozás miatti aggodalmak közepette.
A Svalbard Globális Magbank, amelyet azért építettek, hogy megvédje a világ élelmiszerkészletét az atomháborútól a globális felmelegedésig terjedő katasztrófáktól, kedden 19.500 ritka magmintával egészíti ki a világ minden tájáról származó gyűjteményét. A teljes magtartalék így több mint 1,2 milliósra nő.
Az európai szárazföld és az Északi-sark közötti sarkvidéken egy hegyoldalban, permafrost barlangokban létrehozott trezort 2008-ban adták át a világ több ezer növényfajának genetikai kódját tároló nemzeti és regionális génbankok tartalékintézményeként.
A világ szinte minden országából van itt magminta. A bank 2015 és 2019 között már alapvető szerepet játszott a szíriai háború során megsérült maggyűjtemények újjáépítésében.
„Az egész emberiség a világ génbankjaiban fenntartott növények genetikai sokféleségére támaszkodik, a magbank az utolsó védelmi vonalként működik, hogy ez a sokféleség ne veszhessen el” – mondta Sandra Borch, Norvégia mezőgazdasági és élelmiszerügyi minisztere.
A Svalbard, amely a növénynemesítőket is segíti az újabb, klímaváltozásnak jobban ellenálló növényfajták kifejlesztésében, kedden először nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt azzal, hogy ingyenes virtuális túrát indít föld alatti magkamráiban.
Ehhez kapcsolódóan: Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben segíthetnek egy kolumbiai vetőmagbank titkai
A kamrákban, amelyeket évente csak háromszor nyitnak ki, hogy megóvják a magokat a külső hatásoktól, –18 Celsius-fok körüli a hőmérséklet.
A virtuális túra elindítását, valamint mintegy húsz génbank magbetétjeinek elhelyezését a Svalbard 15. születésnapjára időzítették.
„Innét, a Svalbardból a világ másképp néz ki. Ez a magbank a reményt, az egységet és a biztonságot fejezi ki” – mondta Stefan Schmitz, a Crop Trust, a Svalbardot a norvég hatóságokkal közösen működtető nemzetközi nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója.
„Egy olyan világban, ahol a klímaválság, a biológiai sokféleség csökkenése, a természeti katasztrófák és a konfliktusok egyre jobban alássák az élelmiszerrendszereinket, minden eddiginél fontosabb ezeknek az apró magvaknak a megóvása.”
A földön több mint hatezer különböző növényt termesztenek, de az ENSZ szakértői szerint kalóriabevitelünk körülbelül negyven százalékát három fő növényből – kukoricából, búzából és rizsből – nyerjük, így az élelmiszer-ellátás sebezhetővé válik, ha a klímaváltozás miatt meghiúsul a betakarításuk.
