Az orosz elnök ismét árulónak minősítette a hétvégi zendülés szervezőit, akik szavai szerint az ukrán kormány és szövetségesei kezére játszottak.
Vlagyimir Putyin éjfél előtt intézett beszédet a nemzethez, amelyben elemzők szerint stabilitást próbált sugározni, egyensúlyozva az elkövetők bírálata és aközött, hogy lehetőleg ne bosszantsa fel túlságosan a Wagner katonai magánvállalat fegyvereseit és keményvonalas támogatóit.
Az orosz elnök méltatta az egyszerű zsoldosokat, amiért nem hagyták, hogy a helyzet súlyos vérontássá fajuljon, továbbá az ország egységét hangsúlyozta még annak ellenére is, hogy helyi szinten voltak jelei a lázadás támogatásának.
„Az események kezdetétől fogva közvetlen utasításomra történtek lépések a nagy vérontás elkerülése érdekében. Ez időbe telt, egyebek között azért, hogy esélyt adjunk azoknak, akik hibáztak, hogy meggondolják magukat, hogy megértessük velük, hogy a társadalom határozottan elutasítja tetteiket, és hogy mily tragikus, pusztító következményekkel jár Oroszországra, államunkra nézve az a kalandorság, amelybe belekeveredtek” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország demonstrálni kívánja a gyors visszatérést a fegyveres felkelés előtti állapothoz
Néhány órával korábban a Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin védelmébe vette az általa vezetett hétvégi akciót. Ismét felszólalt a jelenlegi hadvezetés ellen, amelynek leváltására szólított fel pénteken, ugyanakkor leszögezte, hogy nem állt szándékában megpuccsolni az államfőt.
Putyin esti beszédét már előre beharangozta az állami sajtó, azt hangsúlyozva, hogy „meghatározza majd Oroszország sorsát”, azonban végül nem hangzottak el fajsúlyosabb bejelentések.
Abbasz Galljamov, a Kreml mára rendszerkritikussá vált volt szövegírója gyengének nevezte a beszédet, amely szerinte azt mutatja, hogy az elnök „meglehetősen elégedetlen azzal, ahogy feltűnt ebben az egész történetben, és próbál a helyzeten korrigálni”.
Később bemutatták azt is, amint Putyin biztonsági, katonai és bűnüldözési vezetőkkel találkozik, köztük Szergej Sojgu védelmi miniszterrel, akinek elmozdítása a fegyveres felkelés legfőbb követelése volt.
Az orosz elnök ezúttal sem említette név szerint Prigozsint, viszont kiemelte, hogy a lázadás szervezői arra akarták kényszeríteni a Wagner zsoldosait, hogy „lőjék le a sajátjaikat”.
Aláhúzta: „Oroszország ellenségei” abban reménykedtek, hogy a történtek megosztják és meggyengítik az országot, de „elszámolták magukat”.
Ehhez kapcsolódóan: „Véget ért az általunk ismert Putyin-rezsim, valami új kezdődik Oroszországban”
Joe Biden amerikai elnök előző nap kijelentette, hogy az akcióban semmilyen módon nem volt érintett az Egyesült Államok és a NATO. Elmondta, hogy azért nem szólalt meg egy ideig a nyilvánosság előtt az ügyben, mert nem akart lehetőséget adni orosz kollégájának arra, hogy ezért is a Nyugatot hibáztassa.
„Világossá tettük, hogy nem vettünk részt ebben, semmi közünk hozzá” – közölte.
Prigozsin arról számolt be, hogy célja a Wagner-csoport elpusztításának megakadályozása volt. „Azért kezdtünk menetelésbe, mert igazságtalanság történt” – fogalmazott, azonban részleteket nem árult el arról, hogy pontosan mi volt a terve.
Mindezzel arra a kormányrendeletre célzott, amely előírta a zsoldoscsoport tagjai számára, hogy július 1-jéig kössenek szerződést a védelmi minisztériummal, ami lényegében felszámolta volna a cég eddigi önállóságát. A korábban gyakran Putyin séfjeként emlegetett üzletember azzal is megvádolta a hadsereget, hogy többször is a fegyvereseit támadta Ukrajnában.
A zsoldosait hétvégén Moszkva felé irányító, közben több orosz várost elfoglaló Wagner-vezér pontos hollétéről továbbra sincs hír, legutóbb annyit jelentettek be, hogy Belaruszba távozik az Oroszországgal szövetséges államot vezető Aljakszandr Lukasenka közvetítésével létrejött megállapodás alapján.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin elengedte – Belaruszba távozik Prigozsin, miután leállította a zsoldosait
A fegyveres erőinek visszarendelését megelőző kaotikus 24 óra teljességgel példátlan a posztszovjet Oroszországban, sokak véres polgárháború kirobbanásától tartottak.
Prigozsin arról beszélt videóüzenetében, hogy akciójával azt demonstrálta, hogyan kellett volna tavaly februárban a hadseregnek végrehajtania Ukrajna megszállását, valamint gúnyolta a biztonsági erőket, mert mindenféle ellenállás nélkül 780 kilométert tudtak vonulni Moszkva felé.
Kiemelte, hogy Lukasenka azt javasolta: találjanak megoldást arra, hogy a Wagner folytathassa munkáját. Egyelőre nem tudni, mi lesz a zsoldossereg vagy Prigozsin sorsa.
Noha a felkelés rövid ideig tartott, nem volt vértelen. Médiajelentések szerint több katonai helikoptert és repülőgépet is lelőttek, és legalább tizenöt ember életét vesztette.
Az orosz hatóságok tudatták, hogy a korábbi nyilatkozatok ellenére nem zárták le a büntetőeljárást a Wagner-vezér ellen, több törvényhozó is Prigozsin fejét akarja a jelek szerint.
