Az elmúlt csaknem két évtized legsúlyosabb oroszországi terrortámadása „súlyos hírszerzési kudarcot” jelent egy volt moszkvai amerikai nagykövet szerint, aki figyelmeztetett, hogy Putyin felhasználhatja további mozgósításra és az elnyomás igazolására.
Alexander Vershbow, aki 2001 és 2005 között volt az Egyesült Államok moszkvai nagykövete – ebben az időszakban történt a Szovjetunió bukása utáni két legsúlyosabb terrortámadás Oroszországban –, azt mondta: „nehéz megmagyarázni”, hogy az elkövetők hogyan tudtak ennyi embert megölni, miután az Egyesült Államok hetekkel korábban figyelmeztette a Kremlt egy lehetséges támadásra.
A március 22-i, Moszkva közelében lévő, népszerű koncertteremben elkövetett támadás halálos áldozatainak száma már elérte a 133-at, de az orosz hatóságok figyelmeztettek, hogy valószínűleg még több lesz. Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a támadást, amely a legsúlyosabb volt Oroszországban azóta, hogy 2004 szeptemberében 333-an haltak meg az észak-oszétiai Beszlánban egy iskolában.
„Elég hihetetlennek tűnik, hogy az orosz biztonsági szolgálatok nem vették észre” – mondta a Szabad Európának Vershbow, az Atlanti Tanács (Atlantic Council) elemzője Washingtonból, megjegyezve, hogy március 7-én az Egyesült Államok nyilvános közleményben figyelmeztette Moszkvát egy terrortámadás veszélyére, amit Putyin kigúnyolt. Adrienne Watson, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője nemrég azt mondta, hogy Washington ugyanekkor bizalmasan is figyelmeztette az orosz hatóságokat.
„Nyilvánvalóan a hírszerzés hibája, hogy ez megtörtént egy ilyen kiemelt helyszínen, Moszkva közelében, és hogy ilyen sok halálos áldozattal járt, annak ellenére, hogy a terroristák kevesen voltak” – mondta Vershbow.
Az IS szerint négy elkövető hajtotta végre a támadást a Crocus City Hall helyszínén, míg Oroszország közölte, hogy letartóztatott négy feltételezett elkövetőt, valamint hét másik feltételezett közreműködőt.
Vershbow elvetette azokat a találgatásokat, hogy a támadást belsősök hajtották végre belpolitikai célokból.
Putyin 1999-es hatalomra kerülésekor több helyen is robbantásos merényleteket követtek el Oroszországban, amelyeket csecsen terroristáknak tulajdonítottak. Sokáig azt feltételezték, hogy a robbantásokat a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tervelte ki, hogy Putyint a Kremlbe juttassa, bár ezt soha nem sikerült bizonyítani.
Vershbow azt mondta, hogy az 1999-es merényletekkel ellentétben a március 22-i támadás „nem állt Putyin érdekében”.
„Félelmetes” beszéd
Ennek ellenére úgy véli, hogy a Kreml vezetője megpróbálhatja felhasználni a tragikus eseményt arra, hogy a Nyugatot hibáztassa, további katonákat toborozzon az ukrajnai háborúhoz, és eltiporja a még megmaradt ellenzéket.
„Az oroszok dönthetnek úgy, hogy a terrortámadást a Nyugat elleni háborújukhoz kapcsolják, és végső soron az Egyesült Államokat és – ahogy ők nevezik – ukrán megbízottjaikat teszik felelőssé. Egyáltalán nem lennék meglepve” – mondta Vershbow.
Putyin a merénylet másnapján azt mondta, hogy a négy feltételezett fegyveres „megpróbált elrejtőzni, és Ukrajna felé tartott, ahol az előzetes információk szerint az ukrán fél előkészített számukra egy lehetőséget a határátlépésre”.
Putyin 2022 februárjában indított Ukrajna elleni háborúja részben a Kijevnek nyújtott nagyarányú nyugati segítség miatt nem érte el eredeti céljait. Putyin most a NATO elleni háborúként állítja be a harcokat.
Vershbow 2004-ben, a beszláni támadást követően azzal vádolta Putyint, hogy bűnbakként használja az Egyesült Államokat, hogy elfedje az orosz hírszerzés újabb kudarcát.
Abban a beszédben Putyin azt mondta, hogy vannak olyan országok, amelyek fenyegetésnek tekintik Oroszországot, és segítenek azoknak, akik fel akarják darabolni. A terrorizmus – mondta Putyin – csak „eszköz e célok eléréséhez”.
Putyin a beszláni merényletet követően megszüntette a közvetlen kormányzói választásokat, megerősítve ezzel hatalmát. Vershbow figyelmeztetett, hogy a mostani támadás után is további elnyomó intézkedéseket hozhatnak.
„Ha úgy döntenek, hogy kihangsúlyozzák az USA és Ukrajna kapcsolatát, akkor, azt hiszem, nagyon kemény intézkedésekre számíthatunk ennek a hírszerzési kudarcnak a nyomán” – mondta Vershbow.
Szerinte a mostani támadást arra is felhasználhatják, hogy „további katonák jelentős mozgósítását igazolják az ukrajnai háborúhoz”. A Kreml ezúttal talán nem engedi meg, hogy oroszok százezrei meneküljenek el a mozgósítás elől, mint az első, 2022. szeptemberi behívást követően – mondta.
Függetlenül attól, hogy Putyin hogyan próbálja feltüntetni a támadást, az hatással lesz a megítélésére – mondta Vershbow.
„Az oroszoknak talán már nem lesz lehetőségük arra, hogy nyilvánosan megkérdezzék, miért történhetett ez, de a konyhaasztalnál azért meg fogják kérdezni maguktól, hogy »A mi nagyszerű elnökünk hogyan engedhette meg ezt?«”
