Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Von der Leyen a demokratikus erők vezéreként lépett az EP színe elé


Ursula von der Leyen beszédet mond az Európai Bizottság következő elnökének megválasztásáról szóló szavazás előtt az Európai Parlamentben Strasbourgban, Franciaországban 2024. július 18-án
Ursula von der Leyen beszédet mond az Európai Bizottság következő elnökének megválasztásáról szóló szavazás előtt az Európai Parlamentben Strasbourgban, Franciaországban 2024. július 18-án

Az Európa-ellenes és szélsőjobboldali erők kivételével mindenkinek kínált valamit csütörtök reggeli kortesbeszédében Ursula von der Leyen, akinek második bizottsági elnökségéről kora délután szavaz a képviselő-testület. A legnagyobb tapsot az a mondata váltotta ki, amikor Orbán Viktor „úgynevezett békemisszióját” Putyin „lekenyerezési missziójának” nevezte.

Késznek mondta magát valamennyi demokratikus erő vezetésére az Európai Parlamentben csütörtök délelőtt mondott, a következő bizottság prioritásait ismertető kortesbeszédében Ursula von der Leyen, akinek újraválasztásáról bizottsági elnökké délután szavaznak a képviselők. „És ma itt állok, készen arra, hogy vezessem ezt a harcot valamennyi demokratikus erővel együtt ebben a házban” – mondta.

Mindenkinek ígért valami szépet

Von der Leyen beszéde a várakozásoknak megfelelően igyekezett lekerekíteni az esetleges ellentmondásokat és magába foglalni valamennyi olyan politikai erő igényeit és követeléseit, amelyeket a demokratikus tábor részének tart, és amelyektől támogatást remél második bizottsági elnöki mandátumához.

A bizottsági elnök nagyívű beszédében a jólétet és Európa versenyképességének visszaállítását nevezte a következő bizottság prioritásának, az első száz napra meghirdette az új tiszta ipari megállapodást, hitet tett a zöldcélok megőrzése, de a pragmatikus, technológiasemleges és innovatív végrehajtásuk mellett is. Fő céljainak egyike a kis- és középvállalkozásokra és a gazdákra nehezedő bürokratikus terhek lebontása, az uniós versenypolitika újrafókuszálása és a beruházások magán- és közpénzből történő finanszírozása. Ismerve a téma ellentmondásosságát ugyanakkor nem kezdeményezett egy második, közös adósságkibocsátáson alapuló pénzügyi eszközt.

Ha megkapja a bizalmat (a 720 képviselőből minimum 361 szavazatot), határozott intézkedéseket tesz majd az európai védelmi unió és az egységes védelmi piac létrehozására, egy lépéssel továbbmenne az európai FBI felállítása felé, és megháromszorozná a Frontex állományának létszámát.

Új agrár- és élelmiszer-stratégia benyújtása, a Földközi-tenger ügyeivel és a lakhatási válsággal foglalkozó külön biztosi poszt létrehozása, a szociális pillér és a nők jogainak megerősítése, a fiatalok mentális problémái mögött lévő okok alapos feltárása, valamint a problémák kezelése és a külső hibrid és kibertámadások ellen egy, az európai demokráciát védő pajzs létrehozása szerepel még a következő öt évre vonatkozó tervei között.

Nem kímélte Orbánt sem

Ursula von der Leyen a gázai vérontás azonnali megállítását és haladéktalan tűzszünetet sürgetett. A bővítésben a belső uniós reformok katalizátorát látja, és az EP füleinek szóló muzsikaként olyan ambiciózus reformokat tart szükségesnek, amelyek szerződésmódosítást igényelnek.

Elmondta, hogy a következő bizottság tevékenységének középpontjában áll majd a jogállamiság, valamint a korrupció elleni küzdelem. Meg kíván erősíteni valamennyi, a testület rendelkezésére álló eszközt, és szigorítani akarja a szabályok érvényesítését is. Előrebocsátotta, hogy az éves jogállami jelentésnek a belső piac is a része lesz a vállalatok védelme érdekében. „A jogállam tiszteletben tartása kötelező az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez ebben a büdzsében, és a jövőben is, a feltételességi mechanizmussal együtt. Ez nem képezi alku tárgyát” – hangsúlyozta nagy tapsot kiváltva a ház többségi részében.

Ursula von der Leyen hitet tett Ukrajna támogatása mellett, és neve említése nélkül, a hallgatóság dübörgő tapsa mellett alaposan odapirított Orbán Viktornak a moszkvai békemisszió miatt. „Oroszország Európa és a Nyugat puhányságára épít. Egyesek Európában készek részt venni ebben a játékban. Két héttel ezelőtt egy uniós miniszterelnök Moszkvába utazott. Ez az úgynevezett békemisszió nem volt több egy lekenyerezési missziónál – szögezte le, emlékeztetve arra, hogy Putyin két nappal később egy gyermekkórház ellen fordította a rakétáit. – A csapás nem tévedés volt, hanem üzenet” – tette hozzá.

A parlamenti vita rövid összefoglalója

Miközben a progresszív blokkhoz tartozó frakciók vezetői és vezérszónokai alapvetően pozitívan értékelték beszédét, és Manfred Weber, Von der Leyent a bizottsági elnöki posztra javasló Európai Néppárt elnöke a megszavazására is szólított fel, a politikai paletta jobb oldalán lévő pártok szónokai keményen bírálták eddigi tevékenységét, és vagy nem foglaltak állást a szavazás kérdésében (ECR), vagy – mint a Patrióták Európáért nevében felszólaló francia Jordan Bardella – közölték, hogy nem szavaznak rá.

Von der Leyen a legélesebb támadást a szélsőjobb- és a szélsőbaloldalról kapta. Ewa Zajączkowska-Hernik, a Szuverén Nemzetek Európája pártcsoport lengyel tagja kemény kirohanásában a jelenlegi bizottsági elnököt tette felelőssé minden olyan esetért, amikor úgymond illegális migránsok erőszakoltak meg európai nőket. Úgy vélte, hogy Von der Leyennek börtönben lenne a helye, és teátrális gesztussal eltépett két dokumentumot, amelyet a zöldmegállapodásnak és a migrációs paktumnak nevezett.

Manon Aubry, a szélsőjobboldali frakció (A Baloldal) francia elnöke volt az egyetlen, aki felhánytorgatta az Európai Bíróság előző napi ítéletét, amely komolyan megkérdőjelezte Von der Leyenék eljárását a vakcinavásárlásokról aláírt szerződések tartalmának eltitkolásában. „Önnek most a bírák előtt kellene állnia, nem itt lennie” – vetette oda, és úgy vélte, hogy a bizottsági elnök egész tevékenységének a szélsőjobboldal megerősödése lett az eredménye Európában.

A felszólalások közben egy őrjöngő szélsőjobboldali román képviselőnőt el kellett távolítani a teremből. Információk szerint Diana Iovanovici Șoșoacăról van szó, aki a függetlenek között foglal helyet.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG