Az Európai Bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy Európa nem tűri az agressziót Ukrajnában vagy az indo-csendes-óceáni térségben. Beszédében megerősítette az EU elkötelezettségét a 2016-os választottbírósági döntés mellett, amely érvénytelenítette Kína követeléseit a Dél-kínai-tengeren.
Ursula von der Leyen közös sajtótájékoztatót tartott Ferdinand Marcos Jr. Fülöp-szigeteki elnökkel, miután Manilában a kereskedelmi, gazdasági és biztonsági kapcsolatok megerősítéséről tárgyaltak. Bejelentették, hogy a 27 tagú unió újrakezdi a tárgyalásokat a Fülöp-szigetekkel a szabadkereskedelmi megállapodásról, amely 2017-ben Marcos elődje, Rodrigo Duterte idején jutott zsákutcába.
Von der Leyen az ukrajnai orosz invázióra hivatkozva a biztonsági együttműködés szükségességét hangsúlyozta. Azt mondta, a támadás megmutatta, hogy a tekintélyelvű vezetők milyen „készségesen váltják valóra fenyegetéseiket”.
„Oroszország Ukrajna elleni agressziója megingatja a nemzetközi rend alapjait. Sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jog olyan alapvető elveit, mint a területi integritás és a szuverenitás” – mondta.
„Európa azért támogatja Ukrajna bátor harcát az agresszorral szemben, mert az illegális erőszak alkalmazása nem tolerálható sem Ukrajnában, sem az indo-csendes-óceáni térségben – fogalmazott Von der Leyen. – Európa biztonsága és az indo-csendes-óceáni térség biztonsága oszthatatlan. A szabályokon alapuló rend ellen irányuló kihívások egymáshoz szorosan kapcsolódó világunkban mindannyiunkat érintenek.”
A szabad és nyitott Indo-Csendes-óceánért
„Ezért aggódunk a feszültség növekedése miatt az indo-csendes-óceáni térségben” – mondta, hozzátéve, hogy az EU egy szabad és nyitott Indo-Csendes-óceánt támogat, „mert a kényszer fenyegetéseitől mentes Indo-Csendes-óceán kulcsfontosságú mindannyiunk számára a stabilitás, a béke és népeink jóléte érdekében”.
Von der Leyen retorikája az amerikai vezetőkét visszhangozta, akik aggodalmuknak adtak hangot Kína egyre agresszívebb lépései miatt a vitatott hovatartozású Dél-kínai-tengeren.
Anélkül hogy Kínát megnevezte volna, az Európai Bizottság elnöke megerősítette az EU elkötelezettségét az ENSZ által támogatott törvényszék azon döntése mellett, amely érvénytelenítette Kína történelmi okokra hivatkozó területi követeléseit gyakorlatilag az egész vízi útra. Kína csalásnak nevezte és elutasította a választottbírósági döntést, és továbbra is dacol vele.
A döntés „jogilag kötelező érvényű”, és alapot biztosít a viták békés megoldásához – mondta Von der Leyen.
Az EU kész az együttműködés fokozására a Fülöp-szigetekkel a regionális tengeri biztonság előmozdítása érdekében az információk megosztása, a fenyegetések értékelése terén és a Fülöp-szigeteki parti őrség megerősítésével – tette hozzá.
Kína arra figyelmeztette az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy ne avatkozzanak bele a szerinte tisztán ázsiai vitába. Az elmúlt évtizedben hét vitatott hovatartozású sziklaháton rakétákkal védett szigettámaszpontokat alakított ki, ezzel tovább erősítette a nyugati kormányok és a terület rivális követelői, köztük a Fülöp-szigetek, Vietnám, Malajzia, Brunei és Tajvan aggodalmát.
Ehhez kapcsolódóan: Blinken és Hszi a kapcsolatok javítását ígéri, de Peking elutasítja Washington legfontosabb kérését
Viharos időszak után javulás
Von der Leyen Fülöp-szigeteki látogatása a kapcsolatok javulásának jele az után a viharos időszak után, amely az EU és Duterte viszonyát jellemezte. Ez az első ilyen magas szintű látogatás a Fülöp-szigetekkel fenntartott kapcsolatok csaknem hat évtizede alatt.
Az EU éppen most vizsgálja, hogy kiterjessze-e a különleges kereskedelmi ösztönzőket, beleértve a termékek széles skálájára vonatkozó vámcsökkentést a Fülöp-szigetekre.
Az Európai Unió kereskedelmi ösztönzői a Fülöp-szigetek és hét másik fejlődő ország esetében az úgynevezett általános preferenciarendszer keretében azon alapulnak, hogy az illető országok csatlakoztak több mint kéttucatnyi nemzetközi egyezményhez az emberi és munkajogokról, a környezetvédelemről és a felelősségteljes kormányzásról.
A Fülöp-szigeteket azonban heves kritika érte az EU részéről Duterte hatéves mandátuma alatt, főként a drogellenes kampány nevében elkövetett és általa felügyelt véres leszámolások miatt, amelyekben több mint hatezer, többnyire kishalnak számító gyanúsított vesztette életét. Marcos tavaly júniusban váltotta Dutertét.
A Nemzetközi Büntetőbíróság nyomozást indított a gyilkosságok miatt, lehetséges emberiség elleni bűncselekmény ügyében. Duterte 2018-ban kiléptette a Fülöp-szigeteket a Nemzetközi Büntetőbíróságból, de a törvényszék ügyésze megkezdte azoknak a haláleseteknek a kivizsgálását, amelyek azokban az években történtek, amikor az ország még része volt a hágai székhelyű bíróságnak.
Duterte ezután gyakran káromkodásokkal tarkított kitörésekkel kísérte azokat a kritikákat, amelyek az EU részéről érték brutális kábítószer-ellenes fellépése miatt.
