Fél szemmel már a jövő júniusi európai választásokra tekintett ötéves mandátumának utolsó évértékelőjében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A beszéd legfigyelemreméltóbb aktuálpolitikai üzenete a versenyjogi vizsgálat bejelentése az Európát elárasztó olcsó kínai villanyautók ellen.
Jövőre lejáró ötéves hivatali idejének utolsó évértékelőjét tartotta szerdán az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A több mint egyórás beszéd egyszerre szólt az eddigi eredményekről, a hátralévő hónapokra vonatkozó tervekről, de különösen az EU további bővítése melletti határozott kiállással az előadó európai jövőképéről is.
Von der Leyen vizsgálatot kezdeményez az olcsó kínai villanyautók miatt
Szokásához híven von der Leyen – aki egyes várakozásokkal ellentétben nem fedte fel, hogy újra szeretné-e választatni magát újabb öt évre a bizottság elnökeként – több aktuálpolitikai kezdeményezést is bejelentett, amelyek közül több is már a választási kampányba látszik illeszkedni. A hosszúra nyúlt Von der Leyen-beszédnek minden bizonnyal a médiában legnagyobb figyelmet kapó része az elnök bejelentése volt egy szubvencióellenes (versenyjogi) vizsgálat elindításáról az Európát (az elnök szavai szerint) úgyszólván elárasztó olcsó kínai elektromosautó-exportot illetően.
A bizottsági elnök párhuzamot vont az európai napelemes ipart partvonalra szorító tisztességtelen kínai kereskedelmi gyakorlat (hatalmas állami szubvenciók) és a világpiacot újonnan elárasztó olcsó kínai villanyautók között. „Ezeknek az árát mesterségesen alacsony szinten tartják a gigantikus mértékű állami támogatások. Ez torzítja a piacunkat. Európa nyitott a versenyre, de nem egy lefelé tartó spirál szerű versenyre” – mondta, megismételve, hogy Európának leválás helyett csökkentenie kell a Kínával folytatott kereskedelem kockázatait.
Ehhez kapcsolódóan: Daniel Freund: Orbánék csak kozmetikáznak
Meghallani a történelem hívó szavát
Ursula von der Leyen beszédének első részében amellett érvelt, hogy – akárcsak a második világháború után – Európának most is meg kellene hallania a történelem hívó szavát. Ez pedig nem más, mint a még hivatali ideje elején meghirdetett három fő prioritás, a zöld- és a digitális átállás, valamint a geopolitikai Európa következetes végigvitele.
Az elnök azt ígérte, hogy az átmenet során végig támogatni fogják az európai ipart. Ennek érdekében a testület szeptembertől párbeszédet kezdeményez a tiszta átállásról az európai ipar képviselőivel. A bizottság egy európai szélenergia-csomagot is elő kíván terjeszteni a közeljövőben, elősegítve a szélenergia és az ezzel kapcsolatos technológiák gyorsabb elterjedését. „Európában kell létrehozni tiszta technológiai iparunkat” – hangsúlyozta.
Megfigyelők szerint nyilván nem véletlenül, pártja, az Európai Néppárt irányvonalát követve Von der Leyen stratégiai párbeszédet hirdetett az európai mezőgazdaság jövőjéről, egyúttal meggyőződésének nevezte, hogy a mezőgazdaság és a természetvédelem érdekei összeegyeztethetők.
A bizottsági elnök szerint három fő gazdasági kihívás elé néz jelenleg az EU. Az első általában a munkaerő, különösen a szakképzett munkaerő hiánya. Szerinte a megoldás része a képzett bevándorlók befogadása. A második kihívás a tartósan magas infláció. Ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy tavaly télen Putyin energia-hadviselése miatt sokan Armageddontól tartottak Európában, ami nem következett be. Ezt jól szemlélteti, hogy míg egy évvel ezelőtt ilyenkor még 300 euró/MWh volt a földgáz ára, most 35/MWh körül van.
A harmadiknak azt nevezte, hogy az európai cégek számára kedvezőbb feltételeket teremtsenek az üzleti tevékenységhez. Az elnök ezért még az év vége előtt egy kkv-s megbízottat nevez majd ki, aki közvetlenül neki fog jelenteni. Itt említette meg azt az előző napi bejelentést is, miszerint a bizottság a következő hónapokban olyan javaslatokkal áll majd elő, amelyek a kis- és közepes méretű vállalkozások adminisztratív terheinek 25 százalékos csökkentését irányozzák elő.
Ehhez kapcsolódóan: Von der Leyen: Európa nem tűri az agressziót „sem Ukrajnában, sem az Indo-csendes-óceáni térségben”
Reszkessenek az embercsempészek?
Von der Leyen beszédének egy magyar áthallásos üzenete az embercsempészet elleni szigorú fellépés. Mint rámutatott, a jelenleg érvényes uniós szabályozás húszéves, sürgősen naprakésszé kellene tenni. Szigorúbb jogalkalmazást és az embercsempészek elleni keményebb fellépést sürgetett, jelezve, hogy a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak majd az uniós ügynökségek. A bizottság hamarosan egy nemzetközi konferenciát is összehív az embercsempészet elleni hathatós fellépés érdekében.
Ukrajnával kapcsolatban megismételte, hogy az EU mindvégig ki fog tartani a támogatása mellett, és bejelentette, hogy a bizottság az EU-ba menekült ukránok ideiglenes védelmének meghosszabbítását fogja javasolni. „Ukrajna jövője az EU-ban van. A Nyugat-Balkán jövője az EU-ban van. Moldova jövője az unióban van” – szögezte le.
Az unió bővítése mindenekfelett
Beszédének egy jelentős részét szentelte az EU további bővítésének, hangsúlyozva, hogy szükségesnek tartja jövőkép kialakítását a sikeres bővítés érdekében. Közölte, hogy a bizottság ezentúl az uniós tagok mellett éves jogállamisági országjelentéseket készít majd azokról a tagjelöltekről, amelyek gyorsabb tempóra kapcsolnak. Von der Leyen hosszasan érvelt amellett, hogy az EU harminc tag fölé bővülése nem szükségszerűen megy majd a hatékonyság rovására, ahogy az eddigi csatlakozások során is történt. „Meggyőződésem, hogy a következő bővítés is az előrelépés katalizátora lesz” – jelentette ki.
A bizottság elnöke szükség esetén nem zárja ki egy konvent összehívását és a szerződés módosítását, de hangsúlyozta, hogy a bővítéssel nem szabad megvárni a szerződés módosítását, mert az EU még azelőtt felkészülhet az új tagok befogadására.
A bizottság ezért már a közeljövőben hozzákezd a bővítés által leginkább érintett politikai területek átvilágításához, hogy szemügyre vegye, milyen változásokra van szükség intézményi, pénzügyi és biztonsági téren a jelenleginél több tagból álló unióhoz. A következő fél évben esedékes belga soros tanácsi elnökség alatt a tagállamok vezetői is megvitatják majd az első eredményeket.
Alapvetően, néhány részletkérdés kivételével elégedettek voltak a politikai centrumhoz tartozó pártok vezetői és hozzászólói Von der Leyen négyéves mérlegével, míg a legtöbb kritika az euroszkeptikus konzervatív oldalról és a szélsőbaloldalról fogalmazódott meg. Előbbiek a bizottságot tették felelőssé az energiaválságért, óriási kudarcként állították be a migrációs alkut, a zöldmegállapodást pedig költséges szeszélynek titulálták (Ryszard Legutko, az ECR lengyel társelnöke). Utóbbiak a magas infláció miatt gyorsan romló jövedelemviszonyokért kárhoztatták Von der Leyent és csapatát. Martin Schirdewan, a Baloldal társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az európaiak tavaly reáljövedelmük négy százalékát veszítették el, az élelmiszerek ára 34 százalékkal nőtt, és egyre nehezebb a megélhetés a bérből és fizetésből élőknek. „Az európai ház ma egy lepukkant vityilló” – jelentette ki a szélsőbaloldal vezérszónoka.
