Moszkva egyértelműen semmibe veszi az emberi jogokat Ukrajnában és odahaza is – állapítja meg az amerikai külügyminisztérium az emberi jogok helyzetéről szóló legfrissebb éves jelentésében, amelyben szót ejt az iráni papi rezsim visszaéléseiről és a nőket érő diszkriminációról is Afganisztánban.
Oroszország
Az orosz csapatok továbbra is számos visszaélést és atrocitást követtek el, ezek némelyike eléri a háborús bűnök szintjét – áll a jelentésben, kiemelve a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen az ukrán gyerekek oroszországi kényszerdeportálásában játszott szerepük miatt.
„Hitelt érdemlő jelentések érkeztek az orosz erők által Ukrajnában végrehajtott ítélet nélküli kivégzésekről, kínzásokról, nemi erőszakról és a polgári lakosságot gyilkoló és megsebesítő támadásokról, valamint a polgári infrastruktúra megrongálásáról vagy megsemmisítéséről, illetve háborús bűnökről, beleértve a civilek erőszakos kitoloncolását vagy átszállítását, valamint ukrán gyermekek nevelőszülői gondozásba helyezését vagy örökbeadását” – áll a jelentésben.
Odahaza az orosz hatóságok fokozták a nyomást a másként gondolkodókon és a független véleménynyilvánítókon, bebörtönözték a politikai ellenfeleket és a háborúellenes tüntetőket, vasmarokba szorították a médiát, számos embert helyeztek vád alá véleményük online kinyilvánítása miatt, és erőszakkal elfojtották a civil szervezeteket.
Újabb lépéseket tettek az ellenzéki politikusok üldözésére, Vlagyimir Kara-Murzát például 25 év börtönre ítélték egyebek mellett hazaárulás vádjával, a már bebörtönzött Alekszej Navalnij pedig „extrémizmus” miatt plusz 19 évet kapott, mielőtt gyanús körülmények között meghalt februárban Oroszország sarkvidéki régiójának egyik büntetőkolóniáján.
Ehhez kapcsolódóan: Kara-Murza felesége szerint Moszkva a foglyok betegségeinek felgyorsítására veti be a büntetőcellákat
„Tragikus módon, ahogy Alekszej Navalnij igazságtalan bebörtönzése esetében is láttuk egy orosz büntetés-végrehajtási telepen, a bebörtönzés szörnyű körülményekkel járhat – bántalmazással, akár halállal is” – mondta a jelentést ismertetve Antony Blinken külügyminiszter április 22-én.
A jelentés rávilágított az orosz hatóságok Oroszország területén és külföldön elkövetett számos egyéb emberi jogi visszaélésére is, mint például önkényes gyilkosságokra; az erőszakos eltűnésekre; az elterjedt kínzásra vagy a kormány által alkalmazott kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódra; a kemény és életveszélyes börtönkörülményekre; az önkényes letartóztatásokra vagy őrizetbe vételekre; a súlyos problémákra az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Irán
Továbbra is brutális emberi jogi visszaélések folynak, sőt még súlyosbodnak is Iránban, ahol a nők és a pálya szélére szorított közösségek tagjai viselik a rezsim emberi jogi visszaéléseinek súlyát – írja a jelentés, kiemelve a foglyokra kiszabott kemény büntetéseket, beleértve a kivégzéseket is hamis vagy igazságtalan vádak alapján.
„A nők továbbra is diszkriminációval szembesülnek, egyebek mellett a kötelező öltözködési szabályok betartatásának kierőszakolásával, ami polgári engedetlenséghez vezetett” – áll a jelentésben, hozzátéve, hogy sokan eltűntek azokban az elhúzódó tiltakozásokban, amelyek azután robbantak ki, hogy a 22 éves Mahsza Amini 2022 szeptemberében meghalt az erkölcsrendőrség őrizetében.
Ehhez kapcsolódóan: Letartóztattak egy iráni újságírót, miután megírta, hogy milyen volt az erkölcsrendészet őrizetében
A kivégzések száma tavaly több mint a harmadával nőtt 2022-hez képest, 798 embert öltek így meg, köztük politikai másként gondolkodókat.
A jelentés szerint „a kormány gyakran vádolt ellenzékieket olyan kevéssé konkrét bűnökkel, mint például forradalomellenes magatartás, világi romlottság, a globális arrogancia támogatása, Isten elleni háború és iszlám elleni bűncselekmények, ami több esetben halálbüntetéssel járt”.
Az iráni rezsim a határain kívül is bűnös súlyos jogsértésekben, például amiért lehetővé tette a térségben, hogy terrorcsoportok, Iránhoz kötődő iraki milíciák vagy jemeni húti fegyveresek visszaéléseket kövessenek el, valamint gyermekek jogellenes toborzásában, gyerekkatonák alkalmazásában – áll a dokumentumban.
Afganisztán
Afganisztánban a tálibok szisztematikusan bántalmazzák és diszkriminálják a nőket és a lányokat, amióta 2021 augusztusában az Egyesült Államok vezette erők sietős kivonulását követően visszakerültek a hatalomba.
„Afganisztánban a tálibok korlátozták a nők munkalehetőségeit, bezárták a lányok oktatását szolgáló intézményeket, és egyre gyakrabban korbácsolják meg azokat a nőket és férfiakat, akiket erkölcstelen viselkedéssel vádolnak” – mondta Blinken.
A jelentés szerint a tálib hatóságok több mint ötven jogszabályt hoztak annak érdekében, „hogy hatékonyan kiradírozzák a nőket a közéletből”.
Ehhez kapcsolódóan: ENSZ-szakértők: Nyilvánítsák emberiség elleni bűnnek a nemi apartheidet
A tálib hatóságok folyamatosan és széles körben „hagyják figyelmen kívül a jogállamiságot és biztosítják az emberi jogok megsértéséért felelős személyek hatósági büntetlenségét” – mutatták ki, hozzátéve, hogy mind a tálibok, mind jelenlegi ősellenségük, az Iszlám Állam használ gyermekkatonákat.
A most is folyó gázai háborúra utalva, amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió által terroristaszervezetnek nyilvánított Hamász október 7-i Izrael elleni támadása váltott ki, a jelentés megjegyzi, hogy „súlyos visszaélések történtek a Hamász és Izrael részéről is”.
Ezek a visszaélések magukban foglalják a jogellenes és széles körben elterjedt civil haláleseteket és sérüléseket, az erőszakos eltűnéseket vagy az emberrablásokat, kínzásokat, valamint „az újságírókkal szemben alkalmazott erőszakot vagy fenyegetést”.
