Az Európai Bizottság miatt bocsátotta „társadalmi vitára” a svéd és a finn NATO-tagság ratifikációját a kormány – erről beszélt uniós diplomaták előtt a Szabad Európa információi szerint Szijjártó Péter. Egy finn EP-képviselő azt mondta lapunknak, november végén szavaz az ügyben az Országgyűlés, a Fidesz-frakció talányos választ adott.
Uniós nagykövetek találkoztak múlt héten a cseh nagykövetség szervezésében. A munkareggeli kiemelt vendége Szijjártó Péter külügyminiszter volt. Bár a megbeszélés fő témáját a cseh uniós elnökség aktuális ügyei adták, szóba került a finn és a svéd NATO-csatlakozás kérdése is.
A Szabad Európa több egymástól független forrásból úgy értesült, hogy a hangulat ekkor némileg feszültté vált, és többen – köztük Julia Gross német nagykövet – eléggé határozottan rákérdeztek Szijjártó Péternél, hogy a magyar parlament miért nem szavazta meg még Finnország és Svédország NATO-tagságát.
Belül tágasabb
A két ország az ukrán háború kitörése után, még május 12-én kérte hivatalosan is a felvételét az észak-atlanti szervezetbe, és mostanra Magyarország és Törökország kivételével minden tagállam parlamentje ratifikálta az egyezményt.
A török húzódzkodásról Recep Tayyip Erdoğan elnök nyíltan megmondta, hogy egyelőre nem látja biztosítva, hogy a finn és a svéd kormány megfelelően lépne fel az ott élő kurd bevándorlókkal szemben, akik a törökök által terrorszervezetnek minősített politikai mozgalmakat (mint például a Kurdisztáni Munkáspárt) támogatnak, vagy együttműködnek velük.
Elvileg támogatjuk
Magyar részről azonban hivatalosan semmilyen kifogás nincs, és a nyíltan vétót hirdető Mi Hazánkon kívül minden parlamenti párt támogatja a felvételt. Ezért is furcsa, hogy a parlament az őszi ülésszak eddigi egy hónapja alatt nem talált alkalmat a kormány által egyébként már beterjesztett ratifikációs dokumentumok megszavazására.
A kérdés hátteréhez tudni kell, hogy nemzetközi szerződésekről van szó, ezeket a legtöbb esetben jellemzően csak a jogalkotási törvényben előírt minimális parlamenti vitával, szinte automatikusan szavazza meg az Országgyűlés.
A már említett munkareggelin ezért került szóba a kérdés. Forrásaink szerint Szijjártó Péter – mint egy informátorunk fogalmazott, „a maga sajátos stílusában” – annyit válaszolt, hogy a szavazás napirendre vételéről már a parlament dönt, abban a kormánynak nincs hatásköre, de egyébként is „társadalmi vitára” bocsátották a kérdést, mivel korábban az Európai Bizottság kifogásolta, hogy a magyar parlament sok esetben előzetes vélemények kikérése nélkül, nagyon gyorsan szavaz meg törvényeket.
(Az említett „sajátos stílushoz” magyarázatképpen csak annyi, hogy amikor februárban a sajtó arról írt, hogy a külügyminiszter finoman megfenyegette a magyarországi nagyköveteket, hogy ha az áprilisi parlamenti választáskor elmennek megfigyelőnek, később nem fog szóba állni velük, akkor Szijjártó Péter napokkal később egy nyilvános rendezvényen úgy kommentálta a hírt, hogy „én nem finoman megfenyegettem őket, hanem elég keményen elmondtam, hogy mi várható. Tehát kikérem magamnak, hogy bárkivel finoman beszéltem volna ebben a kérdésben.”)
Korábbi cikkünk a magyar diplomácia stílusváltásáról: Kikér és bekéret - a magyar diplomácia stílusa és eredményei
Mint a Telex megírta, a Külügyminisztérium honlapján valóban találni egy feltöltött dokumentumot a kozkapcsolat@mfa.gov.hu e-mail-címmel, ahová a svéd és a finn csatlakozás ratifikációjával kapcsolatos véleményeket várják. Itt nem szerepel határidő, csak azt lehet tudni, hogy az „egyeztetés” október 18-án kezdődött.
Amiben van egyeztetés, és amiben nincs
Tavasszal az uniós helyreállítási alapról folyó tárgyalások részeként valóban kérte a bizottság, hogy a magyar kormány hagyjon fel a nagyon gyors és egyeztetés nélküli törvénymódosítások gyakorlatával, az erre való hivatkozást azonban sajátossá teszi a kabinet részéről, hogy azóta egy sor fontos kérdésben (például a kata megszüntetése, a természetvédelmi területek magánkézbe adásának lehetővé tétele, az abortusz szabályainak módosítása) semmilyen előzetes egyeztetés nem volt.
Mennyire volt eredményes az abortusz-szigor más országokban? „A szívhang, amit miközben hallgatsz, a tiéd, úgy érzed, megszűnik dobogni, belehalsz kicsit, mert tudod, el kell őt vetetned”
Más forrásból úgy értesültünk, hogy a külügyminisztérium tisztviselői nem uniós tagállam NATO-országok képviselőivel is kommunikáltak az ügyben, és szintén az EU kérését és a „társadalmi egyeztetést” említették. Igaz, egy informátorunk szerint volt olyan külügyes, aki nevetgélve beszélt erről.
Az ügyben megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályát, arról érdeklődtünk, hogy meddig tart az „egyeztetés”, hány véleményt kaptak már a megadott címre, és ki fogja kiértékelni ezeket. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A hatalom és a sajtó kapcsolatát taglaljuk itt: A hivatalok hallgatnak: így küzd a vidéki sajtó az információért
(Túl)zsúfolt a menetrend
Mivel törvényileg már valóban a parlament dönthet arról, mikor veszi napirendre a kérdést, megkerestük a Fidesz-frakciót is. A sajtóosztály azt válaszolta, hogy „a kormány már az Országgyűlés elé terjesztette a javaslatokat, amelyeket a Ház rendes menetrendben tárgyalni fog. Nem Magyarország lesz az utolsó a ratifikációban. Az Európai Bizottság mintegy két tucat törvény módosításához kötötte a Magyarországnak járó uniós források kifizetését, ez zsúfolttá tette az Országgyűlés törvényalkotási menetrendjét.” A válasz abból a szempontból érdekes, hogy azt feltételezi: a Fidesz tudja, hogy a török törvényhozás mikor dönt majd az ügyben.
Két hete Eero Heinäluoma finn szociáldemokrata EP-képviselő nyilatkozta azt a 444.hu szerint egy finn lapnak magyar kollégáira hivatkozva, hogy október 24-én szavaz majd a kérdésben az Országgyűlés. A héten a parlament négynapos ülést tart, amelyen sok kérdésben szavaznak majd, de a most hivatalos napirend szerint a ratifikáció nem szerepel ezek között. Emiatt megkerestük Eero Heinäluomát, aki azt írta válaszában, hogy információi szerint a „társadalmi egyeztetés” miatt november végére csúszott a parlamenti szavazás, de „akár a parlamenten belül, akár azon túl alapvetően pozitív a hozzáállás a svéd és a finn tagság iránt”, és ő is úgy tudja, hogy még a török döntés előtt megszületik majd a magyar.
Korábbi cikkeink a svéd és finn NATO-csatalkozásról:
- Az ördög és a részletek: Ukrajna NATO-tagsági kérelme
- Svédország kiad egy férfit Törökországnak a NATO-csatlakozási alku alapján
- A török taktika és a keleti bővítés - helyzetkép a madridi NATO-csúcs után
