Egy olyan problémákkal terhelt kapcsolatban, mint amilyen Amerikáé és Kínáé, már az is haladás, ha a felek egyetértenek abban, hogy a tárgyalások eredményesek voltak. Most ez történt Zürichben.
Joe Biden elnökségének első kilenc hónapja után végre úgy tűnik, hogy a két fél megpróbál enyhíteni a Trump-adminisztráció idejéből eredő feszültségeken – jóllehet az Egyesült Államoknak nincs a korábbinál jelentősen kevesebb panasza a kínai kereskedelmi politikát, Tajvant és más kérdéseket illetően.
Jang Jie-csi magas rangú kínai külpolitikai tanácsadó és Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerdán zárt ajtók mögött tárgyalt Zürichben. A találkozót ezúttal nem kísérte a korábbi megbeszélések után már megszokott nyilvános sírás-rívás.
Formális virtuális csúcs
A hatórás tárgyalás után az Egyesült Államok nyilvánosságra hozta az elvi megállapodást egy virtuális csúcstalálkozóról Biden és Hszi Csin-ping kínai elnök között. Kétszer beszéltek telefonon, mióta Bident januárban beiktatták, de formális találkozójuk még nem volt.
Jelentős különbségek osztják meg a világ sok mércével mérve is két legerősebb nemzetét, amelyek egymáson átgázolva igyekeznek elfoglalni jogosnak vélt helyüket a világ rendjében. A regionális biztonsággal, valamint a kereskedelemmel és technológiával kapcsolatos nézetkülönbségek összeegyeztethetetlenek lehetnek, de a sikeres tárgyalások kezelhetik ezeket. Megakadályozhatják, hogy átterjedjenek más területekre, és akadályozzák az együttműködést például a klímaváltozás kérdésében.
Ehhez kapcsolódóan: Peking fokozni akarja Tibet kulturális asszimilációjátMegtalálták a platót
„Nem hiszem, hogy ez fordulatot jelent, és valahogy eljutunk az aranykorba, de talán megtaláltuk a platót. Vagy legalább egy olyan platót, amely megakadályozza a viszony további romlását” – mondta Drew Thompson volt amerikai védelmi tisztségviselő, aki a katonai kapcsolatokat irányította Kínával, Tajvannal és Mongóliával.
Thompson, a Szingapúri Nemzeti Egyetem vendégtanára szerint a zürichi találkozó „látványosan jól sikerült” Jang és Sullivan márciusi alaszkai tárgyaláshoz vagy az elmúlt három év más amerikai–kínai találkozóihoz képest.
Egyértelmű enyhülés
Zsao Ke-dzsin, a pekingi Csinghua Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora a feszültség enyhítésére tett kísérletként jellemezte a mostani irányt, és azt mondta, hogy egy Hszi–Biden-találkozó lezárhatja ezeket az erőfeszítéseket.
„A Trump-adminisztráció idejének feszült viszonyához képest a jelenlegi kapcsolat az enyhülés felé halad – mondta. – Hogy meddig fog eljutni, azt meglátjuk.”
Két héttel ezelőtt kihúztak egy mérgező tüskét a kétoldalú viszonyból, amikor amerikai ügyészek megállapodást kötöttek egy kínai távközlési cég vezetőjével, visszavonták a Kanadának benyújtott kiadatási kérelmet és lehetővé tették, hogy visszatérjen Kínába.
Röviddel ezután elengedtek két kanadait, akiket Kína tartott fogva több mint két éven át, és lehetővé tették két amerikainak, hogy a korábbi tiltás után végre elhagyják Kínát, és hazautazhassanak az Egyesült Államokba.
Ehhez kapcsolódóan: Kína új korszakra készül Dél-Ázsiában a tálib hatalomátvétel utánVámháború és területi ambíciók
A héten a kínai állami média kiemelten idézte Biden vezető kereskedelmi tisztviselője, Katherine Tai megjegyzéseit arról, hogy őszinte beszélgetéseket tervez kínai kollégájával a vámháború megoldásáról. Az amerikai kormányzat azonban nem közölte, beleegyezik-e a kínai követelésekbe a Donald Trump elnöksége alatt kivetett vámok visszavonásáról.
Kevés a jele annak, hogy enyhülne a feszültség a regionális biztonságot illetően, ahol Kína területi és stratégiai ambíciói a Csendes-óceán nyugati részén az amerikai hadsereg és szövetségesei akcióiba ütköznek.
Kína rekordmennyiségű katonai repülőgépet indított útjára Tajvantól délre az elmúlt egy hét során, amit az Egyesült Államok kockázatosnak és destabilizálónak nevezett. A gépek akkor szálltak fel, amikor az Egyesült Államok és további öt ország közös tengeri manővereket hajtott végre három repülőgéphordozóval Tajvantól északkeletre. Kína provokációnak tartja az ilyen gyakorlatokat.
Nyomás Bidenen két oldalról is
Bidenre nyomás nehezedik az emberi jogi aktivisták és a republikánusok részéről is annak érdekében, hogy legyen kemény Kínával szemben – még akkor is, ha kormánya együttműködésre törekszik a klímaváltozás ügyében és Észak-Korea atomfegyverprogramjának leállítása érdekében.
Marco Rubio amerikai republikánus szenátor Floridából, aki Biden gyakori bírálója, szerdán azt tweetelte, hogy az elnök „veszélyes téveszmék rabja”, amennyiben úgy gondolja, hogy egyezségre juthat a klímaegyezmény ügyében, ha háttérbe szorítja a „nagyhatalmi versenyt” Kínával.
Fennhéjázó és agresszív
A pekingiek óvatosak a kapcsolatok jövőjét illetően, de egyesek szerint jobb, ha a két fél beszél, mint ha nem állnának szóba egymással. Az ellenséges amerikai hozzáállást okolják a kapcsolatok állapotáért, ami a kínai kormány álláspontját tükrözi.
„Nincs jó benyomásom az Egyesült Államokról – mondta He Tai-csin. – Úgy érzem, hogy az ország fennhéjázó és agresszív.”
Ehhez kapcsolódóan: Kínai–litván vita: ingoványos talajon az európai–kínai kapcsolatok