A balti államoktól kezdve Magyarországon át Romániáig az egész EU-régióban kihat majd a Pekinggel való viszonyra Litvánia és Kína diplomáciai vitája.
A Litvánia és Kína között Tajvan miatt kialakult diplomáciai feszültség ismét reflektorfénybe helyezte Európa és Peking kapcsolatát, miközben az Európai Unió azzal küzd, hogyan határozza meg egyre ingatagabbá váló viszonyát a világ második legnagyobb gazdaságával.
A legutóbbi, Vilnius és Peking közötti pengeváltás augusztus 10-re datálódik, amikor Kína visszahívta a balti országba küldött nagykövetét, válaszul Litvánia döntésére, hogy diplomáciai képviseletet hoz létre Tajvanon. Ezt követően Kína követelte, hogy Vilnius hívja vissza pekingi nagykövetét.
Kína haragjának oka az, hogy Litvánia Tajpejben Tajvan nevének említésével nyit képviseleti irodát. Bár Tajvan több mint hetven országban van diplomáciailag jelen, a legtöbb képviseleti iroda a fővárost, Tajpejt használja a hivatalos megnevezésben.
Peking saját területe részének tekinti Tajvan szigetét, és az egyesítést akarja elérni, közben pedig arra ösztönzi az országokat, hogy mondjanak le a Tajpejjel való kapcsolatról, és fogadják el az általa felállított „egy Kína elvét”. (Azaz ha valaki elismeri Tajpejt, akkor nem lehet diplomáciai kapcsolata Kínával.) Ennek következtében mindössze tizenöt ország ismeri el Tajvant szuverén nemzetként.
Peking kemény válasza figyelmeztetésnek tekinthető az olyan európai országok számára, amelyek követni kívánják a litván példát. A lépés akkor történt, amikor kezd megváltozni az EU-n belül a Kínához fűződő viszony.
Brüsszel egyre nehezebben találja az egyensúlyt a kínai emberi jogi gyakorlat miatt növekvő aggodalmak és a blokk azon törekvése között, hogy nagyobb hozzáférést kapjon Kína jövedelmező piacaihoz. Az EU számos kisebb országa – például a balti államok és Románia – azonban az élére állt annak a trendnek, amely szerint jelentősen át kell gondolni a Kínával való kapcsolattartás módját.
„Litvánia élen jár ebben – mondta a Szabad Európának Frank Jüris, a Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ alá tartozó Észt Külpolitikai Intézet szakértője. – A hagyományos kínai megközelítés, miszerint a kis államokat kiszemelik és nyomás alá helyezik, az eredeti céllal ellentétes hatásúnak bizonyult.”
A Pekinggel való legutóbbi eszkaláció egy korábbi diplomáciai vitát követően következett be Kína és a 2,7 milliós balti ország között. Vilnius korábban kilépett a 17+1 platformból – a közép- és kelet-európai országokkal való kínai kapcsolattartás keretrendszeréből –, aminek érezhető hatása lehet az egész térségben.
Vilnius emellett egyre élesebben bírálja Kína Hongkongban és a nyugati Hszincsiang tartományban hozott intézkedéseit – az ország parlamentje májusban „népirtásnak” nevezte az ujgur kisebbség kezelését –, és a pandémia idején vakcinát adományozott Tajvannak.
„Ami történik, az egy több éve tartó külpolitikai fejlődés része – mondta a Szabad Európának Konstantinas Andrijauskas, a vilniusi egyetem Kína-szakértője. – A Kína felé való elköteleződés gazdasági ígéretei nem jöttek be, úgy látják, hogy Peking viselkedése veszélyezteti a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, amelyből Litvánia profitált.”
Az új korszak
A Financial Timesnak adott augusztus 15-i interjújában Gitanas Nausėda litván elnök kijelentette, hogy országa nem hátrál meg a Pekinggel folytatott vitában.
„Kínával a kölcsönös tisztelet elvén alapuló kapcsolatokat szeretnénk fenntartani – mondta Nausėda. – Ellenkező esetben a párbeszéd egyoldalú ultimátumokba, követelésekbe torkollik, amelyek nem elfogadhatók a nemzetközi kapcsolatokban.”
Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes a litván külügyminiszterrel, Gabrielius Landsbergisszel folytatott augusztus 13-i telefonbeszélgetése során szolidaritását fejezte ki Vilniusszal.
Nabila Massrali, az EU külügyi szóvivője pedig azt mondta, hogy az epizód hatással lehet az EU és Kína szélesebb körű kapcsolataira, és hozzátette: Brüsszel kiáll a tagállama mellett.
„Nem tekintjük úgy, hogy egy tajvani vagy Tajvanon történő képviselet megnyitása – szemben azzal, hogy nagykövetséget vagy konzulátust nyitnának – az EU Egy Kína-politikájának megsértését jelentené” – mondta nyilatkozta Massrali.
Májusban az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta, hogy befagyassza az EU Kínával kötött beruházási egyezményének ratifikálási folyamatát, hacsak Peking nem oldja fel a blokk törvényhozói ellen hozott szankciókat, amelyeket azután vetett ki, hogy Brüsszel kínai tisztviselőket szankcionált az ujgurok, kazahok és más muszlim kisebbségek tömeges hszincsiangi internálása miatt.
Brüsszelben azóta is folytatódik a vita arról, hogy az EU-nak hogyan kéne helyezkednie a Peking és Washington közötti globális rivalizálás és az egyre agresszívebb kínai magatartás közepette.
A Peking és Vilnius közötti jelenlegi diplomáciai vita során Litvánia a kínai állami média célkeresztjébe került. A kínai médiumok a balti országot a Kína és az EU közötti kapcsolatok megzavarására törekvő amerikai csatlósállamként állította be.
A kínai kommunista párt által ellenőrzött Global Times című lap augusztus 13-i vezércikke bírálta Litvánia Pekinggel szembeni politikáját, és a többi országnak szánt figyelmeztetésként közös kínai–belarusz–orosz fellépést sürgetett, hogy „büntessék meg” Vilniust.
„Kínának és Oroszországnak meg kellene ragadnia a lehetőséget, hogy lecsapjon az országra, amely elvesztette az eszét. Ez kellene hogy a kínai–orosz stratégiai együttműködés új tartalma és iránya legyen” – áll a vezércikkben.
„Moszkvát tekintik a legfőbb fenyegetésnek Litvánia számára. A szorosabb orosz–kínai kapcsolat viszont a [vilniusi] politikai döntéshozók körében ad okot az aggodalomra” – mondta Andrijauskas.
„Függetlenül attól, hogy Kína és Oroszország valóban együttműködik-e majd Litvánia ellen, ez a retorika megerősíti a Pekinggel kapcsolatos legrosszabb félelmeket.”
Az új határok
A kemény pekingi szavak ellenére Litvánia csak korlátozott mértékben sérülékeny a világ második legnagyobb gazdaságával szemben – Kína az ország tizenkettedik legnagyobb kereskedelmi partnere. Ez pedig nagyobb mozgásteret biztosít neki a Kínával folytatott vitában.
Hasonló helyzetben vannak az EU más olyan, kisebb országai is, amelyek jelezték nemtetszésüket Pekinggel szemben.
A februári 17+1-es csúcstalálkozó előtt Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia úgy döntött, hogy állam- vagy kormányfő helyett minisztereket küld, annak ellenére, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök első alkalommal elnökölt a találkozón.
A lépést a csoport elutasításának és a Kínával szembeni növekvő szkepticizmus jelének tekintették Közép- és Kelet-Európában.
Románia a másik ország, amely a közelmúltban keményebben lépett fel Kínával szemben: Bukarest kiszorította a kínai vállalatokat az olyan kulcsfontosságú ágazatokból, mint az atomenergia és a távközlés.
A lépések részben azért történhettek, mert Romániának nincsenek Kínában jelen lévő nagy nemzeti vállalatai, így nem kell azok érdekeit megvédenie. Emellett a kormány a hazai vállalatok fellendítésére törekszik.
Andreea Brinza, az Ázsia és Csendes-óceáni Tanulmányok Romániai Intézetének alelnöke azt mondta a Szabad Európának, hogy miközben Bukarest bizonyos intézkedéseket léptetett életbe Pekinggel szemben, „Románia érdeklődést mutat arra, hogy Litvánia nyomdokaiba lépjen”. Rámutatott arra is, hogy Vilniusszal ellentétben Bukarest csendben marad a kínai emberi jogi kérdések kapcsán.
Brinza szerint Bukarest – sok uniós országhoz hasonlóan – a Kína-politikát illetően még mindig Brüsszel és „a nagy uniós országok”, elsősorban Franciaország és Németország álláspontjára figyelve alakítja saját politikáját.
Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában szeptemberben szövetségi választásokat tartanak. Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje Kína-szkeptikusabb külpolitikát szorgalmaz. Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, a másik kancellárjelölt szintén pragmatikusabb álláspontot kezdett képviselni Kínával szemben, pedig kezdetben Angela Merkel kancellár Pekinggel szembeni középutas politikája folytatását szorgalmazta.
Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa a Szabad Európának elmondta, hogy Magyarország nagy figyelemmel kíséri a német választásokat.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szoros kapcsolatokat ápol Pekinggel – beleértve a Fudan Egyetem helyi campusáról szóló, nagy vitát kiváltott terveket is. Kína közben egyre nagyobb szerepet játszik az ország politikájában.
Matura szerint az olyan nézeteltérések, mint a Litvániával folytatott vita, valamint az EU és Kína közötti kapcsolatok általános romlása „még fontosabbá teheti Budapestet Peking szemében”. Budapestet ugyanis a regionális blokk olyan szereplőjének látja, amely szívesen tartana fenn kapcsolatot Kínával, de a németországi szavazás eredménye és más európai változások miatt Magyarország visszakozhat.
„Ha hosszú távon túl nagy lesz a nyomás, különösen a német választások után, Budapestnek is át kell gondolnia az álláspontját” – mondta Matura.
