Az oroszok folytatják a keleti offenzívát, közben leválasztották az atomerőművet a hálózatról

Több helyen is ég a tűz és füst gomolyog a Zaporizzsja Atomerőmű közelében, Enerhodar városában 2022. augusztus 24-én

Az orosz erők újraindították offenzívájukat Ukrajna keleti, donyecki régiójában – közölte az ukrán hadsereg pénteken. Közben a zaporizzsjai atomerőművet működése óta először kapcsolták le az elektromos hálózatról, ami felerősítette a félelmeket egy nukleáris katasztrófától.

Az ukrán vezérkar szerint az oroszok a támadásokat Bahmut és Avdijivka irányába összpontosították, sikertelenül.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt mondta, hogy csak hajszál híján sikerült elkerülni egy nukleáris katasztrófát, miután a térségben zajló orosz ágyúzás miatt órákra leállt az áramszolgáltatás Európa legnagyobb atomerőművében Zaporizzsjában.

Az orosz bombázások tüzet okoztak egy közeli szénerőmű hamutárolóiban, ami leválasztotta az orosz ellenőrzés alatt álló erőművet az elektromos hálózatról – mondta Zelenszkij –, de a tartalék dízelgenerátorok biztosították az atomerőmű hűtési és biztonsági rendszerei számára létfontosságú áramellátást.

Oroszország tagadta a felelősségét.

Ehhez kapcsolódóan: Nagyon félnek az ukránok az atomerőműnél folyó harcok miatt

Zelenszkij dicsérte az ukrán technikusokat, akik a háború kezdete óta az orosz hadsereg ellenőrzése alatt álló atomerőművet működtetik. Az erőműnek hat szovjet tervezésű reaktora van, de a harcok miatt csak kettő maradt üzemben.

„Ha az erőmű személyzete nem reagált volna az áramszünet után, a sugárszennyezés következményeit kellett volna leküzdenünk” – mondta Zelenszkij esti beszédében.

„Oroszország Ukrajnát és minden európait olyan helyzetbe hozott, amely egy lépésre van a sugárkatasztrófától” – tette hozzá.

Az erőmű leválasztása a hálózatról komoly veszélyt jelent, mert a tartalék áramellátó rendszerek meghibásodása esetén a hűtőközeg elveszhet, ami a reaktormagban lévő üzemanyag megolvadását okozhatja.

Ehhez kapcsolódóan: Erdoğan az orosz kézen lévő ukrán atomerőműről tárgyalna Putyinnal

Péntek reggel az Enerhoatom ukrán állami atomenergetikai vállalat közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőmű mind a hat reaktora továbbra is le van választva az ország elektromos hálózatáról.

Az Enerhoatom közölte, hogy az erőmű saját szükségleteit jelenleg távvezetéken keresztül látják el árammal az ukrán villamosenergia-hálózatból.

A Szabad Európa (RFE/RL) ukrán szolgálatának oknyomozó részlege, a Schemes által megszerzett szerdai műholdfelvételek füstfelhőket mutattak az erőmű felett.

Külföldi tisztviselők lehetséges katasztrófára figyelmeztettek, és továbbra is sürgetik az orosz és ukrán erőket, hogy tegyenek többet Európa legnagyobb atomerőművének védelme érdekében.

Oroszország március óta ellenőrzi a létesítményt, de ukrán mérnökök üzemeltetik az erőművet, amelynek első reaktorát 1985-ben helyezték üzembe.

Ehhez kapcsolódóan: Moszkva szerint nem telepítettek nehézfegyvereket az ukrán atomerőműhöz

„A megszállók tevékenysége miatt a létesítmény teljesen levált az elektromos hálózatról – ez először fordult elő az erőmű történetében” – közölte az Enerhoatom ukrán állami energiaszolgáltató Telegramon.

Egy későbbi közleményben az ENSZ nukleáris megfigyelőszervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte: az ukrán hatóságok arról tájékoztatták, hogy az erőművet ellátó utolsó vezeték újra működik, miután korábban elvágták.

A távvezeték nem azonos azzal, amely a reaktorok hűtőrendszerének működtetéséhez szükséges áramot szállítja. Az erőmű helyzetét szorosan figyelő szakértők komoly aggodalmukat fejezték ki, mi történik, ha megszűnik az áramellátás.

Csütörtökön a NAÜ vezetője azt mondta, hogy Kijev és Moszkva egyetért abban, hogy az ügynökség munkatársainak el kell menniük a zaporizzsjai helyzetet ellenőrizni.

Ehhez kapcsolódóan: Negyvenkét ország követeli, hogy Oroszország vonja ki csapatait a Zaporizzsja Atomerőműből

Washingtonban Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön azt mondta: „Oroszországnak bele kell egyeznie az erőmű körüli demilitarizált övezetbe, és bele kell egyeznie abba, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség minél hamarabb ellenőrizze a rendszer biztonságát és védelmét.”

Az ukrán vezérkar közben közölte, hogy az orosz erők sikertelen támadásokat hajtottak végre a donyecki Szlovjanszk irányában, és továbbra is tüzérségi, harckocsi- és rakétatűzzel ostromolják Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát, valamint Kramatorszkot, Novopavlovszkot, Zaporizzsját és Juzsnyobuzt.

Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy az orosz hadsereg hajtotta végre a szerdai rakétacsapást egy közép-ukrajnai vasútállomás ellen, amelyben Kijev szerint legalább 25 ember, köztük több gyerekek meghalt.

Igor Konasenkov, a minisztérium szóvivője azonban azt állította – bizonyítékok bemutatása nélkül –, hogy az orosz csapás több mint kétszáz ukrán katonát célzott és ölt meg, akik a donbászi frontvonalra tartottak vonattal.

Ehhez kapcsolódóan: Huszonötre emelkedett a vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma

Sem az orosz, sem az ukrán állításokat nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Zelenszkij elítélte az Ukrajna függetlenségének napján történt támadást, amely egybeesett az orosz invázió hat hónappal ezelőtti kezdetével.

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön felhívta Zelenszkijt, hogy felajánlja neki erkölcsi támogatását, és megígérje, hogy Washington továbbra is támogatja Kijevet, miközben a háború már a hetedik hónapjába lépett.

Ehhez kapcsolódóan: Moszkva szerint a vasútállomást érő támadás ukrán katonai célpont ellen irányult

A brit védelmi minisztérium napi jelentése szerint Oroszország kelet- és dél-ukrajnai offenzívája az elmúlt hetekben lelassult, amit nyilvánvalóan a magas személyi és anyagi veszteségek okoztak, annak ellenére hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter nemrégiben azt állította, hogy Moszkva szándékosan csökkentette az ütemet, hogy elkerülje a civil lakosság járulékos veszteségeit.

Pénteki hírszerzési közleményükben azt írják, hogy Sojgu kijelentése szinte biztosan szándékos félretájékoztatás.

A brit hírszerzés szerint az orosz offenzíva a gyenge katonai teljesítmény és az erős ukrán ellenállás miatt akadt el.

Sojgu és Vlagyimir Putyin elnök nagy valószínűséggel legalább hat tábornokot bocsátott el, mert nem haladtak elég gyorsan – olvasható a közleményben.

A hírszerzési jelentés szerint a közép-ukrajnai vasútállomásra mért szerdai orosz rakétacsapás, amely Moszkva szerint egy ukrán katonai vonatot célzott, rávilágított arra, hogy Oroszország hajlandó járulékos károkat okozni, amikor úgy látja, hogy katonai előnye van a támadásból.

Készült a Reuters, az AP, az AFP, a CNN és a dpa tudósításának felhasználásával.