Mi lesz a kilépővel és a vétófenyegetéssel? Kezdődik az EU-csúcs

Az EU-s kormányok ma kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján azok lesznek a legérdekesebb témák, amelyek nem is szerepelnek a napirenden. Ez a jogállamisági vita és a Brexit. A klímacélok szigorítása viszont előre tervezett téma volt.

Az unió vezetői, az állam és kormányfők személyesen találkoznak. Kora délután először – hagyományosan – az Európai Parlament elnökével, majd David Sassoli távozott után nekilátnak az ebédnek és a jogállamiságról diskurálnak. A feladatuk az, hogy beleegyezzenek abba a négy oldalas dokumentumba, amelyet a lengyel elnökség tegnap juttatott el minden fővárosba, és amelyen múlik a magyar-lengyel vétófenyegetés elhárítása.

Ebben tehát már látszik a megoldás, a britek kilépésének körülményei azonban továbbra is bizonytalanok. A két napos találkozón fontos téma lesz az uniós klímacélkitűzések módosítása is.

Vétó: mindenki győzött, de ki nyert?

Amikor már úgy nézett ki, senki nem enged, a németek mégis összehoztak egy megállapodást a költségvetési vétóval fenyegető magyar és lengyel kormány és többi 25 tagállam között.

Budapesten és Varsóban győzelemként ünneplik a fejleményeket, az európai politikai baloldalon sokan keseregnek, a hivatalos kommentárok pedig jó alkunak minősítik a megállapodást.

Ehhez kapcsolódóan: Jogállamisági vita: megállapodás van, vége nincs

Mik a tények?

A Magyarország és Lengyelország által eddig elutasított jogállamisági tervezet szövegéhez nem nyúltak. Vagyis a mechanizmus – a formai szavazások után – január 1-jétől érvényes lesz.

Itt jön azonban az alku: alkalmazni nem fogják. Megvárják ugyanis, amíg az Európai Bíróság kimondja, hogy a mechanizmus összefér-e az uniós joggal. Közben az Európai Bizottság elkészít egy kézikönyvet, egy eljárásrendet, amelyben a mechanizmus alkalmazásának körülményeit rögzítik.

Sőt, amikor majd a Bíróság hoz erről egy döntést, akkor az abban foglaltak is részét képezik majd ennek az útmutatónak. A nagy kérdés, hogy ez mikor fog megtörténni. Erre nem könnyű a válasz, négy, de akár 24 hónapig is tarthat a vizsgálat. Sok függ attól, hogy a Bíróság elnöke gyorsított eljárást rendel-e el. Erre azonban kevés az esély, mert egy téma fontossága még nem elég az ügymenet siettetésére. Vagyis úgy tűnik, hogy 2022 előtt nem fog semmilyen eljárás indulni jogsértő kormányokkal szemben – és ezt nagy diadalként könyvelik el fideszes körökben és keseregnek miatta az ellenzékiek.

Ugyanakkor az is tény, hogy a legtöbb uniós forrást csak akkor fogják majd felhasználni a tagállamok, amikor már biztosan alkalmazható lesz a rendelet. Ezek a pályázatok ugyanis még nincsenek kiírva, végig kell menni a szokásos procedúrán, aztán jön a megvalósítás és az elszámolás: vagyis ez már bőven abban az időszakban lesz, amikor már megszületik a bírósági ítélet.

Kivétel ez alól a 750 millió eurós újjáépítési alap. Ezt sokkal gyorsabban juttatják el az érintetteknek, a kifizetések nagy része az első két évben megtörténik. Viszont ezekre a pénzekre éppúgy vonatkozik a jogállamisági feltétel, mint a “normál” költségvetésre. Itt tehát még homályos, hogy a bíróság ítélete nélkül hogyan lehet majd rájuk alkalmazni a jogállamisági kritériumokat.

A német elnökség által elért alkuban van szerepel néhány olyan tétel, melyek egyébként is benne vannak a jogszabályban. Az nem újdonság, hogy csak akkor lehet uniós forrásokat megvonni, vagy felfüggeszteni, ha a jogállamiság sérelme és EU pénzügyi érdekei között közvetlen összefüggés van. Ennek bizonyítása az Európai Bizottság feladata, amelynek garantálnia kell az átlátható, részlehajlás mentes, egyenlő bánásmódot garantáló eljárást.

Összegezve: az alkuval az EU elérte hosszú távú céljait, és a nettó befizető államok megnyugtathatják szavazóikat, hogy nem fog nyomtalanul eltűnni az adójuk. Rövid távon azonban egy ideig nem fog történni semmi.

Egy örökzöld téma: a brexit

A másik napirenden kívüli, de biztosan előkerülő téma a Brexit ügye, ahol a tárgyalások mindig ugyanazon pontokon akadnak el. Eközben vészesen közeledik az év vége, ameddig megoldást kell találni, különben jön a rendezetlen kilépés, és annak beláthatatlan következményei. Boris Johnson brit kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke napi kapcsolatban van, tárgyalásaik azonban nem hoznak eredményt. Most is csak annyi várható, hogy az elnök tájékoztatást ad a megbeszélések állásáról, esetleges fejleményekről. Egy magas rangú uniós tisztviselő azt mondta, hogy

“Nem szándékoznak vitát folytatni, vagy bármilyen döntést hozni a kérdésről”.

Ehhez kapcsolódóan: Ki tudná léptetni a kormány Magyarországot az EU-ból?

Jelentősen szigorítanának a klímacélokon

A rendes napirendi pontok közül az első lényeges téma a koronavírus-járvány. A tagállamok elsősorban a koordinációs erőfeszítéseket erősítenék, főleg a teszteléssel és az oltásokkal kapcsolatban, valamint a korlátozások fokozatos feloldását szeretnék. De hangsúlyos elem a vakcinákkal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelem, amelynek érdekében még egy videoklipet is készítettek, amely hamarosan minden uniós nyelven elérhető lesz.

Ehhez kapcsolódóan: Tíz év vitái: Orbán vs Európai Unió

A másik hangsúlyos feladat, hogy az EU vezetői megállapodjanak egy új 2030-as klímacélkitűzésben. A végső elvárás, hogy 2050-ig klímasemleges legyen a kontinens, ennek közbülső állomása, hogy hol szeretne az Unió tartani tíz év múlva ezen az úton. A jelenlegi cél a 40 százalékos csökkentés, az Európai Bizottság azonban azt javasolja, hogy ezt emeljék 55 százalékra.

Nem egységesek ebben a tagállamok, különösen azok ódzkodnak ellene, akiknek ez jelentős ipari átalakítást, és ennek következtében megszűnő munkahelyeket jelent. Ide tartozik elsősorban Lengyelország.

Az új uniós költségvetésben – amelyet eddig a lengyel és a magyar kormány blokkolt – azonban szerepel az átállásra felhasználható összeg. Sőt, az uniós büdzsé negyede közvetlenül a gazdaság zöldítését célozza.

Nem egységes a tagállamok megközelítése: az északi és nyugati országok azt várnák el, hogy minden ország hozza ezt a célkitűzést, a volt szocialista országok szerint azonban ez egy átlagszám, amelyet közösen érnek el a kormányok. Vagyis, ha valaki megmarad 40 százalékon, az azért nem gond, mert a többiek felhúzzák az átlagot 55-re.