Aligha várható fordulat a német–magyar gazdasági kapcsolatokban, miután a szociáldemokraták legyőzték a tizenhat éve kormányzó konzervatív pártcsaládot a hétvégi választásokon. A német autóiparnak kitett hazai gazdaságra egyedül a koalícióra készülő Zöldek által favorizált klímavédelmi reform jelenthet veszélyt.
Pragmatikus, a kétoldali kapcsolatokat meg nem terhelő viszonyra törekedhet az új német kormány, legalábbis ami a német–magyar gazdasági kapcsolatokat érinti. Ezt állítják a Szabad Európának nyilatkozó szakértők. Ahogy beszámoltunk róla, a német választásokat a Német Szociáldemokrata Párt nyerte, az elmúlt tizenhat évben kormányzó kereszténydemokrata/keresztényszociális (CDU/CSU) pártcsalád a második helyre szorult. Előretörtek a Zöldek és a liberálisok is, jelenlegi állás szerint nélkülük nem lesz kormánykoalíció Németországban.
Ehhez kapcsolódóan: Megvan a győztes, de a második helyezett is kormányt alakítana NémetországbanJózan pragmatizmus
„Aligha várható gyökeres fordulat a német–magyar gazdasági kapcsolatokban, azonban a digitalizáció melletti és a klímaváltozás elleni küzdelem gyorsítására számítani lehet, és ez kihathat Magyarországon a jövőbeni német befektetésekre” – mondta egy neve elhallgatását kérő szakember.
Az egyik nagy német autógyártó volt vezető beosztású menedzsere a Szabad Európának azt mondta, hogy az eddig is létező, a német politika és ipar között fennálló társadalmi szerződés erősödése várható.
„Ezt azt jelenti, hogy lehet a növekedést külföldi telephelyek létesítésével támogatni, de csak az alacsony hozzáadott értékű termelési kapacitásokat lehet külföldre vinni, és a magas hozzáadott értékkel bíró kutatás-fejlesztést például Németországban kell hagyni” – mondta. A szakértő szerint az új német kormány arra fog törekedni, hogy a nagy tudást igénylő és innovatív feladatköröket még nagyobb arányban országon belül tartsa.
A szakértő szerint a magyar kormány az elmúlt években már arra törekedett, hogy ne csak Made in Hungary és Produced in Hungary kategóriájú gazdasági aktivitás legyen a külföldi cégek hazai tevékenysége, hanem Invented in Hungary, azaz a gyártócégek minél több innovációs feladatköre települjön meg itthon.
Azt is mondta, hogy a német cégek a munkaerő és egyéb gazdasági adatok tükrében döntenek egy külföldi befektetés helyszíne mellett, de nagyon fontosak az érzelmi aspektusok is. Tapasztalata szerint a nagy német autóipari konszernek hiába váltak multinacionális vállalatokká, működésüket tekintve megmaradtak „németnek”. „A német nyelv ismerete és a kulturális közelség nagyon fontos érv egy-egy befektetés mellett vagy ellen. Ez abszolút Magyarország mellett szól” – tette hozzá.
A szakértő szerint a magyar kormány lobbierején múlhat, hogyan döntenek a német cégek jövőbeli befektetéseikről. A különböző magyar kormányok teljes mellszélességgel támogatták a német cégek hazai kapacitásbővítéseit, de „olyan szinten, amelyen a németek is meglepődtek”.
Az Orbán-kormány ennél is tovább ment, sokkal tisztább koncepciót és fegyelmezett keretrendszert adott a befektetések Magyarországra csalogatásának. „Világos struktúrát alakított ki. Amit az uniós jogszabályok megengednek, azt a magyar kormány tálcán nyújtotta át a vállalatoknak” – mondta. A volt autóipari menedzser szerint az Orbán-kormány által létrehozott Nemzeti Befektetési Ügynökség professzionálisan tette a dolgát.
Ehhez kapcsolódóan: Háromszor több pénzt kaptak a multik a Fidesz-kormánytól, mint 2010 előttOrbánék a munkások jogait is szűkítették a németek kedvéért
„Az egyik délelőtti tárgyaláson az ügynökség vezetői megígérték, hogy az általam képviselt német cég befektetési döntéséhez szükséges információkat és adatokat másnap délutánra összegyűjtik. Arra gondoltam, ezek nem normálisak, ilyen szűk határidőt szabnak saját maguknak. De másnapra kész volt a dokumentáció, olyan adatokat is megadtak, amelyek kapcsán más szervekkel is egyeztetni kellett, sőt egy helyi önkormányzat telekkönyvét is ki kellett kérni” – mondta forrásunk, aki szerint magas szintű, elképesztően alapos munkát végzett az ügynökség.
Elmondta azt is, hogy az Orbán-kormány a német autóiparnak kedvezően módosította a Munka törvénykönyvét 2011-ben, amelynek hatására radikálisan csökkent a pihenési idő, erősödtek a munkáltatók jogai a magyar munkavállalók kárára.
„Az autóipar ciklikusan működik. Kijön egy új modell, beindul az értékesítés, a gyárakban éjjel-nappal dolgoznak, hogy a fogyasztói igényeket ki tudják elégíteni. Ez egy-két éven belül lecseng, kevesebb munka lesz, kevesebb munkásra van szükség, majd persze újraindul, de a 2012-től érvényes, nagyon megengedő magyar munkaügyi szabályok a német autógyártók igényére lett szabva” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: A sor végén kullognak a magyar fizetések a kemény állami sarc miattElégedettek hazánkkal a német befektetők
Hasonlóképpen nyilatkozott egy, a német cégek magyar működésére rálátó forrásunk is. Szerinte szinte semmilyen jelentősége nincs a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra a német választásnak. „Külföldi befektetéseket, exportot, terjeszkedéseket befolyásoló külpolitikai változás nem várható” – mondta.
A névtelenséget kérő szakember szerint ha végignézzük az elmúlt húsz évet, a német nagyvállalatok a Gyurcsány- és az Orbán-kormánnyal is együttműködtek. A klímacélokkal kapcsolatos változások vagy esetleges adóemelések a német cégek belföldi működését befolyásolhatják. „Ennek viszont pozitív a kockázata Magyarország szempontjából, hiszen ha nehezebb lesz Németországban vállalkozni, elképzelhető, hogy külföldre vigyenek bizonyos üzletágakat, termelési vagy fejlesztési kapacitásokat” – mondta forrásunk.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb felmérése szerint a Magyarországon működő német vállalatok 88 százaléka ismét az országot választaná beruházásához, vagyis elégedettek az országgal.
Elindultak a koalíciós tárgyalások
„Németországban nincsen alkotmányos szabálya a kormányalakítási felkérésnek és a koalíciós tárgyalásoknak. A tegnap esti viták nagy része is arról szólt, hogy a CDU és az SPD is bejelentette igényét a koalícióalakításra. Nagy valószínűséggel párhuzamosan fognak zajlani a tárgyalások” – mondta a Szabad Európának Hegedűs Dániel, a berlini German Marshall Fund Közép-Európárért felelős munkatársa.
A szakember szerint nagy esélye van egy CDU vagy egy SPD vezette zöld–liberális koalíciónak is. Szerinte november előtt nem fog felállni az új német kormány, ezért még nehéz bárminemű következtetést levonni, hogy az milyen hatással lesz Magyarországra.
„Nem feltétlenül számíthatnunk egy CDU vagy egy SPD vezette kormánytól sem drasztikus változásokra a gazdasági kapcsolatok terén, hiszen mindkét pártnak jók a kapcsolatai a német autóiparral. Ez alól még a zöldek sem számítanak kivételnek, mert az általuk irányított tartományban székelő, baden-württembergi Daimler ugyanolyan fontos gazdasági partner, mint az SPD-nek a Volkswagen. Mindkét párt érdekelt a két ország gazdasági kapcsolatainak zavartalanságában” – tette hozzá.
A német politológusi kommentárok szerint esélyes, hogy bármilyen koalíció is fog alakulni Németországban, annak tagja lesznek a Zöldek. A párt választási programja szerint 2030-tól új autóként csak teljesen elektromos járműveket lehetne Németországban forgalomba helyezni. Az elektromos átállás gyorsítása a német gazdasági teljesítmény tizedét adó autóiparnak fájhat igazán, és ez közvetve Magyarországon is éreztetheti a hatását.
Ehhez kapcsolódóan: Itt a nagy német választási útmutatóPolitikai téren a szociáldemokraták elkötelezettebben támogathatják a jogállamiság védelmét az Európai Unióban. „De nem gondolom azt, hogy egy baloldali vezetésű német kormány komoly bilaterális konfliktust vállalna a magyar kabinettel. A német politikai kultúra része, hogy nem konfrontálódnak élesen a kelet-közép-európai szomszédos országokkal” – mondta.
Hegedűs Dániel szerint a német politikai felfogásban Magyarország az a szomszédos ország, amellyel nincs közös határuk. „Nem látom a potenciális konfliktusforrást. Azt gondolom, hogy a német politika befelé forduló lesz, a nagy reformfolyamatokra, mint a digitális átállás vagy a zöldfordulat fog koncentrálni” – mondta a szakember.
Veszélyben az autóipar?
Feledy Botond külpolitikai elemző szerint a legesélyesebb formáció a vörös-zöld-sárga, vagyis a szociáldemokrata–zöld–liberális koalíció „Ha ez így lesz, a zöldpártnak az autóiparra vonatkozó programja, ha nem is százszázalékosan, de megvalósulhat, ami a Magyarországon megtelepedett német autógyártók stratégiájára is hatással lesz” – mondta Feledy Botond a Szabad Európának. Potenciálisan lerövidítheti a jelenlegi konstrukciók élettartalmát. A kérdés, hogy lesznek-e Magyarországon elektromos autógyártást érintő fejlesztések.
A szakember szerint az SPD Európa-programja elég szerény, tehát nincsenek kifejezetten olyan jelek, amelyek durva fellépést vizionálnának. „A pártban azonban sok személyes kapcsolódás és ellentét is van, amely emeli a magyar–német-viszony kiéleződésének esélyét. Ha a zöldek kapják a külügyi tárcát, más párbeszéd várható” – tette hozzá.
Az elemző szerint magyar szempontból az az igazi kockázat, hogy kik kerülnek pozícióba, lesznek-e olyanok, akiket a budapesti kormányzat személyesen megsértett, „lesznek-e Victoria Nulandok”. (Joe Biden amerikai elnök azt a Victoria Nulandot nevezte ki a külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkárának, akinek sok konfliktusa volt a magyar kormánnyal.)
Ehhez kapcsolódóan: Gőzerővel készül a kormány a globális minimumadó bevezetéséreFeledy Botond szerint ugyanakkor a visegrádi régió nagyon fontos a németek számára. „Az európai belső egyensúlyban a franciáknak a mediterrán országok a hátsó kertjük, míg Németország esetében ez Kelet-Közép-Európa. Ezeknek az országoknak fontos stratégiai szerepük van” – mondta. Az elemző szerint bármilyen új német kormány lesz, Magyarország szempontjából nincs vesztes pozíció, csak nehezebb tárgyalás.
Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, volt berlini nagykövet szerint leginkább politikai téren hozhat változást a német választások eredménye.
Ha az SPD vezetésével zöld és liberális koalíció alakul, a politikai viták nem feltétlenül csak abban a pragmatikus mederben fognak zajlani, ahogy eddig. „Több ideológiai típusú ellentétre számítok. A gazdaság viszont nagyon önjáró, ahol mégsem, ott az önsorsrontás még politikai okokból sem lesz a német külgazdasági politikai sajátja” – mondta a Szabad Európának Pröhle Gergely.