Az iráni kormány közölte, hogy a hat vezető hatalommal 2015-ben kötött egyezményben előírtakkal szemben ismét 20%-osra dúsított uránt állít elő egy földalatti telephelyen.
Ali Rabiej kormányszóvivő elmondta, hogy Haszan Rúháni elnök hétfőn adott utasítást, hogy a 2015-ös nemzetközi atomalkuban megengedettnél magasabb dúsítású uránt állítsanak elő a Fordóban található létesítményben.
Mindezzel Teherán ismét megsértette az egyezményt, amely mérsékelte az ellene hozott ENSZ-szankciókat cserében azért, hogy Irán korlátozza vitatott atomprogramját.
Teherán fokozatosan táncol vissza a megállapodás betartásától azóta, hogy az Egyesült Államok 2018-ban kilépett az egyezményből, és ismét bénító gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen.
Netanjahu: “Irán atomfegyvert akar, de nem engedjük meg neki”
A dúsított uránt egyaránt fel lehet használni az energiát termelő atomreaktorok fűtőanyagaként, 90%-os dúsítottság esetén viszont már nukleáris fegyverek robbanófejeiben is.
Az iráni atomprogramot megfigyelő ENSZ-szervezet, a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) hétfőn koradélutánig nem erősítette meg, hogy hitelesnek volt-e tekinthető a teheráni bejelentés. Közölte viszont, hogy figyelemmel kíséri a fordói létesítmény tevékenységét, és hogy Rafael Grossi NAÜ-főtitkár még hétfőn jelentést ad ki a tagállamoknak.
Ehhez kapcsolódóan: Iráni atomalku: ki enged először?A NAÜ ugyanakkor január 1-jén közölte: Irán informálta arról, hogy 20%-os dúsítottságú uránt készül előállítani fordói telephelyén, amelyet egy hegy gyomrában hoztak létre.
Peter Stano, az Európai Bizottság szóvivője óvatosan fogalmazva úgy reagált, hogy a lépés “jelentős eltávolodás lenne” Teherán vállalásaitól, és annak “komoly következményei lennének” az atomfegyverek elterjedését akadályozó politikában.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök reakciója egyértelműbb volt: az iráni döntés azt mutatja, hogy az ország “katonai atomprogramot akar indítani” és hozzátette, hogy “Izrael nem engedi meg Iránnak az atomfegyverek gyártását”.
Teherán: a vezető iráni atomtudós megölése az indok
Ali Ahbar Szálehi, a polgári atomprogmért felelős iráni Atomenergia Hivatal vezetője később arról beszélt, hogy hazája “a lehető leghamarabb” szeretné megkezdeni Fordóban a 20%-os dúsítottságú urán előállítását.
Ezt a lépést említi az a decemberben elfogadott törvény, amelyet Irán vezető atomtudósának meggyilkolása után fogadott el a teheráni parlament. Irán Izraelt vádolta meg a célzott gyilkosság elkövetésével.
Ehhez kapcsolódóan: Irán: urándúsítás Kászem Szulejmáni meggyilkolásának első évfordulójánEz még nem atombomba, de gyorsabban lehet eljutni hozzá
Az Iszlám Köztársaság eddig 4,5%-os szintre dúsította fel uránkészleteit, és már ezzel is átlépte a 2015-ös atomalkuban elfogadott 3,67%-os határértéket.
A 20%-os dúsítottsági szinttel Irán gyorsabban tudna atomfegyvert létrehozni, ha politikai döntés születne az atombomba kifejlesztéséről.
A 2015-ös nemzetközi szerződés nemcsak a dúsítottság határértékét írja elő, de megtiltja a dúsítást a fordói komplexumban, amelyet a potenciális légicsapások elleni védekezésből alakítottak ki egy hegy belsejében.
Az atomprogramjáról szóló elhúzódó vita során Teherán mindig is tagadta, hogy atomfegyvert szeretne létrehozni, és azt állította, hogy nukleáris programja szigorúan polgári célokat szolgál.
Ehhez kapcsolódóan: Műholdképek buktathatják le a földalatti nukleáris munkálatokat IránbanA Mehr és az IRNA tudósításainak felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.