A kínai vakcinát választó magyarok tanácstalanok, kihez fordulhatnak és mire számíthatnak, ha a szervezetük nem termel ellenanyagot. Legolvasottabb cikkeinkben ezen a héten szó esett még a letelepedési-kötvény bizniszről, a Maldív-szigeteket elözönlő magyar elitről, az állami újságíró-képzésről is.

A gazdag magyarok lerohanták idén a Maldív-szigeteket, hiába kérte a kormány, hogy az ilyesmit halasszák a járvány utánra. Sőt, lényegesen többen mentek, mint amikor még nem volt járvány. Például a jellemzően fideszes politikusokat és a hozzájuk kapcsolódó üzletembereket fuvarozó magángép is többször megfordult ott. Közben visszatért a járvány a szigetekre is, így még kevésbé tanácsos elrepülni ezért hétezer kilométerre. Mégis kik mennek, és mi várja őket az indiai-óceáni paradicsomban?

Annak is érdemes ismernie a helyi járványügyi szabályokat, ki nem a trópusokra készül. Horvátországban már a beutazási szabályok módosításával készülnek is a nyaralók fogadására. Elkezdték használni az európai vakcinaútlevelet: akinek ilyen van, gyorsabban átjuthat például a határon. Magyarország erre egyelőre még nem tudott felkészülni, de júliusra muszáj lesz. A kínai oltást leszámítva már egy oltással is be lehet majd utazni Horvátországba. Cikkünkből több részletet is megtudhat, aki adriai szabadságot tervez.

Újratervezés

Eddig csak egy hazai fejlesztésű vakcináról volt szó a magyar oltóanyaggyár felélesztése kapcsán, de most hirtelen képbe került a kínai Sinopharm terméke is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy éven belül másodszor tárgyalt Kínában, és megbeszélései után vetette fel a debreceni „modellváltást”, hozzátéve, szerinte hosszútávon is lesz kereslet a vitatott hatékonyságú kínai védőoltás iránt.

„Már a kerülőutat is feltérképeztem, jó magyar szokás szerint, hátha leesik a kamionról valahol egy Pfizer, de egyelőre nem látom a megoldást” – mondja elkeseredve Varjasi András, aki már 55 ezer forintot költött különféle tesztekre; egyik rosszabb eredményt mutatott, mint a másik. Egyike azoknak, akik Sinopharm oltást kaptak, de a második adag beadása után nyolc héttel semmilyen ellenanyagot nem találtak a szervezetében a vizsgálatok. Sorstársainak helyzetét és kilátásait részletes cikkben tárjuk fel.

"Nagyon várom a harmadik oltást" - antitest nélkül a vakcina után

Magyarország 300 ezer adag AstraZenecát ad kölcsön Szlovéniának, amellyel a koronavírus elleni vakcina kölcsönös biztosításáról döntött - derül ki a Magyar Közlöny kedd este megjelent számából. Ez azért is érdekes, mert mint arról a Szabad Európa is beszámolt korábban, itthon jelenleg nem lehet időpontot foglalni erre a vakcinára. Ezt legutóbb a szállítások akadozásával indokolta kormány és azzal, hogy az a mennyiség, ami van, a második körös oltásokra kell.

A járványhoz kapcsolódik az a cikkünk is, amely a lezárások utáni általános munkaerőhiány okait kutatja. A közgazdászok, a döntéshozók és a politikusok nem tudják, pontosan mi állhat a világszerte tapasztalható jelenség mögött. Néhányan úgy vélik, hogy az emberek egészségügyi félelmek miatt nem akarnak olyan szakmákba visszatérni, ahol sokszor kell megérinteni mások által is fogdosott tárgyakat. A többi lehetséges okot megtudhatja írásunkból.

Ehhez kapcsolódóan: Mi lenne, ha már pénteken kezdődne a hétvége?

Üzleti modellek

Közérdekű adatigénylésre volt szükség ahhoz, hogy az NTGN reagáljon az állami pénzből zajló újságíróképzéssel kapcsolatos kérdéseinkre. A válasz valódi információkat alig tartalmazott, de így sem tanulság nélküli a törvényes határidő utolsó perceiben beérkező levél. A vállalkozóként foglalkoztatott tanárok nettó 10 ezer forintos órabérért vagy havi nettó 270 ezer forintos fizetésért dolgoznak.

Még a lezárása után négy évvel is hasznot hajt a lebonyolítóknak a letelepedési kötvényprogram. Az Arton Capital Kft.-ből például eddig közel másfél milliárd forintot vett ki Rogán Antal egyetemi évfolyamtársa osztalékként. Ez az egyetlen magyar cég a letelepedési kötvény-programban, és az egyik legkisebb hal is, hiszen a legtöbbet egy kajmán-szigeteki offshore cég kaszált az Orbán-kormány bevándorlási programján.

Általában Fidesz-szimpatizánsok, de nyugdíjas korukban inkább visszamennek Kínába

A vendéglátás nem bizonyult ekkora üzletnek tavaly. Kreatív ötletek is kellettek ahhoz, hogy a vendéglők túléljék a járvány miatti lezárásokat. Az alkalmazottak közül sokan nem váltak hivatalosan munkanélkülivé, viszont elbukták a fizetésük kétharmadát. A tulajdonosok lenullázták a megtakarításaikat. Mint cikkünkből kiderül, csak az maradt állva, akinek szíve-lelke a vendéglátás, nemcsak a pénzt látja benne.

Együttműködés, szolidaritás, mélytengeri szörnyetegek

Már készül az előválasztásra és az ellenzéki együttműködésre az MSZP, a párt társelnöke szerint minden kispárt tisztában van a feladat súlyával, egyikük sem akarja saját hasznát előtérbe helyezni a kormányváltással szemben. Tóth Bertalan a Szabad Európában adott interjúban kizárta az MSZP egyesülését a Demokratikus Koalícióval, és arról is beszélt, hogy nem tartja önállóságuk megkérdőjelezésének, hogy miniszterelnök-jelöltjüket egy másik párt, a Párbeszéd adja.

Le kellett borotválniuk a fejüket a gyász jeléül az állami alkalmazottaknak és a nagyvállalatok igazgatóinak is Türkmenisztánban, miután elhunyt az elnök apja. Gurbanguli Berdimuhamedov erős személyi kultuszt épít, amiben főszerepet játszanak felmenői. A kormány bejelentése szerint a gyászidőszak leteltével nagyszabású megemlékezéseket terveznek, amire már el is kezdték gyűjteni az „adományokat” az állami dolgozóktól.

Ehhez kapcsolódóan: Saját magukkal fizettetik ki a türkmén veteránok ajándékát

Nem mindennapi fényképeket gyűjtöttünk össze egy murmanszki halász felvételeiből. Roman Fedorcsov azzal lett híres, hogy mélytengeri halászként keresi kenyerét, és különleges, a legijesztőbb horrorfilmek szereplőit idéző tengeri zsákmányairól Instagram fiókján számol be.

Végül egy szerkesztőségünket érintő örömhírről számolok be: a Szegénységről Méltósággal Sajtódíj különdíját nyerte a Szabad Európa két podcastja is. Szelfi című sorozatunkban a Kocsis Krisztián agykutatóval és a Zsiga Melinda kick-box világbajnokkal rögzített beszélgetések kapták az elismerést. Mindkét podcast készítője főmunkatársunk, Báthory Róbert. A díjat az Esély Labor Egyesület alapította, és azokat az újságírói munkákat jutalmazzák, amelyek a szegénységben és társadalmi kirekesztésben élő emberek helyzetét körültekintéssel, odafigyeléssel, a statisztikai adatok mögött az embert és erőfeszítéseit láttatva, a szereplők méltóságát tekintetbe véve, perspektívát mutatva ábrázolják.