Zelenszkij szerint Orbánnak végre el kellene döntenie a háború negyedik hetében, hogy melyik oldalra áll; a magyar kormányfő azonban visszautasította az ukrán elnök kéréseit. Egy felmérés szerint az ukránok Magyarországot tartják a legellenségesebb uniós államnak. Nemcsak az ukrán elnök, hanem az MSZP társelnöke is úgy látja: Orbán Viktor hintapolitikát folytat, de minden szavazatra szükségük lesz az április 3-i választáson. Tóth Bertalan szerint a vidék is kormányváltó hangulatban van. Elemeztük Orbán Viktor beszédeit: rémképek, pusztítás és szorongás népmesének álcázva.
A vidéki kormányváltó hangulat víziója
„Nem látom azt, hogy egyik pillanatról a másikra ezt a rendszert le tudjuk bontani. De el fogjuk kezdeni” – mondta a Szabad Európának adott interjúban Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke. Elszámoltatást és szigorú fellépést ígért a korrupcióval szemben. Fideszes lejáratókampánynak tartja, hogy egy büntetőügyben négy MSZP-s politikust vádoltak meg csúszópénzek elfogadásával. Tóth szerint minden szavazatra szüksége lesz az ellenzéknek, ezért arra kéri a választókat, hogy listán se szavazzanak a Kutyapártra.
„Nem szeretném, hogy Magyarország következmények nélküli ország maradjon. Az elszámoltatás tekintetében minden jogállami eszközt be fogunk vetni” – mondta Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke
Az MSZP társelnöke lapunknak adott interjújában elmondta: nagyon sok a hasonlóság a Putyin által felépített orosz és az Orbán által létrehozott magyar rendszer között.
„Gondolok itt a sajtószabadság helyzetére, az ellenzék jogainak csorbítására, a jogállam vagy az igazságszolgáltatás függetlenségének leépítésére. Elég hosszan tudnám sorolni a sok-sok hasonlóságot, amiben Orbán még nem jutott el odáig, mint Putyin, de minden tevékenysége, minden lépése abba az irányba mutat, hogy totalitárius áldemokrácia vagy alaki köztársaság épüljön ki Magyarországon is.”
Tóth Bertalan szerint papíron ugyan léteznek független intézmények, de az élükön fideszes pártkatonák ülnek. Látjuk a döntéseikben is, hogy mindig a kormány érdekét védik. Egy példa a közelmúltból: a koronavírus-járvány kezelése kapcsán kialakított kommunikációs csatornán kőkemény kampányüzenetek mennek. A Kúria ezt jogsértőnek tartotta, az Alkotmánybíróság viszont nem.
A szocialisták társelnöke bizakodó a választások kapcsán, és nem tartja kizártnak azt sem, hogy lesz meglepetés.
„Az én tapasztalaton az, hogy elég erőteljes a kormányváltó hangulat. A 2018-as kampányhoz képest többszörös azoknak a száma, akik eljönnek az utcai fórumokra, ellenzéki rendezvényekre. Az is sokatmondó, hogy egy nap alatt mind a 106 választókerületben össze tudtuk gyűjteni a szükséges ajánlások többszörösét. De majd április 3-án kiderül. Mi mindent megteszünk a siker érdekében”
– nyilatkozta lapunknak Tóth Bertalan, aki szerint ha nyernek, akkor sem fogják tudni azonnal lebontani a NER-t, de megpróbálják.
„Senki nem mondta, hogy könnyű lesz. Arra készülünk, hogy bonyolult folyamat lesz. Már tizenkét éve építi ezt az illiberális, alaki köztársaságot Orbán Viktor. Nem látom, hogy egyik pillanatról a másikra le tudjuk bontani ezt a rendszert. De el fogjuk kezdeni. Nyilván ha kétharmaddal nyerne az ellenzék, abban az esetben könnyebb dolgunk lenne. Azonban elég komoly jogászi és szakmai munka folyik a háttérben azért, hogy az új kormánynak legyen mozgástere.”
Ehhez kapcsolódóan: Komoly munka folyik a háttérben azért, hogy az új kormánynak legyen mozgástereA Fidesznek lejt a pálya
Arra a hétfőn megjelent EBESZ jelentése is kitért, hogy valóban nem lesz könnyű dolga a választásokon az ellenzéknek. A visszafogott hangú jelentés lényegében a korábbi választások után jelzett kifogásait ismétli meg. A misszió elkezdte öt tévé és hat internetes hírportál monitorozását is.
A jelentés legfontosabb, az államot elmarasztaló megállapítása, hogy korábbi ajánlásait nem követte érdemi lépés, „ideértve azokat, amelyek az állami forrásokkal való visszaélésre és az állami és pártpolitikai szerepek összemosódására, valamint a kampányfinanszírozás átláthatóságára vonatkoztak”.
Több megkérdezett aggályait fejezte ki amiatt, hogy a lakóhely közelmúltban törvényben módosított definíciója a szavazók stratégiai utaztatásához vezethet a billegő körzetekben a választás napjának közeledtével.
Ehhez kapcsolódóan: Közzétette időközi választási jelentését az EBESZ; az Alapjogokért Központ elfogultsággal vádoljaVálasztási adományok
A szabolcsi 4-es számú választókerületben már napokkal ezelőtt felröppent a hír: az ukrajnai menekülteknek szánt adományokat a helyi fideszes országgyűlési képviselő akár kampánycélokra is használhatja. Tilki Attila, a térség fideszes képviselője tagad. Szerinte ellenfele, az ellenzéki összefogás színeiben induló dr. Sápi Mónika készül arra, hogy az ő nevében osszon élelmiszercsomagokat. Az ellenzéki képviselő szerint ez nettó hülyeség.
A Fidesz országgyűlési képviselője, Tilki Attila a közösségi oldalán már napokkal ezelőtt közleményben reagált az őt ért adományosztogatós vádakra. A választási csihipuhiban nem kímélte ellenfelét, dr. Sápi Mónikát, az ellenzéki összefogás jelöltjét. Azonban a fideszes politikus a gátlástalanságnál sokkal meredekebb dolgot is állít.
„Olyan információ érkezett hozzánk, miszerint valakik provokációt akarnak végrehajtani a választókerületben, a nevemmel ellátott élelmiszert és egyebeket osztogatni. Ellenfelünk bebizonyította, hogy gátlástalan, bármire képes”
– írta közleményében Tilki Attila. Dr. Sápi Mónika szerint, amit ellenfele állít az nettó hülyeség.
„Neki az a víziója, hogy majd én az ő nevében fogok adományt osztani, és majd ezt fogom nagydobra verni, hogy úristen, a képviselő úr mit tett. Ez egy választás, és ellenfelek vagyunk. Hát ki az a hülye, aki az ellenfele előnye miatt tenne bármit is ebben a versenyben?”
– mondta lapunknak az ellenzéki jelölt.
Ehhez kapcsolódóan: A fideszes jelölt szerint az ellenzék még arra is képes, hogy a Fidesz nevében osszon választási adományt
Orbáni szómágia: rémképek népmesékben
Az évek során keveset változtak Orbán Viktor beszédeinek főbb elemei; egy iszonyú külvilágtól és a kimondhatatlan ellenségektől kellett megvédenie a választókat egyre fokozódó harci vággyal. Mostani ünnepi beszédében is hasonló elemek köszöntek vissza, de elillant a harciasság, a miniszterelnök most már inkább a béke embereként láttatná magát. Megvizsgáltuk Orbán beszédeinek gyakran előforduló szavait.
Egy korábbi átfogó kutatás alapján Orbán Viktor beszédei 2004-től változtak jelentősen, onnantól alakult ki máig használt szerkezetük és szóhasználatuk. Ezt erősíti egy egykori Fidesz-frakció-tag leírása, aki szerint ekkor közölték az országgyűlési képviselőkkel is, hogy alapjaiban változik a párt kommunikációja.
„A Kádár-rendszer győzött (…) A jövőben a gazdasági problémák, a hétköznapi gondok, az eladósodottság, a bizonytalanság és a félelem fogalmait, életérzéseit kell témává tenni, majd rendre ismétlődő sulykolással napirenden tartani.”
Ehhez illeszkedően Orbán Viktor 2004-es évértékelőjének központi fogalma a totális szorongás lett, ami szerinte a leggyötrőbb egzisztenciális rémálom, amit ember csak érezhet. Míg korábban a miniszterelnök beszéde harcias volt, most a háború árnyékában a militáns narratívát békévé szelídítette.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán beszédeiben fix pont a rémálom, de most kevésbé akar már harcolniEllenség: Magyarország
Az uniós országok közül Lengyelországot tartják a legbarátibbnak, Magyarországot a legellenségesebbnek az ukránok, derült ki egy friss felmérésből. Magyarországnál csak Oroszországot, Belaruszt és Kínát ítélték ellenségesebbnek.
Az ukránok szerint Lengyelország, Litvánia, az Egyesült Királyság és az USA a legbarátibb országok számukra, áll az ukrán Rating-csoport legfrissebb reprezentatív felmérésében. A nyugati országok közül a legkevésbé Magyarországot tartják barátinak, csak a megkérdezettek kevesebb mint fele, 45 százalék gondolta, hogy bármilyen szinten baráti lehet az ország. Tizenkét százaléknyi válaszadó szerint eddig Magyarország inkább ellenséges ország az ukránok számára.
A magyarok jelentős része közelebb áll Putyin narratívájához, mint az ukránok álláspontjához, derült ki nemrég a Publicus Népszavának végzett felméréséből. E szerint a kormánypárti szavazók mindössze 44 százaléka tartja agressziónak Ukrajna megtámadását, 24 százalékuk szerint pedig a támadás valójában épp hogy védekezés Putyin részéről.
Magyarországnál csak Kínát, Belaruszt és Oroszországot ítélték ellenségesebbnek. Magyarország nagyon kilóg az uniós országok sorából is, utóbbiakat egyértelműen barátinak tartják az ukránok.
Olaj a tűzre
Komoly megterhelést jelentett a tanároknak a sztrájk miatti bérkiesés, de kitartanak, később egyfajta gördülő sztrájkká alakítanák az akciót. Sok helyen fenyegetik őket, vagy próbálják nehezíteni a sztrájkot, a kormány pedig épp tárgyalni se akar a pedagógusok problémáiról.
„Elég sokan felhergelődtek a minisztérium látványosan lesajnáló válasza után arra, hogy a sztrájkot folytatni kell. Az ilyesmik felélénkítik a sztrájkhajlandóságot. Vannak olyan kollégák is, akik továbbra is beleállnak a polgári engedetlenségbe, és később jöhetnek még súlyosabb lépések”
– mondta el a pedagógussztrájk helyzetéről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselője.
A tanárok egy része sztrájk helyett a polgári engedetlenséget választotta, másik részük március 16-tól határozatlan idejű sztrájkba lépett. A sztrájk első napján több mint húszezer pedagógus sztrájkolt Zalakarostól Debrecenig, a két szervező szakszervezet pedig jelenleg is összesíti a többi napról beérkezett sztrájkadatokat a PDSZ közlése szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Tanársztrájk: csak olaj volt a tűzre az Emmi lesajnáló válaszaNER-pénzek a szlovén és macedón sajtóban
A letelepedési kötvényektől Janez Janša választási sikeréig: minden eddiginél közvetlenebb bizonyítékot találtunk arról, hogyan segítik a magyar kormány legbelsőbb köreiből elinduló összegek egy külföldi párt választási kampányát.
Cikkünkből kiderül, hogy a szlovén pénzügyminisztérium pénzmosás elleni hivatala vizsgálatot indított a Janez Janša vezette SDS párt körüli médiacégek ügyében. Elsősorban a szlovén Ripost, vagyis az R-Post-R, valamint Schatz Péter és Adamik Ágnes pénzügyeire voltak kíváncsiak a nyomozók. A lapunk birtokába került iratokból kiderült: a NER belső köreinek tagjai is finanszírozták a szlovén és a macedón pártmédiák fenntartását.
Az R-Post-R (és azon keresztül a szlovén és a macedón jobboldali pártmédia) összesen tizenkétmillió eurót kapott Magyarországról. Hatmillió euró érkezett a magyar Riposttól és a Belfrytől, 160 ezer a Yozzytól, hétszázezer a Nouvel Médiától. Az R-Post-R bevételeit szinte teljes egészében tovább is utalta Észak-Macedóniába és Szlovéniába, a Schatz, illetve Adamik tulajdonában álló médiacégekbe. A számok arra utalnak, hogy ezeket a cégeket szinte kizárólag az R-Post-R tartotta el.