Újabb gyilkos orosz dróntámadás hírére ébredtek az ukránok november 19-én, Oroszország teljes körű inváziójának ezredik napján. Lakóépületet ért találat.
Az ukrán hatóságok közlése szerint hatan haltak meg – köztük egy gyerek – a kora reggeli támadásban, amely egy ötemeletes épületet ért Hluhiv városában, az északkelet-ukrajnai Szumi területen. Tizenkét ember megsérült, ketten gyerekek, az épület egy része pedig összedőlt. Miközben a mentők dolgoznak, a hatóságok attól tartanak, hogy nőhet az áldozatok száma.
Alig két nappal korábban az orosz erők a terület fővárosában, Szumiban vettek célba egy lakóházat. Tizenegy embert, köztük két gyereket öltek meg, több mint ötvenen megsebesültek. Az Oroszországgal határos Szumi terület gyakori célpontja a tüzérségi és dróncsapásoknak. A támadások az elmúlt hónapokban felerősödtek.
Oroszország az elmúlt három hónap legsúlyosabb légicsapását mérte Ukrajnára
A helyi hatóságok 23 város és falu evakuálását rendelték el, ami körülbelül hatezer embert érint. A régió továbbra is szinte állandó veszélyben van. Az orosz védelmi minisztérium változatlanul azt állítja, hogy csak katonai létesítményeket vesz célba, de az ukrán tisztviselők és a független média jelentései polgári áldozatokról és a nem katonai célú infrastruktúra megsemmisítéséről számolnak be.
Ukrajna katonai stratégiájának jelentős eszkalációjával állítólag első ízben alkalmazott az Egyesült Államoktól kapott ATACMS rakétát csapásmérésre Oroszország területén. Egy, az ukrán hadseregen belül jól tájékozott forrás november 19-én megerősítette az RBK hírügynökségnek, hogy a rakéta eltalált egy célpontot az oroszországi Brjanszki területen található Karacsov városban, és sikeresen megrongálta a létesítményt.
Az ATACMS-támadásra két nappal azután került sor, hogy médiajelentések szerint Joe Biden amerikai elnök kormánya feloldotta azokat a korlátozásokat, amelyek megakadályozták Ukrajnát abban, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyverekkel csapást mérjen oroszországi területekre.
Az invázió ezredik napján végrehajtott művelet időzítése szimbolikus. Megfigyelők úgy vélik, hogy Ukrajna precíz és nagy hatótávolságú megtorlási képességének demonstrálásával meg szeretné változtatni a háború stratégiai számításait, megmutatva, hogy az orosz területek sincsenek biztonságban a közvetlen támadásoktól.
Ugyancsak november 19-én Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a nukleáris doktrína frissítését, ami lehetővé teszi nukleáris fegyverek használatának megfontolását, ha Oroszország egy atomhatalom támogatásával végrehajtott hagyományos rakétatámadással néz szembe, így már a nukleáris válasz lehetséges kiváltó okaként tekint a hagyományos rakétákkal, drónokkal vagy más repülőgépekkel végrehajtott támadásokra is; egy atomhatalommal szövetséges állam Oroszország elleni agresszióját az egész koalíció által elkövetett támadásnak fogja tekinteni.
Oroszország teljes körű inváziója, amely 2022. február 24-én kezdődött, elhúzódó konfliktussá fajult, mindkét oldalon jelentős veszteségekkel. Ukrajna számára a háború kiterjedt pusztítást jelent, nemzetközi becslések szerint több mint húszezer polgári áldozatot és lakóhelye elhagyására kényszerülő embermilliókat. Oroszországnak a konfliktus gazdasági elszigetelődést, katonai veszteségeket és növekvő belső nézeteltéréseket hozott.
Az ATACMS alkalmazása egyaránt mutathatja Ukrajna katonai stratégiájának megérését és a nyugati szövetségesek növekvő támogatását, akik egyre fejlettebb fegyvereket biztosítottak az orosz agresszió ellen. Ugyanakkor kérdéseket vet fel az eszkaláció lehetőségével kapcsolatban is, az orosz területeket érő támadások ugyanis keményebb választ válthatnak ki Moszkvából.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin kiterjeszti az orosz nukleáris fegyverek használatára vonatkozó szabályokat