A Romániában sorra kerülő két választás nemcsak a belpolitikát határozhatja meg, hanem a külpolitikára is kihathat: az is elképzelhető, hogy Bukarest lazít Ukrajnának nyújtott támogatásán a megszálló orosz erők elleni harcban.
Mikor lesznek a választások?
Először az elnökválasztás jön. A leköszönő államfő, a jobbközép Klaus Iohannis befejezi második ciklusát, ezzel egy évtizedes hivatali idejét. Helyére több mint egy tucat jelölt pályázik. Az első forduló november 24-én lesz. Ha egyik jelölt sem szerez többet a szavazatok ötven százalékánál, december 8-án a második fordulóban méri össze az erejét a két legjobb eredményt elérő. Közben Romániában december 1-jén parlamenti választásokat tartanak – a nap egyben az ország nemzeti ünnepe.
Mi a tét?
A két szavazásnak nagy a tétje – mondja Oana Popescu-Zamfir, a GlobalFocus Center bukaresti agytröszt igazgatója. „Románia jövőre két fontos realitással szembesül: először az elhúzódó instabilitás és térségbeli, illetve globális konfliktusok fenyegetésével, különös tekintettel arra a körülményre, hogy Donald Trump költözik a Fehér Házba. (…) [Másodszor] a gazdasági és pénzügyi válság elmélyülésének kockázataival, tekintettel arra, hogy Románia mondhatja magáénak jelenleg az egyik legmagasabb költségvetési hiányt és inflációs rátát az EU-ban, az árak pedig egyre nőnek, miközben az állami kiadások magasan maradnak, főleg a felduzzasztott államapparátus miatt” – írta e-mailben a Szabad Európának.
Mi izgatja a választókat?
A jelek szerint a gazdaság és a korrupció vezeti a listát. „A választókat a megélhetési költségek izgatják, az infláció visszaszorítása és a költségvetési hiány – ezek mindegyike a legmagasabbak közé tartozik az EU-ban – mondja. – A fiskális kiszámíthatóság és a potenciálisan nagyon szigorú megszorító intézkedések elkerülése” ugyancsak érdeklődésük homlokterében áll.
Romániát az elmúlt években magas infláció sújtotta. A Román Statisztikai Intézet adatai szerint 2022-ben 13,8 százalék volt, 2023-ban 10,4 százalékra csökkent. 2024-ben eddig valamivel több mint ötszázalékos, ami még nagyobb csökkenést jelent, ám még mindig az egyik legmagasabb – augusztusban pedig egyenesen a legmagasabb volt – az EU-ban.
A korrupció a köz- és a privát szférában egyaránt régóta gond Romániában. Az állami fenntartású egészségügyi intézményekben még mindig gyakori a megvesztegetés, ha valaki időpontot akar kapni egy orvoshoz, vagy egészségügyi ellátásra kényszerül, jóllehet volt némi előrelépés ennek korlátozásában.
Ehhez kapcsolódóan: Közgazdász: Románia lehagyta Magyarországot a főbb mutatók alapján, de nem tudni, milyen szélsőségek mellettMi a helyzet a külpolitikával?
Miközben a belpolitikai aggodalmak dominálnak, a választókat aggasztják a külügyek is, nevezetesen a Románia szomszédja, Ukrajna ellen folytatott orosz háború, illetve hogy a konfliktus miként változhat, amikor Washingtonban a támogatás csökkentését javasló Donald Trump váltja hivatalában a Kijevet folyamatosan támogató Joe Biden amerikai elnököt. „A regionális instabilitás és a háború veszélye is aggodalom forrása. A választókat érdekli a jelöltek álláspontja Ukrajnáról, Oroszországról, Trumpról, Románia euroatlanti elkötelezettségének mértékéről” – mondja Popescu-Zamfir, hozzátéve, hogy a románokat az is izgatja, hogy az elnökjelöltek „mennyire képesek az ország vezetésére, ha fokozódik a feszültség Oroszországgal”.
Románia Ukrajna fontos szövetségesévé vált. Nem csak kiképzést és katonai felszerelést, köztük Patriot rakétavédelmi rendszert biztosít: kulcsszerepet játszik az ukrán gabona és más mezőgazdasági áruk eljuttatásában a globális piacokra. Bukarest ukránbarát álláspontja jórészt a hivatalban lévő elnöknek, Iohannisnak köszönhető.
A NATO számára Románia kulcsfontosságú szövetséges a keleti szárnyon, ahol a legnagyobb katonai bázisát építi ki. Bár nincs végrehajtó szerepe, Románia elnökének jelentős a döntési jogköre nemzetbiztonsági és külpolitikai kérdésekben. Az öt évre megválasztott elnök a pártok miniszterelnök-jelöltjeit és a kormány bírói kinevezéseit is visszautasíthatja.
Hogyan befolyásolhatják a választások Ukrajna támogatását?
A november 18-i, háromórás televíziós elnökválasztási vita arra enged következtetni, hogy az új elnök nem feltétlenül lesz odaadó támogatója Ukrajnának. Szinte minden jelölt azt mondta, hogy Kijevnek területet kell átengednie Putyin orosz elnöknek ahhoz, hogy vége legyen a konfliktusnak. Ez Trump álláspontjának ismétlése, aki szerint nincs más út a továbblépéshez.
„Nyilvánvaló, hogy Ukrajnának nincsenek meg a forrásai az elvesztett területek visszaszerzésére. A Krímet szinte lehetetlen visszaszerezni, a Donbász máris eloroszosodott” – mondta Mircea Geoană, a NATO egykori főtitkárhelyettese, aki független jelöltként indul az elnökségért. Azzal érvelt, hogy Ukrajna akkor őrizheti meg a szuverenitását és nyugati orientációját, ha területet ad fel.
Elena Lasconi, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselője volt az egyetlen elnökjelölt, aki ellenezte, hogy Ukrajna területet adjon fel, mondván: ezzel felbátorítaná Vlagyimir Putyin orosz elnököt. „Ha Ukrajna területet ad át, Putyin nem áll meg – vélekedett. – Segítenünk kell Ukrajnának megnyerni ezt a háborút.”
George Simion, a szélsőjobboldali ultranacionalista Szövetség a Románok Egységéért (AUR) vezetője kijelentette: ha megválasztják, azt fogja mondani Trumpnak, hogy eljött a béke ideje, de fontolóra kellene vennie Ukrajna NATO-csatlakozását.
Az öt legkomolyabb elnökjelölt közül Lasconi a leginkább elkötelezett a NATO mellett, nagyobb romániai jelenlétet sürget a katonai szövetségtől. A másik végletet Simion jelenti, akit egyes riválisai oroszbarátnak és EU-ellenesnek tartanak. Ő azt ajánlotta, hogy Románia maradjon a NATO-ban, de legyen semleges.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz invázió közelebb hozta egymáshoz Ukrajnát és RomániátKi győzhet?
Feltűnően hiányzott az elnökválasztási vitáról Marcel Ciolacu román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője, valamint Nicolae Ciucă volt jobbközép miniszterelnök, aki a román szenátust vezeti, és kormánykoalícióban is részt vett Ciolacu pártjával.
Ciolacu azzal magyarázta távolmaradását, hogy viszonylag biztos abban, hogy ő szerzi meg a legtöbb szavazatot. A közvélemény-kutatások szerint ő az éllovas az első ötös csoportban a tizennégy elnökjelölt közül. Ez annak ellenére van így, hogy azzal vádolják: hazudott egy csalásokba keveredő ingatlancéghez fűződő kapcsolatairól; még lemondásra is felszólították.
Az esetleges második fordulóban Popescu-Zamfir szerint Ciolacu Simionnal kerülhet szembe: „A szociáldemokraták azzal számolnak, hogy inkább Simionnak tisztítják meg az utat a második fordulóban, mint a többi jelöltnek, abban bízva, hogy az emberek így özönleni fognak a szavazóhelyiségekbe, megakadályozandó a szélsőjobboldali AUR vezetőjének győzelmét.” Szerinte Simion győzelme „garantált fordulatot jelentene Orbán Viktor kormányzási stílusa és ideológiája felé, amely Nyugat-ellenes, oroszbarát, autokratikus, szociálisan konzervatív, szűkíti az állampolgári és szabadságjogokat.”
Ciolacu Szociáldemokrata Pártja várhatóan jobban teljesít majd a többi pártnál a december 1-jei parlamenti választásokon, valószínűleg ő próbálkozhat elsőként az új kabinet megalakításával – jegyezte meg Veronica Anghel elemző az X-en.
Bármi legyen is az eredmény, „Románia leginkább politikai folytonosságra, fiskális és gazdasági megszorításra készülhet a hiány és az infláció korrigálása érdekében” – mondta Popescu-Zamfir. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Bukarest „együttműködésre törekszik majd a Trump-adminisztrációval, miközben amennyire csak lehet, folytatja Ukrajna támogatását”.