Az EP elfogadott egy állásfoglalást 2018-ban, amelyben arra kérték az Európai Tanácsot, indítsa meg a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben. A magyar kormány beperelte az EP-t, mert szerintük szabálytalan volt a szavazás. Az EB főtanácsnoka szerint alaptalan a magyar panasz.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint el kéne utasítania Magyarország keresetét, amelyben beperelte az Európai Parlamentet a Sargentini-jelentés miatt, derül ki a Bíróság közleményéből. Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadott el egy állásfoglalást, amelyben a jelentés alapján azt állapították meg, hogy Magyarországon világos kockázata van annak, hogy sérülnek az uniós alapértékek, ezért az EP arra szólítja fel az Európai Tanácsot, hogy folytassák le a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben.
Magyarország szerint a tartózkodás is szavazat
A magyar kormány azért vitte bíróságra az ügyet, mert szerintük nem volt meg a kétharmados többség az állásfoglalás elfogadásához abban az esetben, ha a tartózkodásokat is figyelembe veszik. Az állásfoglalásra – amely lényegében egy jogilag nem kötelező erejű nyilatkozata az Európai Parlamentnek – 448 igen, 197 nem szavazat érkezett, 48 képviselő pedig tartózkodott.
Michal Bobek, az Európai Bíróság főtanácsnoka 2020. december 3-án megfogalmazta szakmai véleményét a kérdéssel kapcsolatban. Bobek egyfelől azt vizsgálta, hogy
- van-e fennhatósága az Európai Bíróságnak eljárni a kérdéses ügyben, valamint azt, hogy
- megalapozott-e Magyarország panasza, amelyhez Lengyelország is csatlakozott.
Az EB szerint csak az igen és a nem a valódi szavazat
Bobek érvelése szerint, bár az állásfoglalásnak önmagában nincs jogi kötelező ereje, az a hetes cikkely szerinti eljárás megindítására vonatkozott, így a célja mégis az volt, hogy egy jogi folyamatot indítson be. Ez a tény, valamint a tény, hogy az Európai Bíróságnak minden uniós rendelet fölött hatásköre van, hacsak nincs ezzel ellentétes rendelkezés, Bobek szerint világossá teszi, hogy az EB dönthet a kérdéses ügyben.
Ennek tükrében a főtanácsnok úgy ítélte meg, hogy Magyarországnak érdekében állt megtámadni az eljárást, így érvényes volt a magyar kereset. Viszont ennek ellenére a keresetben foglaltak Bobek szerint nem állják meg a helyüket.
A főtanácsnok érvelése a következő: „Pusztán nyelvi szemszögből megközelítve a kérdést a »tartózkodott« és a »szavazott« fogalmak kölcsönösen kizárják egymást. Igaz, hogy az, aki tartózkodik, azt kéri, ne számolják sem azokhoz, akik egy javaslat mellett vannak, sem azokhoz, akik ellene, és azt kívánja, kezeljék úgy, mint aki nem is szavazott, a »leadott szavazat« fogalom mégis magában hordozza azt, hogy valaki aktívan kifejezte a véleményét vagy a javaslat ellen vagy mellett.”
A szabályok szerint is világos, hogy érvényes volt a szavazás
Ráadásul az Európai Parlament szabályzata is – amely a szavazáskor érvényben volt – világosan kimondja, hogy csak az igen és a nem szavazatokat kell figyelembe venni, kivéve ha van ezzel ellenkező rendelkezés. Azonban ilyen rendelkezés nincs az adott esetben és nem is volt. Erről egyébként minden képviselőt másfél nappal a szavazás napja előtt tájékoztattak is, tehát még csak az sem lehetséges, hogy valaki abban a hiszemben tartózkodott, hogy azzal meggátolhatja az állásfoglalás elfogadását.
A főtanácsnok szerint abban sincs igaza a magyar kormánynak, hogy az Európai Parlamentnek ki kellett volna kérnie az ügyben az Alkotmányügyi és Jogi Bizottság véleményét, és azzal, hogy nem kérte ki, elmulasztotta a kötelességét, hogy tisztázza a bizonytalanságokat az ügy körül. Az EP házszabályzata Bobek szerint sehol nem mondja ki, hogy a jogi bizottsághoz kéne fordulni ilyen esetekben.
Mindezeket figyelembe véve a főtanácsnok azt javasolja, hogy az Európai Bizottság utasítsa el Magyarország keresetét.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
