Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mi várható az uniós csúcson - Orbán Viktor eltaktikázta magát?


Hegedűs Dániel politológust, a German Marshall Fund elemzőjét kérdeztük. A szakértő szerint bármi is lesz a jövő heti uniós csúcs kimenetele, Orbán Viktor nehéz helyzetbe hozta magát azzal, hogy a végsőkig kitart a vétó mellett. Mint mondta, egyre több kormány jön rá, hogy a magyarhoz hasonló kormányok az unióra is veszélyesek.

Lehet arra számítani, hogy a jövő heti uniós csúcson végleges döntés születik a jogállamisági feltételekről, a korona-mentőcsomagról és az unió következő költségvetéséről?

Erről egyelőre csak találgatni lehet. Amit viszont meg lehet tenni, hogy felvázoljuk mi az, ami egy kompromisszumos megoldás felé tereli a feleket, és mi az, ami ezt akadályozza. A soros német elnökség minden erejével azon van, hogy a jövő heti Európa Tanácsi csúcson kompromisszum szülessen. Angela Merkel kedden ki is mondta, hogy mindkét félnek kompromisszumra kell törekednie. Ezzel a kijelentéssel nagyban gyengítette az EU-25-öknek a pozícióját és erősítette a magyarokét és a lengyelekét. Sok szempontból váratlanok voltak az elmúlt hetek dinamikái. Korábban jó eséllyel lehetett arra számítani, hogy távolodni fog egymástól az északi és a déli országok álláspontja, hisz a délieknek egyre sürgősebben szükségük van azokra a forrásokra, melyeket a magyar és a lengyel vétó veszélyeztetne. Azonban egy meglepően egységes EU-25 blokk sorakozott fel a magyarokkal és a lengyelekkel szemben. Még az olasz és a román kormány is kiállt a jogállamisági kondícionalitás mellett, ami azt mutatja, hogy ez a déli és a keleti országok számára is elfogadható csomag.

Rajtuk túl van egy csoport, Hollandia, Dánia, Svédország, Finnország, akik meglehetősen elszántan védik a jogállamisági feltételt. Számukra ez egy nagyon fontos belpolitikai kérdés – csak úgy mint a magyar és a lengyel kormány részére. Épp ezt tartom Orbán Viktor legnagyobb stratégiai hibájának, hogy ezzel kapcsolatban elszámította magát. Azt hitte, hogy ez a kérdés egyedül neki fontos belpolitikai szintéren és ezért a többi ország engedni fog, mert mindenki másnak a korona mentőcsomag és a költségvetés elfogadása kell. Ha az északiak kitartanak – ne feledjük, Hollandiában tavasszal választások lesznek, és az uniós pénzek magyarországi költései fontos kampánytéma lehet – akkor jó esély van arra, hogy nem lesz megállapodás jövő héten. Látszólag az Európai Parlament álláspontja is ugyanolyan szilárd, ők sem engednének a jogállamisági feltételből.

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő
Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő

Az viszont a kompromisszum mellett szól, hogy ezen a héten már nem tűnik a lengyel-magyar szövetség olyan egységesnek és keménynek, mint korábban. A múlt hét csütörtöki budapesti Morawiecki-Orbán találkozó után a két miniszterelnök kiadott egy közös nyilatkozatot, amiben teljes mellszélességgel kiálltak egymás és a vétó mellett. A két kormányfő ezen a héten is egyeztetett Varsóban, arról a találkozóról viszont szinte semmi nem szivárgott ki, a közös nyilatkozat is elmaradt. Ráadásul a találkozó után Mateusz Morawiecki meglehetősen békülékeny hangnemben nyilatkozott, mondván nekik nem is a jogállamisági kondícionalitás alapötletével van bajuk, hanem bizonyos szövegezési kérdésekkel (a lengyel belpolitikai helyzetről itt írtunk részletesebben – KAÁ.). Ez arra utal, hogy talán éket lehet verni a lengyelek és a magyarok közé. Ezt korábban elképzelhetetlennek tartottam, de most vannak olyan jelek, amik abba az irányba mutatnak, hogy ez a szövetség nem olyan szilárd. (Interjúnk elkészülése után jelentette be Jarosław Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes, hogy Lengyelország kész meghátrálni a vétótól – KAÁ.)

Valójában az időnyomás sem olyan nagy a tagországokon.

Valójában az időnyomás sem olyan nagy a tagországokon. Az új költségvetés már nem tud életbe lépni januártól, és március-áprilisnál korábban semmiféleképpen nem lesz hozzáférés a NextGenerationEU-hoz, azaz a korona-mentőcsomaghoz. Ha jövő héten egy rossz kompromisszumot kötnek, akkor a parlamenttel és az északi országokkal lesz újabb konfliktus, de ha elhúzódik a döntés január-februárig, akkor Varsón és Budapesten lesz nagyobb nyomás. Meglátjuk a német elnökségnek milyen lesz az érdekérvényesítő képessége, most még minden nyitott.

Ha nincs időnyomás, akkor miért hallani egyre több helyről, hogy a NextGenerationEU-t a 25 tagország Magyarország és Lengyelország nélkül fogadná el?

Ha késés van, és már úgy sem lehet rendesen, időben elindítani a mentőcsomagot, akkor nincs akkora sietség sem. A NextGenerationEU-t valóban el elehet fogadni kormányközi formában, de akkor a nem részes államok – azaz Lengyelország és Magyarország – nagyon jelentős pénzektől esnek el. Ez a legfontosabb zsarolási potenciál a többi tagállam a kezében. Nem hiszem, hogy bárkinek az lenne a célja, hogy a lengyel és a magyar társadalom ne jusson forrásokhoz, de ezzel lehet nyomást gyakorolni Morawieckire és Orbánra.

Hosszú távú költségvetést azonban nem lehet a lengyelek és a magyarok nélkül csinálni. Amiről szintén elkezdtek beszélni az utóbbi napokban, hogy éves költségvetést viszont lehet, de ennek a jogi kivitelezhetőségéről nem vagyok meggyőződve. Az EU-s szerződések egyértelműek: ha nincs MFF, akkor az új éves költségvetésnek a régi keretszámain kell alakulnia, méghozzá 1/12-es havi leosztásban.

Ha jövőre marad a döntés, akkor az nem inkább a magyar és a lengyel félnek kedvez? 2021 első felében Portugália lesz a soros elnök, és a portugál kormányról azt hallani, hogy a színfalak mögött sokkal engedékenyebb a jogállamisági kérdésben.

Portugália nyár közepéig a jogállamiság erős védelmezői közé tartozott, a déli államok közül egyedüliként. Aztán a híres 2020. júliusi Orbán-Costa kormányfői tárgyalás után úgy tűnt, mégis mindennél fontosabb, hogy hozzáférjenek az uniós forrásokhoz. A portugál elnökségnek sem lesz nagyobb mozgástere, mint a németnek, és nagyon erős a koordináció a két kormány között. Ha engednének a jogállamiság kérdésében, nekik ugyanúgy meg kéne vívni a konfliktusokat az EP-vel, az északi országokkal. Nincs sok manőverezési lehetőségük.

A döntő mozzanat az lenne, ha szavazásra bocsátanák a Tanácsban magát a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletet. Ha elfogadná a Tanács és a Parlament, akkor gyakorlatilag a magyar és lengyel vétó okafogyottá válna, mert akkor már nem lehetne módosítani rajta. Akkor a magyar és a lengyel kormány már csak saját magát fosztaná meg az egyébként elérhető uniós forrásoktól.

A jogállamisági feltételrendszert sok kritika érte amiatt, hogy túl puha. Ha valóban így van, miért ellenzi a magyar és a lengyel kormány?

Az, hogy Orbán egy dupla vagy semmit játszott, az egy súlyos stratégiai hiba volt.

A magyar és a lengyel kormány abból indul ki – ezt többé-kevésbé helyesen is látják – hogy bármilyen mechanizmusnak a tényleges ereje attól a politikai akarattól függ, ami mögötte van. Tehát a mostani javaslatot is végre lehetne úgy hajtani, hogy fájjon nekik, és jelentős pénzeket vonjanak el tőlük – ha meglenne hozzá a politikai akarat. Amivel viszont nem számoltak, hogy ha eddig nem is volt meg a politikai akarat arra, hogy tényleg használják a jogállamisági feltételrendszert, akkor most a vétóhoz való ragaszkodással talán épp a két kormány teremtette meg a politikai akaratot.

Az is igaz, hogy a szeptemberi német tanácsi elnökségi változatra minden további nélkül boldogan rábólinthatott volna Magyarország és Lengyelország. Ott az, hogy szerintem Orbán egy dupla vagy semmit játszott, az egy súlyos stratégiai hiba volt. (A német javaslat a mostaninál enyhébb puhább feltételeket támasztatott volna a jogállami kritériumokat megszegő országokkal szemben – KAÁ.)

Annak, hogy idáig fajult a vita, milyen hatásai lehetnek hosszabb távon Magyarország megítélésére és az Európai Unióra?

Sokak hozzáállása meg fog változni. Akik eddig úgy gondolták, hogy a tagállami szintű autokratizálódás önmagában nem veszélyezteti az Unió működését, arra a következtetésre fognak jutni, hogy de igenis veszélyezteti. Amit mi most látunk, az fundamentálisan különbözik az eddigi vitáktól. Nem másodrangú külpolitikai kérdésekben blokkol Magyarország ideológiai okokból, hanem az Európai Unió működését alapvetően érintő intézményi ügyekben.

Ezek után a jogállamisági kérdést nem csak Hollandiában, Dániában fogják többé belpolitikai kérdésként kezelni, hanem egyre több országban. Tudomásom szerint a jogállamiság EU-n belüli helyzete az FDP kampányában is hangsúlyos lesz. Nem azt mondom, hogy német liberális párt kampánya lesz a vízválasztó, de jelzi, hogy egyre többeknek fontos az, hogy ez nem mehet így tovább az unión belül.

Egyre nehezebben tartható a Fidesz Európai Néppárti tagsága is. Nagyon sok fog múlni Deutsch Tamás ügyén. Ha az EPP frakciója Deutsch kizárása mellett dönt, akkor az lépéskényszerbe hozhatja Orbánt Viktort. Vagy le kell nyelnie a békát, és bent tartja a Fideszt a Néppártban, de akkor azzal szembe menne az eddigi kemény ideológiai álláspontjával. Vagy dönthet úgy, hogy a Fideszt kilépteti az EPP-ből. Ettől még nem fogja alapvetően átalakítani a Tanácsban a Magyarországgal kapcsolatos politikát. De a német álláspontban – sok más, például a gazdasági mellett – az EPP-faktor is jelen volt, romlik tehát a Fidesz pozíciója.

Egyre többeknek fontos az, hogy ez nem mehet így tovább az unión belül.

Az, hogy Manfred Weber nagyon ügyesen a spanyolok szájába tudta adni Deutsch kritikáját, egy nagyon komoly eredmény. Ugyanis a spanyolok voltak a legszilárdabb támaszai a Fidesznek a Néppárton belül. A németek sokáig középen voltak, de a francia, olasz, spanyol háromszög volt, ami stabilan védte Orbánt. Ha ez a védelem meggyengül, akkor egyre nehezebb lesz benntartani a Fideszt. Döntő kérdés lehet, hogy ki lesz a CDU következő elnöke. Ha Friedrich Merz, akkor továbbra is lesz német szándék arra, hogy a Fideszt bent tartsák a Néppártban. Ha viszont akár Armin Laschet, akár Norbert Röttgen, akkor a CDU jó eséllyel el fogja engedni a Fideszt.

Szájer József
Szájer József

Gottfried Péter távozása, és az hogy még tavaly, Szájer József helyett Deutsch Tamás lett Fidesz delegációvezetője, tényleg váltást jelent a Fidesz uniós politikájában?

Ehhez tudni kéne, hogy miért távozott Gottfried Péter a külpolitikából, de ezt nem tudjuk. A magyar kormány nagyon komoly hálózati tőkét és befolyásolási képességet veszített azzal, hogy már nem számíthat Gottfried Péterre és Szájer Józsefre sem. Már akkor gyengültek a Fidesz pozíciói, mikor Deutsch lett a delegációvezető, mert a jó kapcsolatokkal rendelkező Szájer helyett egy meglehetősen ellentmondásos politikus lett a párt arca Brüsszelben, aki ráadásul mára célponttá is vált. De Szájer eddig legalább a háttérben tudta segíteni a Fideszt.

A Fidesz helyzetét mennyire befolyásolja az Unióban, hogy Szájer József ilyen körülmények között volt kénytelen távozni Brüsszelből?

Kellően civilizált társadalmakban inkább sajnálat van Szájer felé, hisz van egy emberi tragikuma annak, hogy valaki erre a fajta rejtőzködő és tökéletesen ellentmondásos életmódra kényszerült. De ugyanakkor lelepleződött az a képmutatás, ami nem csak Szájerre, de Fideszre is ráégett. Nagy léket kapott a Fidesz keresztény, konzervatív érvrendszere a Néppártban. Itt tényleg nem lehet arra fogni, hogy egy mellékszereplőről van szó, Szájer nem egy mellékszereplő volt.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG