A dél-kaukázusi állam kormánya az Európa Tanács főtitkárának látogatása után módosításokat helyezett kilátásba a széles körben bírált, orosz mintára idén bevezetett jogszabállyal kapcsolatban.
Alain Berset háromnapos vizitje során tárgyalt a kormány képviselőivel, pénteki sajtótájékoztatóján pedig közölte, hogy munkacsoportot állítanak fel Georgia, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság részvételével, hogy kidolgozzák a törvény szükséges változtatását. „A georgiai kormány ígéretet tett a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló jogszabály tartalmának módosítására. Ez a munkacsoport fogja meghatározni a szükséges konkrét módosításokat. Remélem, hogy a hasonló együttműködési folyamatok egyéb területekre is kiterjedhetnek, például az egyenlőség, a megkülönböztetésellenesség, valamint a büntetés-végrehajtási és a próbaidős rendszer reformjaira” – mondta.
A szóban forgó törvényt a parlament májusban fogadta el az államfői vétó ellenére, majd augusztusban hatályba is lépett. Ennek alapján pénzbírság terhe mellett minden egyes szervezetnek nyilvántartásba kell vetetnie magát, amennyiben finanszírozásának legalább húsz százaléka külföldről származik. Az orosz mintára bevezetett jogszabályt az Egyesült Államok és az Európai Unió is élesen bírálta.
Októberben kerültek fel a külföldi ügynökök listájára az első georgiai civil szervezetek, ami aggályokat vet fel a szabad működésükkel kapcsolatban.
Az Európai Unió figyelmeztetett, hogy a törvény komoly akadályt jelenthet az integrációs folyamatban, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság pedig a demokrácia aláásását emlegette. Oroszország ezzel szemben dicsérte a tbiliszi kormányt a törvény elfogadásáért.
Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök leszögezte, hogy nyitott a tárgyalásokra a törvényről. „Ha bárki bebizonyítja, hogy van valami káros a jogszabályban, akkor készek vagyunk foglalkozni vele, és együttműködni az Európa Tanács illetékes struktúráival” – jelentette ki.
Georgiában az utóbbi időben tovább erősödött a belpolitikai feszültség, a közvélemény polarizálódott, a hatalom erőszakkal veri le a tömegtüntetéseket, sokan választási csalásról beszélnek.
Berset a helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta: „Georgia kritikus helyzetben van. Az országot politikai feszültség, polarizált nyilvános diskurzus és magas szintű erőszak jellemzi. – Aláhúzta, hogy az ország stabilitást és demokráciát érdemel. – Nem azért vagyok itt, hogy legitimáljam a választásokat, ez más illetékes intézmények feladata” – emelte ki, megjegyezve, hogy elsődleges célja Georgia és a georgiai nép támogatása. Rámutatott, hogy a politikai válság megoldása a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fenntartásán múlik.
Az Európa Tanács főtitkára megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel, a kormánypárt alapítójával és több miniszterével, illetve az ellenzék képviselőivel is.
Az Egyesült Államok a Magnyickij-törvény alapján szankciókat rendelt el a georgiai belügyminiszterrel és egyik helyettesével szemben. Nem sokkal korábban az Egyesült Királyság is büntetőintézkedések foganatosításáról döntött több magas rangú tisztségviselő ellen. Kobahidze erre reagálva azt mondta, hogy kormánya „kompenzálni fogja a most szankciók alá vont személyeket az általuk elszenvedett veszteségekért”, és bejelentette, hogy a februári államfőválasztás után kitüntetésben fogják részesíteni a belügyi tárca vezetőit.
Georgiában már a külföldiügynök-törvény elfogadása is tüntetésekhez vezetett, az előző havi döntés, amelynek értelmében a kormány 2028-ig felfüggeszti az EU-csatlakozási tárgyalásokat, még tovább erősítette az elégedetlenséget és a tiltakozásokat.
